Hírek
2017. December 20. 05:01, szerda |
Belföld
Forrás: mti
Januártól széles körűvé válik az elektronikus ügyintézés
Jövő év januárjától szélesebb körűvé válik az elektronikus ügyintézés lehetősége. A Belügyminisztérium (BM) az MTI megkeresésére közölte:
az e-ügyintézés lehetőséget egyebek mellett az államigazgatási szervezeteknek, önkormányzatoknak, bíróságoknak, közüzemi szolgáltatóknak kell biztosítaniuk.
Az érintett intézményeknél az ügyek többségét elektronikusan is el lehet majd intézni, de továbbra is a "személyes körben" marad például a házasságkötés vagy a gépjárművek műszaki vizsgáztatása - jelezte a BM.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keddi közleménye szerint a hazai e-ügyintézés új kiindulópontjának szánt személyre szabható ügyintézési felületet használhatnak január 2-ától az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek. Az ügyintézési felületre elsőként csak ügyfélkapus azonosítással, a jövőben azonban többféle azonosítási mód - eSzemélyi, telefonos azonosítási kód - közül választva lehet majd belépni - írták.
Az új felület - amely január 2-ától pilot jelleggel lesz elérhető - nem pusztán ügyintézési platform lesz, hanem az e-közigazgatási portálokat és szolgáltatásokat összefogó komplex keretrendszer, amelyre az e-ügyintézési szolgáltatók tudják kihelyezni saját szolgáltatásaikat - tudatta a NISZ.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) korábbi sajtótájékoztatóján beszéltek arról, hogy uniós fejlesztésnek köszönhetően az AH is csatlakozni tud a januárban induló elektronikus közigazgatási térhez, így más - az AH illetékességébe tartozó - eljárásokban is biztosítani tudják az e-ügyintézés lehetőségét.
A BM az MTI megkeresésére közölte: az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására kötelezettek körét egy 2015. évi törvény határozta meg. Ezek között szerepelnek az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok, az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, valamint az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók. Ide tartoznak a hegyközségek kivételével a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók, a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátók vagy közszolgáltatást nyújtók, valamint a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállalók, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítók és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentők.
Az érintett intézmények és hivatalok januártól kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézést azokban az eljárásokban, ahol - mint írták - ez "értelmezhető és az ágazati jogszabályok nem zárják ki". Eszerint minden olyan ügyet lehet majd elektronikusan intézni, amelynél jogszabály nem írja elő a személyes megjelenést. Példaként említették, hogy a kormányhivataloknál intézhető ügyek jelentős többsége elektronikus úton is kezdeményezhető, ugyanakkor kizárt például a házasságkötés, valamint a gépjárművek műszaki vizsgáztatása.
A BM válaszában azt írta: bizonyos szervezeti kör számára kötelező a teljes körű elektronikus ügyintézés, például a cégek ügyeinél. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a közigazgatási ügyek elektronizálása "evolúciós folyamat", amely során a többféle ügyintézési metódus - személyes, telefonos, papíralapú és elektronikus - még párhuzamosan működik. Ahhoz, hogy az elektronizálást minél szélesebb körre ki lehessen terjeszteni, "növelni kell a társadalom digitális kompetenciáit, valamint az IT-eszközökkel való ellátottságot" - tették hozzá.
A törvény 2018. januártól jogot biztosít az állampolgárok számára az elektronikus út választására, vagyis azok az ügyfelek, akik "a digitális térben jogképessé váltak", az ügyeiket online felületen kezdeményezhetik - például az ePapír szolgáltatás igénybevételével -, amelyre rendelkezésüktől függően elektronikus úton kapnak választ. Az állampolgárok az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél egységes, személyre szabott ügyintézési felületen intézhetik ügyeiket.
A BM az MTI kérdésére azt is közölte: minden szolgáltatást előzetes teszteltek, illetve jelenleg is tesztelnek, de az indulás után is folyamatosan várják a felhasználók észrevételeit - fűzték hozzá.
Az Országgyűlés decemberben fogadta el az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletet hozhasson az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. Erre azért volt szükség, mert egyes állami szervek önhibájukon kívül még nem tudják az e-ügyintézésnek azt a szintjét biztosítani, hogy az állampolgárok biztonságosan intézhessék ügyeiket. A módosítás értelmében a kormány rendeletet hozhat az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. A rendeletben meg kell határozni az önhibán kívüli akadályozottság időtartamát is.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 22. 07:58, péntek | Belföld
Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
2024. November 22. 07:56, péntek | Belföld
Orbán Viktor szerint óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti
2024. November 22. 07:54, péntek | Belföld
Rogán Antal abban bízik, sokan fogják használni a Digitális Állampolgárság Programot
Abban bízom, hogy a Digitális Állampolgárság Program alkalmazás széles tömegeknek elnyeri a támogatását, sokan fogják használni, mert látni fogják, hogy így egyszerűbb ügyet intézni, magukat azonosítani
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.