Heves vita alakult ki az elmúlt napokban a közösségi médiában Pápa közterületeinek állapota miatt. A Pápán Hallottam Facebook-csoportban többen is elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy számos helyen magasra nőtt a fű, megjelent a toklász, és szerintük több városrészben elmaradt a megszokott fűnyírás. A Fideszhez köthető Facebook oldalak is felkapták a témát.

Az egyik hozzászóló úgy fogalmazott: „Mint egy kaszáló úgy néz ki az egész város, bálázni lehetne. Toklász mindenhol és derékig érő gaz.”

A kritikák nyomán megkerestük Grőber Attila polgármestert, megszólalt Ambrus Éva, a PVK Városüzemeltetési divíziójának vezetője, valamint Németh Kornél városi főkertész is. Bár mindannyian elismerték, hogy vannak olyan területek, ahol indokolt a beavatkozás, egyúttal hangsúlyozták: a város tudatosan változtat a korábbi zöldfelület-kezelési gyakorlatán.

Grőber Attila: tudatos döntés volt a Vágatlan Május

A polgármester elmondta, teljes mellszélességgel támogatja a Vágatlan Május kezdeményezést, még akkor is, ha a városvezetés tisztában volt azzal, hogy a döntés kritikákat válthat ki.

Mint fogalmazott, egyes területeken – például a Külső-várkerti méhlegelőkön – szándékosan hagyják magasabbra nőni a növényzetet, mivel ezek fontos élőhelyet jelentenek a beporzók és más fajok számára.

A polgármester szerint a város hosszabb távon arra törekszik, hogy ne mindenhol a hagyományos, néhány centiméteresre nyírt gyep legyen az alapértelmezett. Úgy véli, a magasabb növényzet kedvez a vadvirágoknak és az élővilágnak, miközben a túl alacsonyra vágott területek a toklász és bizonyos gyomnövények terjedésének is teret adhatnak. Erre mutatott egy konkrét példát a Külső-Várkertben, ahol egy kábel fektetése miatt megbolygatták a talajt, a kibújó növények közt pedig nagy számban jelent meg a parlagfű.

Ugyanakkor elismerte, hogy a lakótelepek környezetében és több intenzíven használt városi területen jogos kritikák fogalmazódtak meg. Ezeken a helyszíneken a városüzemeltetés munkatársai már megkezdték a fűnyírást, és a tervek szerint rövid időn belül minden problémás terület sorra kerül.

Ambrus Éva: alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz

A PVK Városüzemeltetési divíziójának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Pápa jelentős zöldfelületekkel rendelkezik, ami egyszerre érték és komoly fenntartási feladat.

Szerinte a klímaváltozás következtében egyre szárazabb és szélsőségesebb időjárási körülményekhez a város zöldfelület-gazdálkodásának is alkalmazkodnia kell.

Kiemelte, hogy a cél a helyi, őshonos növényfajok megőrzése, valamint az, hogy bizonyos területeken a vadvirágok virágzás után magot érlelhessenek és természetes módon szaporodhassanak tovább. Véleménye szerint a természet maga alakítja ki az adott helyszínhez legjobban alkalmazkodó növénytársulásokat.

Ambrus Éva szerint a korábban megszokott, parkjellegű, rövidre nyírt gyep fenntartása hosszú távon nem mindenhol szolgálja a város érdekeit. A magasabb növényzet segíthet a talaj nedvességtartalmának megőrzésében és az élővilág fennmaradásában is.

Németh Kornél: a toklász problémáját nem a magasabb fű okozta

A városi főkertész szakmai oldalról közelítette meg a kérdést. Elmondta, hogy egy egészséges, összefüggő gyepben elsősorban olyan fűfélék találhatók, mint a csenkeszek vagy a perjék, amelyek jóval kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek.

Kiemelte, hogy az összezárt növényállomány természetes módon akadályozza a parlagfű és más invazív fajok megtelepedését. A problémák elsősorban ott jelentkeznek, ahol a talaj fedetlen marad vagy a növényzet károsodik.

A toklász elterjedésével kapcsolatban úgy fogalmazott: részben a korábbi, évekig alkalmazott gyepkezelési gyakorlat következményeivel kell most szembenézni. Szerinte a túl gyakori és túl alacsonyra végzett fűnyírás kedvezett a toklász terjedésének.

A szakember szerint hosszabb távon a ritkább kaszálás és a természetes növénytársulások megerősödése segíthet visszaszorítani ezt a problémát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lakosság által intenzíven használt területeken – például játszóterek, sportolásra alkalmas helyszínek, padok, gyalogutak környezetében – továbbra is rendszeres fűnyírásra van szükség.

A jövőben a város célja, hogy a kevésbé használt területeken akár évi két-három kaszálásra csökkentse a beavatkozások számát, miközben az intenzíven használt helyszíneken megmarad a hagyományos fenntartás.

Két szemlélet találkozik

A kialakult vita jól mutatja, hogy jelenleg két eltérő elvárás találkozik a városban. Sokan a rendezett, rövidre nyírt zöldterületeket tartják ideálisnak, különösen a toklász és az allergén növények megjelenése és az esztétikus megjelenés miatt. A szakemberek és a városvezetés ugyanakkor egy olyan szemléletváltás mellett érvelnek, amely a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, a biodiverzitás növelését és a természetes növénytársulások megerősítését helyezi előtérbe.