A korábbi évekhez hasonlóan előbb Kiss Zoltán, majd dr. Katona István emléktáblájának koszorúzásával vette kezdetét a 68 évvel ezelőtti eseményekre való emlékezés.

Az emlékünnepség a JMK színháztermében folytatódott, ahol Grőber Attila szólt az emlékezőkhöz. A polgármester a magyar történelem egyik legfelemelőbb eseményének nevezte az 1956-os forradalmat. Felidézte, a második világháborút követően a magyar nép szomjazta az emberi és nemzeti lét igaz voltát, vágyakozott az enyhület után, vágyott egy igazságos és szabad világra, ám a hazugság italát nyújtották neki, melyet ugyan itthon kínáltak, de Moszkvában keverték. -A nemzeti szabadságvágy és társadalmi igazság megteremtésének vágya azonban október 23-án feltört a mélyből. Hatvannyolc évvel ezelőtt a magyarság a legjobb és legszebb arcát mutatta fel a világnak. A magyar szó a bátorság, a szabadságszeretet, a nemzeti összefogás, a hazaszeretet, a hősiesség szinonimájává vált - fogalmazott a szónok.

Grőber Attila a közös ünneplés fontosságát hangsúlyozta. -Az ünnepnek, mint közös emlékezésnek a lényege, hogy az emlékezés a közös érzelmek jegyében történik. Egy nemzet történelmének ugyanis vannak olyan pillanatai, amikor szinte mindenki összekapaszkodik. Összefognak azok, akik a hétköznapokban eltérően gondolkodnak a világ dolgairól, azért ezekben a sors- és történelemfordító pillanatokban élesen elválik egymástól a jó és a rossz, az erkölcsös és az erkölcstelen, az igaz és a hamis, mert összeköt bennünket a hazánk és a szabadság szeretete. Ha a történelemnek vannak ilyen felemelő pillanatai, akkor az ünnepeinknek is felemelőknek kellene lenniük. Olyannak, mikor együtt ünneplünk, együtt vagyunk boldogok, együtt vagyunk büszkék a történelmi tetteinkre, a hazánkra - emelte ki a városvezető.

A polgármester szerint az emberek virágra vágynak és nem politikára. - Nem aktuális vagy éppen annak tűnő politikai üzenetekért jöttünk, hanem emlékezni és méltatni hőseinket. És nem csak méltatni akarjuk őket, hanem méltóvá és hűségessé akarunk válni az eszméikhez és tetteikhez - fogalmazott Grőber Attila, majd a pápai forradalmi események kapcsán elmondta, városunkban a forradalom legfontosabb mozzanata nem a harc, hanem a sokrétű önszerveződés volt. A forradalom jellegzetes alakja nem a fegyveres harcok, hanem a forradalmi készenlét, a tömeggyűlések szervezéséért felelősséget vállaló, a közbiztonság felett őrködő, ennek érdekében tárgyaló, szervező, egyeztető rendpárti forradalmár volt.

"Úgy tűnik Pápán is tudták, csak bátor nemzet lehet szabad. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - zárta beszédét Pápa város polgármestere, aki arra kért mindenkit, hogy a következő 13 nap valamelyikén tegyen egy gyertyát az ablakába, november 4-én pedig közös gyertyagyújtásra invitálta a pápaiakat, 17 órára, a Magyar Piéta 1956 szoborhoz.

A beszédet követően Őszi rapszódia - 1956 címmel színvonalas zenés-irodalmi összeállítást láthatott az emlékezők közössége, a Pegazus Színház társulatának előadásában. A műsort szerkesztette Végh Zsolt, rendezte Sarkadi Nagy László.

A megemlékezés koszorúzással, és a Szózat hangjaival ért véget.