A 24.hu tudósítása szerint a vádlott és a nő 2010-ben kötöttek házasságot, majd együtt nevelték a sértett és a vádlott korábbi házasságaiból származó három gyermeket, a család kiegyensúlyozottan, szeretetben élt. A vádlott 2012-2016 között marhacsontozóként dolgozott Hollandiában. Amíg kint dolgozott csak rövid időszakot töltött otthon. Mivel a férfi párkapcsolatot létesített Hollandiába, ezért megromlott a kapcsolatuk. A férfi 2016 májusában hazaköltözött és mindennapossá váltak közöttük a konfliktusok, amelyet tovább fokozott, hogy a férfi nem ment el dolgozni.

A férfi kérte a feleségét, hogy költözzön el a saját fiával, azonban a sértett nem akarta magára hagyni a vádlott két lányát. 2016 nyarán a férfi egy alkalommal megütötte a nejét a veszekedésük során. 2017. március 3-án a férfi és a felesége fát rakodott, majd szállított és pakolt a kazánházukba. A vádlott ezt követően átöltözött, ekkor észre vette, hogy a ruhái között tartott megtakarítása nincs a szokott helyén. Visszament a kazánházba és számon kérte a feleségét, aki azt válaszolta, hogy a pénz másnál van, annál, akivel a sértett félrelépett.

Figyelem! Felkavaró részletek!

A férfi annyira indulatos lett, hogy ököllel megütötte. Az ütés a nő torkát érte, a sértett gégeporcának összeroppanása is hallható volt. Az asszony összeesett és szinte azonnal meghalt. A férfi, amikor rájött, hogy a felesége meghalt, bement a házba, ellátta a gyerekeket, és közölte velük, hogy a nő elment egy ismerősével. A gyerekek lefeküdtek aludni.

A vádlott megijedt a felelősségre vonástól, ezért eldöntötte, hogy eltünteti a holttestet. Este visszatért a kazánházba, ahol késsel és kis baltával feldarabolta a felesége testét, a kifolyó vért ronggyal felfogta, majd mindezt és a bűncselekmény egyéb nyomait a kazánházban szakaszosan elégette. A visszamaradó hamut és csontmaradványokat pedig a szennyvízaknába öntötte. Másnap bement a rendőrségre és bejelentette a felesége eltűnését. A megindult eljárás során, önkéntesen vállalt hazugságvizsgálat során beismerte a gyilkosságot.

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a vádlott büntetését hat év hat hónap börtönbüntetésre súlyosította. A törvényszék álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottat ölési szándék vezette volna. A vádlott szándéka testi sértésre irányult, az eredmény bekövetkezésére gondatlansága terjedt ki. Az ítélőtábla súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott a bűncselekményt a házastársa, egy idősebb korú, gyengébb fizikumú nő sérelmére követte el, ahogyan súlyosító körülmény a vádlott cselekmény után tanúsított magatartása is, amely érzéketlen, brutális volt.

Az első fokon kiszabott öt év börtönbüntetés a kiszabható 2 évtől 8 évig terjedő tételkeret középmértéke. Az ítélőtábla álláspontja szerint a súlyosító körülményekre figyelemmel, ezt meghaladó mértékű büntetés kiszabása volt indokolt.