Hírek
2019. Szeptember 22. 08:13, vasárnap |
Belföld
Forrás: mti/illusztráció: pixabay
Húsz éves a hortobágyi Madárkórház Alapítvány
Húsz évvel ezelőtt, 1999. szeptember 21-én jegyezte be a bíróság a hortobágyi Madárkórház Alapítványt, ez volt az első és sokáig az egyetlen madármentő civil szervezet Magyarországon
- hangzott el az évforduló alkalmából rendezett ünnepi eseményen szombaton a Hortobágyon.
Déri János főorvos, a madárkórház vezetője, az alapítvány elnöke felidézte, hogy az ünnepségen is jelenlévő Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park akkori igazgatója javasolta az alapítvány létrehozását, hogy a Górési Ragadozómadár Repatriáló Állomás betegeinek gyógykezelését finanszírozni tudják. "Ez volt az első hazai madármentő hely állami, nemzeti parki tulajdonban és működtetéssel" - tette hozzá.
A szakmai alapokat Lakos István solymász, humán baleseti sebész tanította meg, aki mentett ragadozó madarakon és gólyákon alkalmazott először csontsebészeti eljárásokat, amelyeket akkor az állatorvoslásban nem nagyon ismertek, nem is tanítottak - magyarázta Déri János, megemlítve, hogy azóta már ő is tízezret jóval meghaladó műtétet végzett el a madárkórházban.
Hozzátette: a madarak tartásában, rehabilitációjában és visszavadításában (repatriációjában) a nemzeti park szakemberei és önkéntesek vettek részt. A tartási, takarmányozási, elvadítási feladatokhoz a vadmadarakhoz legjobban értő solymászok segítségét vették igénybe. Déri János elismerte, hogy a kezdeti sikerek mellett keserű tapasztalatokat is szereztek főleg a gólyák túlélése tekintetében: a gólyák ugyanis egyedül, az emberi környezetben nem akartak enni és bőséges takarmányozás, sőt tömés ellenére is inkább éhen haltak. Csoportosan viszont az egymással való vetélkedés feledteti velük a rabságot, a táplálékért is vetélkedve nemcsak életben maradnak, hanem jobban is gyógyulnak - avatta be hallgatóit a szakmai titkokba a madárkórház vezetője.
Déri János részletesen ismertette, hogyan teremtették elő az évek során a működésükhöz szükséges anyagi fedezetet, majd utalt arra, hogy 2000-ben a tiszai ciánszennyezés miatt mentett és később szabadon bocsátott rétisassal, a "ciános sassal" országos és nemzetközi ismertségre tettek szert. A "ciános sas" keltette turisztikai érdeklődés sürgette a tevékenységük bemutatását a nagyközönség számára, ezért önerőből létrehozták az első madármentő kiállítást.
Hozzátette: a 2002-ben hirtelen elapadt állami források miatt csaknem be kellett zárniuk, de a média segítségével országos összefogás alakult ki a madárkórház megmentéséért, közadakozásból át tudták vészelni a válságot. 2004-ben, a Hortobágyon első uniós pályázóként a madárpark turisztikai megvalósítására elnyertek 178 millió forint támogatást. Ennek eredményeként 2006-ban megnyitották a madárparkot, amelyet további uniós pályázatokkal többször fejlesztettek, oktatóközpontot, irodát, labort, önkéntes szállót hoztak létre.
A beérkező madarak száma az utóbbi években megtízszereződött, mára eléri az évi kétezret. A kezdetben két-három fővel működtetett kórház ma 10 dolgozóval üzemel, három madármentő kocsijuk állandóan úton van, diszpécser központjuk éjjel-nappal telefonos ügyeletet tart és több mint 300 képzett önkéntesük dolgozik az egész országban - sorolta az eredményeket, megemlítve, hogy a kezdőknek madármentő táborokat szerveznek, de külföldi önkénteseket is fogadnak.
Déri János megjegyezte: hét magyar és két erdélyi állatorvos mellett egy osztrák, egy portugál, egy szerb és egy olasz állatorvost képeztek tovább, de tartottak képzést Erdélyben állatorvosoknak és itthon emirátusi hallgatóknak, miközben formálják a szemléletét annak 20-30 ezer látogatónak, akik évente felkeresik a hortobágyi madárparkot.
"Szentesen két éve mentőállomást nyitottunk és folyamatban van nyíregyházi, tiszaföldvári, szigetszentmiklósi, szekszárdi és két budapesti mentőállomásunk engedélyeztetése" - mondta, megjegyezve, hogy a Felvidékről, Erdélyből rendszeresen érkeznek madarak, de voltak Kárpátalján is gólyát műteni.
"Módszereinket, így a saját találmányú, áramütést megelőző villanypásztoros leszoktató rendszert Amerikában is alkalmazzák, és az általunk először erre a célra használt, egy irányban átlátható üvegen át való megfigyelést és bemutatást, a tevékenységünk turisztikai bemutatását, a látványkórházat és a bemenős röpdét több helyen vették át az országban és külföldön is. Öt film készült rólunk, amelyek közül több díjat is nyert, és számtalan rádió- és tévériport, híradós anyag, újságcikk, két ifjúsági könyv, valamint az online média mintegy 80 ezer követővel mutatja be tevékenységünket" - összegezte az elmúlt húsz év eredményeit Déri János.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 01. 07:49, péntek | Belföld
Nagy Márton: külső tényezők húzzák vissza a magyar gazdaságot
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől függő szektorok teljesítménye pozitív, a magyar gazdaságot külső tényezők, elsősorban a német járműipar visszaesése miatt érik sokkok
2024. November 01. 07:46, péntek | Belföld
Orbán Viktor: Magyarország egy konzervatív sziget az európai liberális óceánban
Magyarország az Európai Unió (EU) számos más tagállamával szemben nem engedte be az idegen kultúrához tartozó embereket, családbarát politikát folytat és egy konzervatív sziget az európai \"liberális óceánban\"
2024. Október 31. 07:59, csütörtök | Belföld
Közgazdász: a német gazdaság gyengélkedése jelentős mértékben fogta vissza a magyar ipari termelést
2024. Október 31. 07:58, csütörtök | Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: temetőben járva gyújtsanak gyertyát katonaelődeink emlékhelyénél is!
A honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban kért mindenkit, csatlakozzon a kezdeményezéséhez: temetőben járva gyújtsanak gyertyát katonaelődeink emlékhelyénél is.