Írása, ahogy azt tőle korábban megszoktuk kritikus, időnként sértő és kioktató - kezdi posztját Grőber Attila, aki elődjebejegyzésére reagált. A polgármester írását változtatás nélkül közöljük:

"Nem lepődtem meg, nem is számíthattam másra. Az ellenzéknek az a dolga, hogy kritizáljon és szembesítsen. Ez nekem így természetes. Lehet, hogy illik néhány nap türelmi időt adni az új polgármesternek, de ilyet nem kértem. Igaz, erre esélyem sem volt, mert Unger Tamás, a Fidesz frakcióvezetője már a beiktatásom és eskütételem után néhány órával féltette Pápát a „megmaradástól.” Akkor nem reagáltam, most azonban szeretném sorra venni Áldozó képviselő úr legfontosabb gondolatait, hogy mindenki számára világos legyen az álláspontom. Lehet, hogy nem lesz rövid írás, de fontosnak tartom, hogy minden felvetésre válaszoljak.

1. Az első kritika, hogy az önkormányzat működése többe kerül, mint eddig. Valóban. Egyszerűen azért, mert a képviselői tiszteletdíjak mértéke méltatlanul alacsony volt. Miközben a polgármester tiszteletdíja 2019-2024 között 38%-kal nőtt (797.700 ft- 1.105.000), a képviselőké semmivel. Az októberi alakuló ülésen a volt polgármester úgy fogalmazott: „felháborító, vérlázító és roppant méltánytalan” a polgármester tiszteletdíja. Ha ez igaz a polgármesterre, akkor igaz a képviselőkre is. Így most a ciklus elején igyekeztünk ezt rendezni. A Fideszt ezt elfogadta, most pedig számonkéri rajtam a képviselő úr. Komoly?

2. Azt írja a képviselő úr, hogy egyetlen olyan napirend megtárgyalását javasoltam az alakuló ülésen, ami nem volt kötelező, a képviselői tiszteletdíjak emelését. Tényleg nem volt kötelező. Ahogy nem volt kötelező 2019 októberében, az alakuló ülésen sem. Akkor a képviselő tiszteletdíjak mértékét jelentősen, 35 %-kal emelték ( 74.400 forintról 100.000 forintra). Az előterjesztő Áldozó Tamás volt. Vagyis, amit 2019-ben Áldozó Tamás polgármesterként előterjesztett, azt most én nem tehetem?

3. Abban téved a képviselő úr, hogy az alakuló ülés előtt felhívták a figyelmemet a polgármesteri illetmény jelentős emelkedésére. Az emelés mértékéről ugyanis 2024. október 15-én, 22:33 perckor nyújtott be Navracsics Tibor törvényjavaslatot, az alakuló ülésre pedig október 10-én került sor. Nem tartom valószínűleg, hogy a fideszes képviselők ezt a javaslatot korábban ismerték volna, ha pedig igen, akkor kötelességük lett volna a nyilvánosság előtt erre felhívni a figyelmet, mivel ennek komoly költségvetési hatása van, márpedig arra tettek esküt, hogy Pápa város érdekeit képviselik.

4. A képviselő úr azon kijelentésével, hogy a tiszteletdíjakkal 2029-ig nem kívánnak foglalkozni nagyon nehéz helyzetbe hozta magát, mert vagy kénytelenek lesznek foglalkozni ezzel, vagy az októberi alakuló ülésen megfogalmazottakat nem tartják be, miszerint 2025. december 31-ig minden olyan tárgyú előterjesztést, amely díjjal, adóval, költségvetéssel kapcsolatos, meg fognak szavazni. Ugye, ez hangzott el?

5. A képviselői tiszteletdíjak esetében a polgármesteri illetmény 12-15%-át, a bizottsági elnökök esetében 25-30%-át tartottam tárgyalási alapnak. Ezek közül a Fidesz a 15 és a 30 százalékot támogatta, de ebben konszenzus alakult ki. A bizottság számát, vagyis, hogy négy bizottság legyen, én javasoltam, mert szerintem fontos egy városfejlesztési és fenntarthatósági bizottság, a bizottságok tagjainak számát 8-10 főben képzeltem el. A Fidesz egyértelműen a 10 fős bizottságok mellett foglalt állást, amit elfogadtam. Ugye így volt?

6. „Grőber Attila és Marton Sándor a választások óta géppárban repülnek.” Nem tudom, hogy pontosan mire kell gondolni, de ha arra, hogy Marton képviselő úrral szoktam egyeztetni, akkor jelzem, hogy a Fidesz képviselőivel és frakcióvezetőjével is ezt teszem. Ha arra, hogy a városfejlesztési lehetőségek esetében egy tárgyalásra meghívtam Marton Sándort, mint bizottsági elnököt, akkor ezt ugyanolyan természetesnek kellene tartani, mint azt, hogy Venczel Csaba, bizottsági elnök interjút ad a Bursa Hungarica ösztöndíj programmal kapcsolatban, vagy mint azt, hogy Bakos László képviselő jelen van egy, a városi tömegközlekedés jövőjét érintő tárgyaláson. Nem az lenne a polgármester feladata, hogy minden politikai erővel egyeztessen és tárgyaljon? Nem az lenne a természetes, hogy együtt találunk jó megoldásokat?

7. „ ahol van egy szavazat, ott van kettő is…” A megjegyzés azt hiszem arra vonatkozik, hogy a Fidesz egy szavazattal támogatta az alpolgármester megválasztását. Ugyanúgy egy szavazattal, mint Marton Sándor. Akkor most a Fidesszel is koalícióban vagyok, vagy csak a Mi Hazánkkal? Hogy is van ez?
Egyébként tényleg azt hittem, hogy ahol egy szavazat van, ott van kettő is. Azt gondoltam, hogy a Fidesz megteszi azt a gesztust, hogy több képviselője is támogatja az alpolgármestert. Nem vagyok telhetetlen, egy támogató szavazat is komoly gesztus, de egyben üzenet is. Értem a gesztust is, de az üzenetet is.

8. Azt írja Áldozó Tamás, hogy „Marton Sándor vállalkozásainak működési környezete nagyon távol esik a jogszerűségtől”. Valóban? Hát nem ő volt a polgármester 13 évig? Nem neki kellett volna a jogszerűségre vigyázni? Mikor és milyen intézkedéseket tett a jogszerűség helyreállítására? Tőlem egy hónap után kéri számon, amit ő évekig nem csinált meg? Vagy nincs is semmi jogszerűtlen?

9. Süle Zsolt bizottsági elnöki megbízásáról kifejezetten sértő módon ír Áldozó Tamás. Szeretném emlékeztetni képviselő urat, hogy az Ügyrendi Bizottság elnöki posztját eddig Bakos László töltötte be, akit 2019-ben úgy választották bizottsági elnökké, hogy korábban még képviselő sem volt. Arra is emlékeztetem képviselő urat, hogy 2019-2024 között egyetlen jogász végzettségű tagja sem volt az Ügyrendi Bizottságnak. A korábbi ciklusban ez nem volt fontos szempont a Fidesznek? Süle Zsolt tíz éve képviselő, s azt gondolom, hogy azokkal jogász végzettséggel rendelkező bizottsági tagokkal együtt, akiket a pártok delegáltak ( most négy jogász végzettségű van a bizottságban) képes lesz jól vezetni a bizottságot. Egyébként Süle Zsolt senkit nem akar sarokba szorítani, mert nem ez a dolga. Süle Zsolt együttműködni akar. Én ezt várom tőle.

10. Áldozó Tamás szememre veti, hogy az összes jeles nap alkalmával én mondtam az ünnepi beszédet. Eddig volt kettő. Ez az összes. Talán egy frissen beiktatott polgármester tehet ilyet. Különös akkor, ha ez a polgármester azt szeretné üzenni a pápaiaknak, hogy az ünnepi alkalmak nem aktuális politikai üzenetek közvetítésére szolgálnak, hanem a közös ünneplésre. Két ünnepi beszéd soknak tűnhet, akkor, ha tudjuk, hogy Áldozó Tamás polgármestersége alatt egyetlen ünnepi beszédre nem kértek fel, sőt képviselőségem 22 esztendeje alatt is csak egy alkalommal, egy városi ballagáson, amikor Kovács Zoltán kért fel, mert abban az évben ballagott legidősebb gyermekem. Azt írja a képviselő úr, hogy engem október 23-a láthatóan feszélyezett. Honnan tudja? Ott sem volt a nemzeti ünnepen. De nem volt ott október 6-án sem, a nemzeti gyásznapon. Képviselő Úr! A nemzeti ünnepek, akkor is egy nemzet ünnepei, ha nem nálunk van a mikrofon.

11. Hogy mi lesz az ígéretekkel? Nyugodjon meg a képviselő úr. Szégyellném magam, ha csak annyit tudnánk betartani, amennyit az Ön vezetésével betartottak a 2019-ben meghirdetett Esterházy 2035 programból.

12. Hogy akkor van-e pénz vagy nincs, azt a képviselő úrnak ugyanúgy kell tudnia, mint nekem. Egyrészt, mert ő a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, másrészt pedig azért, mert szeptember 30-ig ő vezette a várost.
Nem konkluziónak írom a befejező sorokat, de érdemes lenne nemcsak ismerni, tudni, hanem érezni is azt amit Talleyrand mondott a Bourbonokról: „Semmit nem tanultak és semmit nem felejtettek.”