A szántókon, a műveletlen területeken, valamint a gyümölcsösben összegyűjtött száraz fű, fahulladékok környezetkímélő megsemmisítését, hasznosítását csak engedélyezett módon szabad végezni.
Ezúton is kérjük a lakosságot, hogy a hatályos jogszabályok, önkormányzati rendeletek betartását vegyék figyelembe!!!!!!!!!!

Az ilyen jellegű tűzesetek megelőzésének érdekében felhívom a lakosság figyelmét, hogy az alábbi szabályokat tartsák be:

- A növényi hulladékok égetése alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek számít, az égetés helyét, időpontját, terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni!!!!!!
- Növényi hulladékok égetését csak úgy szabad végezni, hogy a tevékenység a környezetre tűz-és robbanásveszélyt ne jelentsen.
- Erős szélben semmiképp sem ajánlott a tűzgyújtás!
- Az égetés ideje alatt a tüzet tilos őrizetlenül hagyni, a tűz oltásához szükségek eszközöket (kéziszerszám, víz, stb.) biztosítani kell.
- Veszély esetén, vagy ha már nincs szükség a tűzre, azt el kell oltani.
- A hulladékégetés befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni, az esetlegesen előforduló parázslást és izzást teljesen meg kell szüntetni.

Amennyiben a településen az önkormányzat rendeletben nem szabályozta az avar, kerti- és mezőgazdasági hulladék égetését, akkor a növényi eredetű hulladék égetéssel való megsemmisítése TILOS!

Felhívjuk továbbá a kiskerttulajdonosok és a hétvégi telektulajdonosok figyelmét, hogy a gyomégetésnél fokozott figyelemmel járjanak el, mert a kiszáradt aljnövényzet rendkívül gyúlékony és a gyorsan terjedő tűz könnyen elérheti a nádasokat, erdőket, vagy a lakott területeket.
A közúton és vasúton utazókat, hogy égő cigaretta csikket és dohányneműt ne dobjanak ki a járművek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
A fokozott tűzveszélyre való tekintettel a mezőgazdasági területeken gazdálkodókat felszólítom, hogy az érvényben lévő jogszabályok alapján saját területükön tegyenek meg minden szükséges technikai, szervezési intézkedést a tűzesetek megelőzése érdekében.
A gondozatlan területek tulajdonosaival kapcsolatban: az 1996. évi XXXI. törvény 18. § (3) bekezdés alapján: az erdő és a parlag tűz elleni védelme - a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.
Amennyiben a kezelő a 259/2011. (XII.7.) Kom. rendelet 42. pontja alapján „a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik” tűzvédelmi birsággal sújtható.

Amennyiben mégis tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tüzek” eloltásán túlmenően az, hogy arról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes tűzoltóságot, a polgármesteri hivatalt és a terület tulajdonosát!

Milyen szankciókkal lehet sújtani azt, aki nem tartja be az előírásokat?
A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják. Tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idézett elő, 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki. Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak, vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.
Kérünk mindenkit, hogy a tűzesetek megelőzése és a tűzkárok csökkentése érdekében a fenti tájékoztatóban foglaltakat vegyék figyelembe a szabad területen végzett tevékenységek során!

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

239. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai
606. § (1)159 Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés - amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.
(2)160 A tervezett - az (1) bekezdés szerinti tarló-, nád-, gyep- - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.
(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5)161 Az (1) bekezdés szerinti égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
(6)162 Az (1) bekezdés szerinti tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében
a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
b) tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(7)163 Az (1) bekezdés szerinti égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

Fotó illusztráció (dabasregio.hu)