A városatyák rövid munkaértekezletükön rendeletmódosításról, pályázat benyújtásáról, ingatlan értékesítésekről döntöttek, támogatták a településrendezési eszközök módosítását és sürgősségi indítványként tárgyalták az ellenzéki képviselők által benyújtott javaslatot.

Területek értékesítése

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok értékesítésre való kijelöléséről is döntöttek a képviselők, az egyik ilyen terület a volt lengyelpiac, a többi pedig az ipari park területén található négy helyrajzi számon, összesen 24 hektáron. A régi lengyelpiac ingatlanjának terület-besorolása a jövőben módosulni fog, ezzel kapcsolatban Grőber Attila MSZP-s képviselő arról érdeklődött, hogy miért nem a besorolás módosítása után hirdetik meg. Áldozó Tamás polgármester és Unger Tamás alpolgármester válaszában elmondta, a tervezett módosításról minden érdeklődőt tájékoztatni fognak, így annak ismeretében pályázhatnak a terület megvásárlására.

Az eladott ingatlanok árából ne a költségvetés lyukait tömjék be, hanem hosszútávra fektessék be - ezt már Süle Zsolt Jobbikos képviselő mondta hozzászólásában, melyre válaszul a polgármester közölte, nincs költségvetési hiánya a városnak, a múlt évet pénzmaradvánnyal zárták. Hozzátette, az önkormányzatnak szándékában áll egyes területekre elővásárlási jogot szerezni, a későbbi hasznosítás biztosítására. Dr. Bányai Katalin (független) képviselő is azt fogalmazta meg hozzászólásában, hogy az eladott területekből származó bevételt a hitel törlesztésére fordítsák, és ne hagyják elfolyni a pénzt. A városvezető kijelentette, az ingatlanértékesítésből származó bevétel sorsáról akkor kell dönteni, ha már megvan a pénz, és az értékesítés ezen túl is sok változást hozhat a város életében.
-Szeretném felhívni minden érdeklődő figyelmét, hogy kövesse figyelemmel a pályázati felhívást, azt reméljük, hogy sokan pályáznak és versenyeznek ezekért a területekért. Azzal is számolunk, ha a 24 hektárt értékesíteni tudjuk, abból komoly bevétel keletkezik az önkormányzat számára, másrészt az ott megvalósuló beruházások további lendületet adhatnak a város gazdaságának - emelte ki az ülés utáni sajtótájékoztatón.
A volt lengyelpiac területének értékesítésével kapcsolatos napirendet 10 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, az ipari parki területek értékesítését minden testületi tag támogatta.

83-as út

Sürgősségi indítványként tárgyalta a testület a 83-as főút 2*2 sávos kialakításával kapcsolatban a településrendezési eszközök tárgyalásos eljárás szerinti módosításának támogatását. A napirenddel kapcsolatban Süle Zsolt azt a kérdést tette fel, mikor kezdődhet meg az útépítés, szerinte ugyanis a propagandahírekben megjelölt 2019-es építkezés nem igaz. Válaszában Áldozó Tamás polgármester tájékoztatta a képviselőt, hogy az útépítés már tavaly megkezdődött.
Ugyancsak sürgősségi indítványként tárgyalta a testület azt az előterjesztést, melyet Süle Zsolt Jobbikos, Grőber Attila MSZP-s és dr. Bányai Katalin független képviselő nyújtott be. Előterjesztésükben azt kérték, hogy az önkormányzat utasítsa a 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőit arra, hogy ne éljenek a Munka Törvénykönyvének múlt év végi módosítása által nyújtott lehetőséggel: a túlóraszám emelésével és a munkaidőkeret bővítésével.
-A rabszolgatörvény módosítása nemcsak a tartalma miatt felháborító, hanem amiatt a mód miatt is, ahogyan azt elfogadták - jelentette ki Süle Zsolt hozzászólásában. Hozzátette, a törvényt a munkavállalók nagy többsége elutasítja, a különböző felmérések ezt mutatják és a magyar társadalom többsége is elutasítja egyes felmérések szerint.
-Ebben a helyzetben a munkavállalók megvédése érdekében egyetlen egyet lehet tenni jogilag, azt, hogy helyi szinteken megpróbáljuk elérni, hogy ezt a változást ne alkalmazzák. Ezért terjesztettük elő ezt az előterjesztést - mondta.

Túlóratörvény

Ugyancsak sürgősségi indítványként tárgyalta a testület azt az előterjesztést, melyet Süle Zsolt Jobbikos, Grőber Attila MSZP-s és dr. Bányai Katalin független képviselő nyújtott be. Előterjesztésükben azt kérték, hogy az önkormányzat utasítsa a 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőit arra, hogy ne éljenek a Munka Törvénykönyvének múlt év végi módosítása által nyújtott lehetőséggel: a túlóraszám emelésével és a munkaidőkeret bővítésével.
-A rabszolgatörvény módosítása nemcsak a tartalma miatt felháborító, hanem amiatt a mód miatt is, ahogyan azt elfogadták - jelentette ki Süle Zsolt hozzászólásában. Hozzátette, a törvényt a munkavállalók nagy többsége elutasítja, a különböző felmérések ezt mutatják és a magyar társadalom többsége is elutasítja egyes felmérések szerint.
-Ebben a helyzetben a munkavállalók megvédése érdekében egyetlen egyet lehet tenni jogilag, azt, hogy helyi szinteken megpróbáljuk elérni, hogy ezt a változást ne alkalmazzák. Ezért terjesztettük elő ezt az előterjesztést - mondta.

Császár Endre (Fidesz-KDNP) arról érdeklődött Süle Zsolttól, honnan szerezte azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyre hivatkozik. Mint mondta, 180 főt foglalkoztat, dolgozóitól nem érkezett olyan kérés, hogy ne kelljen túlórázni, senki nem jelezte felé, hogy sok a túlóra, és sztrájkolni sem akar senki.
Dr. Bányai Katalin hozzászólásában azt fogalmazta meg, meglátása szerint a munkavállalók számára a törvénymódosítás családellenes, a jövőre nézve veszélyes. Grőber Attila szerint nem jó megoldás a törvény módosítása.
-Az az érv, hogy az emberek a megélhetésükért szívesen vállalnak túlmunkát, ez nem rossz magyarázat. Azonban szerintem nem ez a járható út. Az, hogy Magyarországon egy főiskolát végzett kezdő pedagógus bére, azért 195 ezer forint, mert annyi a garantált bérminimum, egyébként pedig 183 ezer forint lenne és túlmunkát végez és sorolhatnám a hasonló területeket - lehet, hogy magyarázat valakinek, arra, hogy persze túlmunkát kell vállalni, hogy el tudja tartani a családját, egzisztenciát tudjon magának teremteni, de egyébként hosszú távon senkinek nem kifizetődő. Nem szeretnék általam pontosan nem ismert felméréseket idehozni, de az teljesen világos, hogy 40 óra heti munkaidő fölött, oly mértékben romlik a teljesítménye valakinek, hogy gyakorlatilag nincs értelme hatékonyan foglalkoztatni. Ezek egészen konkrét, tudományos mérések, mennyit kell dolgozni ahhoz, hogy valakinek a teljesítménye jó és hasznos legyen. Azt mondják a legfrissebb mérések, hogy 25 óra után a teljesítményünk csökken - mondta, hozzátéve, nagyon sokan nem vállalnának túlórát akkor, ha családjukat anyagi biztonságban tudnák a 8 órás munkaidőből.
-Azt gondolom, helyes lenne, ha mi úgy döntenénk, hogy az önkormányzat a 100 százalék tulajdonú gazdasági társaságainál ezt nem alkalmazza - hangsúlyozta.

Süle Zsolt az indítvány egy mondatával tette nyomatékossá szavait: Félő, hogy a törvényben olyannyira kihangsúlyozott, a túlórák vállalásával kapcsolatos önkéntesség a valóságban nem érvényesülhetne, hiszen egy megfélemlített munkavállaló nem meri majd kockáztatni az állását és igent mond a kikényszerített túlórára.
-Ez vicc, ugye? - reagált rá Császár Endre, dr. Hermann István (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, mennyire élő probléma ez Pápán, Áldozó Tamás pedig arról szólt válaszában, hogy a felvetés álságos, hiszen a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben nincsenek megfélemlített munkavállalók, inkább a munkáltatók vannak nehéz
helyzetben, túlmunka pedig eddig is volt.

A képviselő-testület 10 nem szavazattal elutasította ezt a kezdeményezést. Ezt a kezdeményezést egyébként mélységesen álságosnak tartom - hangsúlyozta a polgármester az ülést követő sajtótájékoztatóján.
-Ezt egyrészt arra való kísérletnek tekintem, hogy azt a fajta botránypolitizálást, ami a parlamentben kezdődött és azóta utcai bohóckodással folytatódik, az itt a pápai képviselő-testületben is megjelenjen. Álságosnak tartom azért, mert az egyes munkavállalók oldaláról nézve azt mondhatom, a Grőber-Süle párost eddig nem nagyon érdekelte, hogy a pápaiak hány órát dolgoznak. Nagyon sok pápai dolgozik - többek között Grőber Attila is - több munkahelyen egymás után, sokan hétvégéket vállaltak a nagy autóipari vállalatnál, és így az ő esetükben az a 400 óra, ha nem is túlóraként jelentkezett, de munkában töltött időt jelentett az elmúlt években is.

Áldozó Tamás szerint az előterjesztés azért is álságos, mert Grőber Attilának jó sok évvel ezelőtt nem okozott gondot, hogy betéti társaság létrehozását kezdeményezze a Türr-gimnáziumban, hogy az akkori 200 órás túlórakeretet jóval meghaladó mértékű, jól fizető túlórát tudjanak adni az iskolában.
-Ma pedig azt hallottuk tőle, hogy 25 óra után romlik az ember teljesítménye, ezek szerint ő 25 óra után rossz teljesítménnyel ad órákat a gimnáziumban, ami azért sok kérdést felvet. És felveti azt a problémát is, hogy esetleg a magánóraadás milyen minőségű lehet 25 óra után.
A városvezető Süle Zsoltnak is határozottan válaszolt.
-Álságosnak tartom az előterjesztést azért is, mert Süle Zsolt vagyonnyilatkozata szerint - ami nyilvános dokumentum - 4 órára van bejelentve, és Süle Zsolttól azt várnám el, hogy egyszer 8 órás munkából próbálja meg eltartani a családját és utána nyilatkozzon bármilyen túlóráról, mert ha még 8 órát sem dolgozott, addig ezt az ő pozíciójából nagyon nehéz lesz megítélni.
Áldozó Tamás kiemelte, ezt a kezdeményezést arra a polcra kell elhelyezni, ahová Grőber Attila és Süle Zsolt szerint a pápai munkaerő-piac csupán látszólagos eredményei, az elvett szabadszombat és a gyermekéhezés is tartozik, vagyis a virtuális valóság környékére. A polgármester még egy momentumot megemlített az ügy kapcsán.
-Ma abban a teremben ültünk a testületi ülésen, ahol néhány évvel ezelőtt Grőber Attilával fogalmaztunk meg közösen egy olyan nyilatkozatot, melyben közösen felszólítottuk a pápaiakat, hogy határolódjanak el a feszültségkeltéstől, a rasszizmustól és mindenfajta kezdeményezéstől, ami a Jobbik nevéhez aktuálisan éppen fűződik. Ma ez a Grőber Attila és a Magyar Szocialista Párt a nyíltan rasszista kijelentést tévő Süle Zsolttal közösen nyújt be indítványt és úgy tűnik, hogy ami ellen néhány évvel ezelőtt még határozottan kiállt, az ma a Magyar Szocialista Párt és Grőber Attila középiskolai tanár, szocialista elnök számára már vállalható.

A napirendek megtárgyalása előtt Pintér Kálmán (DK) tett esküt, aki a jövőben a testület munkájában külsős bizottsági tagként fog részt venni. Az első napirendi pontban a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek rászorultságára tekintettel nyújtható ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról szóló önkormányzati rendeletet módosították a képviselők. A módosításra a törvényi szabályozás változása miatt volt szükség, a testület egyhangúan támogatta a rendelet tervezetet.
Döntöttek a városatyák egy bértámogatást célzó pályázat benyújtásáról, a pályázatot a belügyminiszter hirdette meg a kiegyenlítő bérrendezési alap támogatására. Mint ismeretes, az önkormányzat 2019. január 1-től 55 ezer forintra emelte polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselői illetményalapot, sikeres pályázat esetén ennek finanszírozásához kap támogatást a város. A pályázat benyújtását egyhangúan támogatta a testület, a pályázat 15 millió forintot meghaladó összegről szól.