A 150 esztendeje született és 90 éve elhunyt Ferenczi Sándor pszichoanalitikusról, néhai pápai huszárezredorvosról 2022 októbere* és 2023 márciusa** után immár harmadízben emlékezett meg pápai Petőfi Városbarát Egyletünk (PVE).

Ferenczi Sándor egy, az 1848/49-es magyar szabadságügyet, illetve a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost honvédként hűen szolgált, lengyel származású zsidóember nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Ferenczi kulturális érdeklődése az édesapja által a szabadságharc bukását követően indított családi könyvkereskedés, nyomda és művészeti ügynökség révén kezdett sokfelé elágazni. Ifjúként aktív érdeklődést mutatott az irodalom, a poézis iránt – nem véletlenül, hiszen nyomdaműhelyükből főként a magyar nemzeti ellenállás nagy alakjainak költeményei kerültek ki –, szabadidejében Petőfi stílusában írt hazafias és szerelmes verseket, de gimnazistaként figyelme már mindinkább az emberek gyógyítására kezdett fókuszálni.

Az 1873-tól 1933-ig élt Ferenczi Sándor orvos, pszichoanalitikus, a budapesti pszichoanalitikus iskola megteremtője az első világháború idején, 1914 és 1916 között szolgált Pápán katonaorvosként. Mint a Pápai Királyi Honvéd Huszár Ezred főorvosa elfojtott egy tífuszjárványt a városban, itteni szolgálata idején lefordította és megjelentette Sigmund Freud Három értekezés a szexualitás elméletéről című munkáját***.

Ferenczi Sándor volt az első olyan tudósember, aki tüzetes vizsgálat tárgyává tette a háborús neurózisokat, Pápán végezte a világ első lovas analízisét is. 1915 elején, a 7-es huszárok laktanyájának udvarán vette így kezelésbe – lóhátra ültetve – parancsnokát, a galíciai fejsérülése óta neurotikus Barthodeiszky Gyulát.

Ferenczit 1915 őszén látogatta meg Pápán a pszichológia egyik leghíresebb alakja, Sigmund Freud (1856–1939) osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalízis megalapítója. A mindmáig fennmaradt, tekintélyes mennyiségű Ferenczi-Freud levelezés között a pápai időszakra vonatkozók is olvashatók.

Pápán több mint tizenöt éve áll a helyi Huszár lakótelepi közösségi házban, a hajdani Helyőrségi Művelődési Otthonban (HEMO-ban) Ferenczi–Freud márványtáblája, melyet még e sorok írója kezdeményezett, állíttatott.

Az immár nyolcéves PVE fontos feladatai közt tartja számon a névadón, Petőfin és a ’48-as hagyományokon túl Ferenczi Sándor helyi emlékezetben tartását is.

A ma készült egyleti csoportképen az egyik jelenlévő kezében az a száznyolc éves Ferenczi-fénykép kinagyított reprodukciója is látható, melyet a hajdani pápai Esterházy-uradalom jószágigazgatójának fotografálásban örömét lelő fia készített.

1915 januárjában lett lencsevégre kapva a pápai Esterházy-kastély udvarán. Az egyik repkénnyel befuttatott kastélyablak előtt áll a katonaruhás Ferenczi. Ez a felvétel látható dr. Erős Ferenc (1946–2020) szociálpszichológus Kultuszok a pszichoanalízis történetében – Egy Ferenczi-monográfia vázlata című 2004-es kötetének a borítóján is.

A ma készült egyleti csoportképen a másik kézben tartott illusztráció Mező Lászlóné pápai grafikusnak a 2023-as Ferenczi-évfordulóra diófapáccal készült alkotása látható, rajta Ferenczi Sándor és Sigmund Freud portréjával, valamint az egykori pápai honvédhuszár laktanya Celli úti főhomlokzatának rajzával.

Kerecsényi Zoltán
(a PVE ügyvivője)

Pápa, 2023. május 5.

(Forrás: PVE-Hírlevél, fotók: PVE,
a nyitókép forrása: Sigmund Freud – Ferenczi Sándor –
Levelezés. II/2. kötet, 1917–1919.
Thalassa Alapítvány – Pólya Kiadó, Budapest, 2003.)

* https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/gobbikrol-es-ferenczirol-2022-10-28-090642

** https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/sandorok-evfordulok-egyetemes-es-lokalis-vonatkozasok-2023-03-11-180408

*** https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/eloadas-freud-es-ferenczi-eleterol-munkassagarol-papai-kotodeseikrol-2020-02-01-091121