A Hungarikumok Gyűjteményébe emelték a csabai kolbászt a Hungarikum Bizottság keddi ülésén, a Békéscsabai Települési Értéktár júliusban benyújtott kezdeményezésére. A csabai kolbászkészítés kezdete a XIX század végére tehető, a két világháború között pedig már annyira kedvelt volt, hogy a termelők védjeggyel védték a hamisítás ellen.

A csabai kolbász készítése ma is élő néphagyomány Békéscsabán. Mind a mai napig családok százai készítenek kolbászt házilag. A receptúra és a kolbászkészítés és az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklődnek apáról fiúra.

Az elmúlt években a csabai kolbászfesztivál hatására és az ösztönző szabályozásnak köszönhetően újjáéledt a kistermelés: mára több tucat kistermelő készít kolbászt Békéscsabán.

A csabai kolbász egyediségét elsősorban a bőségesen adagolt fűszerpaprika adja. Sehol ennyit nem tesznek kolbászba. Íze jellegzetesen „csabai”, szép, harmonikus kolbászíz, melyben csak a paprika aromája és csípőssége az uralkodó, a csabai kolbászba ugyanis nem tesznek borsot

Az igazi csabai a vastagkolbászt jelenti, melyet más vidéken élők szaláminak neveznek - ugyanakkor ez a hungarikum nem tekinthető szaláminak.

„Nagyon boldog vagyok, mert Békéscsaba egyik legfontosabb értéke a kolbász, mely így méltó helyére került. A hungarikummá minősítés egy nagyon fontos állomás a kistermelés megerősítéséért folytatott munkában” – mondta Vantara Gyula országgyűlési képviselő, Békéscsaba polgármestere.

Hozzátette: „Azt, hogy mennyire fontos ügy a csabai kolbász mi sem bizonyítja jobban, hogy tegnap a Békés Megyei Önkormányzat elnöke is felterjesztette a Hungarikum Bizottság elé, és ezzel deklarálta, hogy a Csabai kolbász Békés megye kiemelkedő értéke!”