Az emberi tevékenység általánossá válását megelőzően a legtöbb tüzet villámcsapás váltotta ki a kontinens esős évszaka idején. Amint azonban egyre jobban nőtt az emberiség létszáma, megszaporodtak a tüzek a száraz évszak idején is, ami megváltoztatta Afrika ökológiáját. „Amikor elkezdtünk műholdfelvételeket gyűjteni, még nyilvánvalóbbá vált, milyen sok tűzeset történt” – idézte fel Sally Archibald vezető kutató.

Bár a korai emberek már 300 éve képesek voltak tüzet gyújtani, jelentősebb hatása a keletkezett erdőtüzeknek körülbelül 70 ezer évvel ezelőtt kezdődően volt. Archibald csoportja azon az állásponton van, hogy a természet megőrzéséhez szükséges jó döntések előtt ismerni kell azt is, hogy a jelenlegi tájkép hogyan alakult ki. Ebben segít kidolgozott modelljük, amelyet részletesen az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertettek hétfőn.

Tanulmányuk egyik legfontosabb megállapítása Archibald szerint az, hogy a jelenlegi erdőtüzek száma az elmúlt 40 ezer évben a legalacsonyabb értéken van.

A kutatók úgy vélik, modelljüket arra is használhatják, hogy a nemzeti parkok számára tűzvédelmi akciótervet dolgozzanak ki.