Az anno Pápán is megfordult ifjú huszárfőhadnagyra, gróf Széchenyi Istvánra való emlékeztetést – a pápai Széchenyi-relief avatót és a nagycenki tisztelgést – követően ugyancsak pápai kötődéssel bíró, néhai katonaemberekről volt szó a Pápai Petőfi Városbarát Egyletben (PVE-ben).

A 2022. október hónap végi egyleti ankéton vetítettképes előadása keretében Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, a PVE ügyvivője az idén 135 esztendeje született Gobbi Ede (1887–1963) huszártiszt, mozivezető, második világháborús embermentő, valamint az éppen kettős évfordulók előtt álló Ferenczi Sándor (1873–1933) pszichiáter, idegorvos, huszárezredorvos, a magyarországi pszichoanalízis megteremtője életéről, pályafutásáról, továbbá a hozzájuk közvetlenül kapcsolódókról tartott ismertetést az érdeklődőknek.

Élt valaha Pápán egy 7-es huszár, majd mozgóképszínház-vezető, aki vészidőkben embertársait menekítette. Jövőre lesz elhunytának kerek 60. évfordulója; megérdemelne egy emléktáblát akár a jelenlegi pápai filmszínház épületében – gondolkodott el a PVE kis civil közössége a legutóbbi összejövetelen. Az előadó Gobbi Ede leánya, Gobbi Hilda (1913–1988) Kossuth-díjas színművész éppen 40 éve napvilágot látott „Közben...” című könyvéből is felolvasott egy-egy érdekesebb részletet.

Részlet a Szépirodalmi Könyvkiadónál 1982-ben megjelent „Közben...” című kötetből, Gobbi Edéről:

„Neve a második világháború éveiben fogalommá vált Pesten, s az üldözöttek között gyorsan elterjedt a hír, hogy a Veres Pálné utcai Hadtestparancsnokság munkaszolgálatos osztályán van egy tiszt, aki önzetlenül, halálmegvető bátorsággal bármikor hajlandó segítséget nyújtani az arra rászorulóknak. Ez az ember volt Gobbi Ede százados. Tulajdonképpen ki is volt ez az ember?

1887-ben született Budapesten. Iskolái elvégzése után a Magyar Jelzálog Hitelbank kötelékébe lépett. 1910-ben megnősül, és apósa üzletében dolgozik. Az első világháborúban, mint a pápai 7. huszárezred tisztje szolgál, s mint főhadnagy szerel le. 1930-tól kezdve a filmszakmában tevékenykedik. Mint gazdasági vezető több nagy pesti és vidéki színház üzemvezetője és irányítója volt. Később vidéken telepszik le, s mint a pápai Corso mozi vezetője tevékenykedik 1942-ig. Ekkor, mint tartalékos tisztet reaktiválják, századossá léptetik elő és a pápai 20. Kiegészítő Parancsnokságra vezénylik, mint a zsidó munkaszolgálatos sorozás vezető tisztjét. Ekkor kezdődik meg Gobbi Ede háborús karrierje, amelynek száz és száz ember köszönheti maga és családja életét.

Mint sorozó tiszt nap, mint nap találkozott a munkaszolgálatra behívott zsidók csoportjaival, s nem nézhette, de nem is nézte tétlenül azt az embertelen bánásmódot, amelyben a szerencsétleneknek részük volt. Látva, hogy öregeket, betegeket egyaránt munkaszolgálatra, menetszázadra soroznak, kirendelte a sorozóbizottság mellé dr. Mezei ellenőrző orvost. Így sikerült elérnie, hogy csak a rendeletben előírt korosztályok kerültek bevonultatásra. Ezért azok, akik nem nézték jó szemmel humánus akcióit, feljelentik. Csak nehezen sikerül tisztáznia magát, de Rőder Vilmos vezérőrnagy, a vizsgálattal megbízott miniszteri biztos, így is szigorú megrovásban részesíti, Mezei doktort pedig a szombathelyi hadbíróság két hónapi fogságra ítéli.

Gobbi Ede századost később rehabilitálják, és még abban az évben áthelyezik Budapestre az I. Hadtestparancsnoksághoz, ahol a zsidó munkaszolgálatosok ügyeit intézi. Emberséges bánásmódja miatt, s mert néhány idevágó parancsot valósággal szabotál, két év alatt három feljelentés érkezik ellene. Kétszer állítják hadbíróság elé, de mindannyiszor sikerül tisztáznia magát, olyannyira, hogy később mint kormánybiztost, őt rendelik ki a Pesti Izraelita Hitközség mellé, mint a munkaszolgálatos ügyek legfőbb intézőjét. Ebben a beosztásban is igyekezett minél több embert menteni a sorozás, az elhurcolás alól.

Munkájában nagyon sok segítséget nyújtott neki leánya, Gobbi Hilda, az antifasiszta ellenállás aktív résztvevője. Ő a következőket mondotta apjáról:

– Apám nem volt hős, de még tudatos antifasiszta sem. Belső humánum vezette, és természetesnek tartotta, hogy aki hozzá fordul segítségért, lehetőségeihez képest megtegyen mindent érte. Amikor eléje került a behívott munkaszolgálatosok névsora, egyszerűen kiemelte a behívókat. Később már tudatosan, nagy mennyiségben csempészte ki az előre aláírt és lepecsételt felmentő cédulákat segítőtársainak. Találkozóhelyük a Hadtestparancsnokság szomszédságában működő »Kis piszkos« néven ismert kocsma volt.

Persze ennél sokkal kockázatosabb akciókban is részt vett. Így például a Keleti pályaudvaron felnyittatta a deportáltakat szállító, lepecsételt vagonokat, s így szöktetett meg az őrt álló csendőrök szeme láttára több száz embert. Ezeket a Magyar Acéláru Gyárba kísértette, ahol bátyja, Gobbi Jenő, a gyár igazgató főmérnöke hamis papírokkal mint hadimunkásokat rejtette el őket.

Az alsónémedi vasútállomáson hasonló körülmények között szabadított ki 55 éven felüli sáncmunkásokat, miután a helyszínen pénzsegélyt osztott ki közöttük.

Az újpesti üzemekbe beosztott hadimunkások elhurcolását a rendelkezésre álló karhatalmi zászlóalj élén fegyveres erővel akadályozta meg, s valamennyiüket az Egyesült Izzóban helyezte el.

Ebből, s számtalan hasonló ügyből kifolyólag a nyilas hatóságok – szerencsére az utolsó pillanatokban – letartóztatták. Ő azonban kihasználva az utolsó órák zűrzavarát – fegyverét elfelejtették elvenni tőle –, az őrök szeme láttára kisétált az épületből. Másnapra Pest felszabadult. A Zsidó Múzeum kéziratanyagában hiteles másolatokat őriznek Gobbi Edének a munkaszolgálatosok érdekében kifejtett tevékenységét igazoló iratokról...”

Gobbi Ede alakjának, példás tetteinek felelevenítésén túl természetesen a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb, legeredetibb és legközkedveltebb személyiségéről, Gobbi Hildáról is megemlékezett Kerecsényi Zoltán. Elhangzott, hogy 2023-ban neki is évfordulója lesz, születésének 110., halálának 35. évfordulója. Ezúttal versek és más szövegek felolvasásával Antal Ferencné és Mező Lászlóné működött közre. Többek között részletek hangoztak el az idén 120 esztendeje született háromszoros Kossuth-díjas költő, író, Illyés Gyula (1902–1983) „Magyarok” című naplójegyzeteiből, méghozzá a Petőfi Sándorral kapcsolatosakból; azokból, amelyekből nyolc évtizeddel ezelőtt, 1942. március idusán egy betiltott irodalmi műsor során, a Vigadó nagytermében Gobbi Hilda is tolmácsolt volna a nagyérdeműnek – a máig fennmaradt meghívó-műsorterv tanúsága szerint.

2023 nemcsak az említett Gobbi-féle évfordulók és a Petőfi-bicentenárium miatt lehet visszaidézésekre sarkalló, de a magyar, továbbá a nemzetközi pszichoanalízis történetének hajdani kiemelkedő egyénisége, a jövőre 150 éve született és 90 esztendeje elhunyt Ferenczi Sándor kapcsán is – hívta fel a jelenlévők figyelmét Kerecsényi Zoltán PVE-ügyvivő.

A PVE-ben a Covid19-koronavírus-pandémia hazai terjedése előtt, 2020 januárjában esett szó legutóbb Ferenczi munkásságáról, pápai vonatkozásairól, a pszichoanalitikus iskola világhírű megalapítója, Sigmund Freud (1856–1939) osztrák neurológus 1915 őszi, pápai látogatásáról; s főként akapcsán, hogy akkor volt 105 esztendeje, hogy Ferenczi lefordította magyarra Freud „Három értekezés a szexualitás elméletéről” című munkáját. Az egylet 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban is koszorúzott Ferenczi és Freud Pápa, Huszár lakótelepi (hajdanán huszárlaktanya) emléktáblájánál, melyet még tizenöt évvel ezelőtt, 2007-ben, a kérészéletű honvéd kulturális egyesület égisze alatt kezdeményezett és állíttatott Kerecsényi Zoltán, a volt Helyőrségi Művelődési Otthon (HEMO) épületének lépcsőházában. Most a jövő évi kettős Ferenczi-évfordulóra készül a PVE, méghozzá egy Sándor-napi Ferenczi-emlékülés előkészítésére.

Az idei, október végi összejövetelen főleg a pszichoanalízis és az irodalom kapcsolatáról, azonfelül a háborús idők aktualitása miatt volt szó Ferencziről. Elhangzott az immár 85 éve halott József Attila (1905–1937) „Amit szivedbe rejtesz” (Freud nyolcvanadik születésnapjára) és Babits Mihály (1883–1941) „Psychoanalysis Christiana” című költeménye, Kosztolányi Dezső (1885–1936) egy 1918-as Ferenczi-interjúrészlete a háború és a béke kérdésköréről, a Mészáros Judit pszichoanalitikus által szerkesztett, a Jószöveg Műhely gondozásában 2000-ben megjelent „In memoriam Ferenczi Sándor” című emlékkötetből.

A pszichoanalízis a pszichológiában mélylélektani vizsgálati és kezelési módszert jelent, mely a lelki zavarokat az úgynevezett „tudatalatti okok” feltárásával igyekszik gyógyítani. A technika atyja és névadója Sigmund Freud volt. Ferenczi Sándor már gyakorló idegorvosként megismerkedett Freud műveivel, elsőként az „Álomfejtéssel”. Személyesen Bécsben találkoztak először 1908-ban. Ezt a találkozást sok másik követte, intenzív és konfliktusokkal terhelt barátságuk emlékét több mint kétezer levél őrzi. Ferenczi javaslatára alakították meg 1910-ben, Nürnbergben a pszichoanalitikusok nemzetközi egyesületét. 1913-ban az ő szervező munkája eredményeként jött létre a magyarországi pszichoanalitikusok egyesülete is, melynek első elnöke is ő volt. Budapest ekkor Bécs mellett a pszichoanalízis második európai központjának számított. Nemcsak szakmai érdeklődés nyilvánult meg az újfajta személyiségmagyarázat és terápiás metódus iránt, hanem a művészek egy része is fogékonynak bizonyult a freudi gondolatkörre. A pszichoanalízis hatása leginkább a Nyugat alkotóinak munkásságán volt kimutatható, s főleg a Nyugat első nemzedékének íróinál és költőinél. Mindez pedig Ferenczi nyitottságának, baráti kontaktusainak köszönhetően erősödött meg.

Kosztolányi Dezső szerint „a Freud-féle lélekelemzés a lélekben történő események ősokait, mozgatórugóit búvárolja… Mind a lélekelemző tudósnak, mind a költőnek hasonló a tárgya. Viszont módszerük merőben különböző. A tudós: okról-okra haladva törekszik értelmi magyarázatra. A költő: egy belső sugallatnak v. sejtelemnek engedve ösztönösen tör céljára...”*

Ferenczi Sándor neve külföldön is hamar ismertté vált, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja, Thomas Mann (1875–1955) a „József és testvérei”** című regényének írása közben Ferenczivel levelezett a szereplők lélektani hátteréről. Mann a bibliai történetet használta alapul arra – tizenhat évig írt monumentális, négykötetes regényeposzában –, hogy egy 20. századi írástudó szemszögéből fejtse ki gondolatait az emberiség nagy és örök kérdéseiről.

Az első világháború során Ferenczi csapatorvosként szolgált, így gyakorlati pszichoanalitikus tevékenységét meg kellett szakítania, azonban továbbra is művelte a pszichoanalízis elméletét:

„1914 őszén a háború elvont rendes analitikus munkámtól, és egy kis vidéki helyőrségbe száműzött, ahol a huszárezrednél teljesített orvosfőnöki elfoglaltságom nem elégítette ki szokássá vált munkakedvemet. Szabad óráimat Freud »Három értekezés a szexualitás elméletéről« szóló munkájának magyarra fordításával töltöttem, aminek szinte elmaradhatatlan következménye volt, hogy e munka által felkeltett gondolataimat tovább szőjem, és ötletszerűen bár, de fel is jegyezzem…”

Ferenczi éppen Freud egyik alapvető írását fordította és saját koncepcióját alakította Pápán, amikor meglátogatta őt tanítómestere:

„Ezek az ötletek lassanként egy ontogenetikai és filogenetikai elméletté kristályosodtak ki, melyet módomban volt Freud professzornak, mikor katonai állomásomon (Pápán) meglátogatott, előadni…”

Ferenczi Sándor még 1915-ben, pápai szolgálata idején megjelentette a Freud-tanulmány fordítását saját bevezetőjével. Töretlen munkabírása máig elismerésre méltó, hiszen háborús, keserves mindennapjain túl mindig tudott időt szakítani az elméleti tevékenységre is. Csapatorvosi munkájának tapasztalatai beszüremlettek teoretikus kutatásaiba; ő volt az első tudósember, aki tüzetes vizsgálat tárgyává tette a háborús neurózisokat. Pápa városa „pszichoanalízis-történelmi” helyszín lett, Ferenczi itt végezte a világ első lovas analízisét is. 1915 elején, a laktanyaudvaron, lóhátra ültetve vette kezelésbe parancsnokát, a galíciai fejsérülése óta neurotikus Barthodeiszky Gyulát. Emellett az is említésre érdemes, hogy a Pápai Királyi Honvéd Huszár Ezred főorvosaként egy tífuszjárványt is elfojtott Pápán.

Márai Sándor (1900–1989) író-költő-újságíró véleménye alapján elmúlt századunk „szellemi röntgenképét Freud nélkül, s amit Ferenczi csiszolt és hozzáadott, ma már lehetetlen elképzelni.”

Erős Ferenc (1946–2020) szociálpszichológus szavai szerint „Ferenczi a terápia nagy újítója volt, mivel azt hangsúlyozta, hogy a beteget szeretni kell. Ő olyannyira egyenrangú partnernek igyekezett tekinteni a pácienst, hogy még a kölcsönös analízis módszerével is kísérletezett, amelynek során a terapeuta lelki folyamatai is elemzés tárgyát képezték. Ezt a kölcsönösséget és a demokratikus hozzáállást rendkívül fontosnak tartotta. Szerinte a terapeuta nem egy tekintélyes öregúr, aki szivarozva hallgat a fotelban, miközben szerencsétlen páciens fekszik a díványon, hanem partner… Egy olyan társadalmat képzelt el, ami a közösséget és az egyént egyszerre értékeli, egyszerre figyelembe tudja venni az egyén vágyait, ugyanakkor van benne erős kohézió, összetartozás is. De ez nem egy politikai-ideológiai álláspont, nincs kidolgozva, inkább egy vágyteljesítéses álom maradt, amire a későbbi szövegeiben is többször visszatért. A halála előtt írott »Klinikai napló« című munkában például arról gondolkodik, hogy mennyire fontos lenne korlátozni a kapitalizmust, és bevezetni egy sokkal demokratikusabb, egyenlőbb rendszert. De azt hiszem, pszichoanalitikusokra és pszichológusokra általában jellemző, hogy ebben a vonatkozásban eléggé utópikusan gondolkodnak… Az egyik fő üzenet a kölcsönösség, a megértés, az empátia, ami a mindennapi életben éppúgy fontos, mint a társadalom életében, és úgy látszik, hogy nagy hiány van belőle…”***

(Forrás: PVE-Hírlevél, InfoPápa,
fotók: PVE-KMZS, PVE-archív)

Források és ajánlott irodalmak:

– Gobbi Hilda: Közben... Budapest, 1982.
– Kerecsényi Zoltán: Két tudós Pápán. Pápa, 2008.
– Kerecsényi Zoltán: Magyarnak lenni, pápainak lenni. Pápa, 2015.
– Kerecsényi Zoltán: Ferenczi Sándor, a magyar Freud. = Népszava / Szép Szó, 2015. október 31. sz.
– Kerecsényi Zoltán: Ferenczi Sándor, a magyar Freud. = Acta Papensia, XVI. évfolyam (2016), 3-4. sz.
– Kerecsényi Zoltán: Százöt esztendeje fordította le magyarra Ferenczi Sándor Pápán Sigmund Freud: „Három értekezés a szexualitás elméletéről” című munkáját. Pápa, 2020.
– Mészáros Judit: In memoriam Ferenczi Sándor. Budapest, 2000.
* https://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2004/XIII.-evf.-2004.-december/Kosztolanyi-Dezso-1934-es-nyilatkozata-a-freudi-pszichoanalizis-koelteszetere-tett-hatasarol (Letöltés ideje: 2022. október 28.)
** https://www.magyarkurir.hu/hirek/thomas-mann-jozsef-es-testverei (Letöltés ideje: 2022. október 28.)
*** https://divany.hu/vilagom/2019/07/21/eros-ferenc-interju/ (Letöltés ideje: 2022. október 28.)