2018 nyarán ismerkedhettünk meg a Várkert és az Erzsébet liget megújítását célzó Zöld Város I. Projekt első terveivel. Már akkor értesülhetett a lakosság arról, hogy a parkok megújítása jelentős fakivágással fog járni. Nyár végén aztán a terveket készítő Pagony Táj- és Kertépítész Iroda szakértői csapata mutatta be azokat a szempontokat, melyeket a tervdokumentumok elkészítésekor számításba vettek. Egyrészt a használhatóságot vették alapul, hogy a mai kor elvárásainak megfelelően alakítsák át a Várkertet, másrészt a kerttörténeti tudományos dokumentáció alapján a történeti kert-jelleg visszaállítását célozták. Továbbá az ökológiai állapot fenntarthatóságának a kérdését is számításba vették, vagyis hogy a város kis anyagi ráfordítással fenn tudja tartani a kialakított állapotot.

Már akkor elhangzott, hogy korántsem csak beteg fák kivágása szükséges, illetve az is, hogy a tuskók alapján csak kevés esetben lehet majd megállapítani, hogy az adott egyed egészséges volt, vagy sem. Persze mai sétánk során több olyan tuskót láttunk, amelyekről a laikus szem is egyértelműen láthatta, komoly betegségben szenvedtek ezek a fák. Íme néhány:

Nagyrészt vékonyabb törzsű fákat vágtak ki, de sajnos néhány korosabb egyedet is el kellett távolítani. Ennek oka szintén nyilvánvaló:

Sétánk során kisebb részben találkoztunk ilyen nyilvánvaló betegségre utaló jelekkel, de mint már fentebb írtuk, egyáltalán nem csak a fák egészségi állapota volt a döntő szempont. "A történeti, nagy értéket képviselő egyedek megőrzése a cél, sajnálatos módon ehhez invazív fajok, vagy alánőtt egyedek eltávolítására is szükség van" - mondta korábban a tervek elkészítésében részt vevő favizsgáló szakember.

Utóbbira itt van néhány példa, a képeken jól látható, hogy az értékes platánok kiteljesedését és egészséges növekedését akadályozták az alánőtt egyedek.

Az elmúlt 50-60 évben elhanyagolták ezt a parkot és a nagyon értékes platánok körül begyomosodott a talaj, magoncok cseperedtek fává és árnyékolják az értékes egyedeket. Emiatt aszimmetrikus növekedések alakultak ki, így sérülékenyebbé is válnak a fák, egy sebzés akár az életükbe is kerülhet, ráadásul balesetveszélyesek is lehetnek - magyarázta korábbi cikkünkben a Kovács Attila tájépítész, faápoló, favizsgáló szakmérnök.

Az Erzsébet-liget szép platánsora természetesen érintetlen maradt.

A kivágások másik fő oka lehet az úgynevezett invazív fajok eltávolítása. Ezek nem őshonos egyedek, viszont annál "életrevalóbbak", és így kiszoríthatják az eredeti növényeket, nem kívánt életközösségeket hozhatnak létre.

Volt olyan nem parkba illő fa is, mely alatt a gyep sem nőtt ki:

A fakivágások nyomán a megóvni kívánt egyedek fel fognak lélegezni, mivel több terük lesz, továbbá a park megújítása során figyelmet fordítanak az ápolásukra is. A fakivágások mellett fatelepítés is szerepel a tervekben, mintegy 120 darab, őshonos, korábban alkalmazott fajhoz tartozó egyedet fognak ültetni.

Még egy fontos szempont játszik szerepet a fakivágásokban, olyan, amelyre talán kevesen gondolnak. A tájképi parkokra az volt jellemző, hogy facsoportokból és tisztásokból álltak. Kiválóan meg volt komponálva, hogy honnan milyen látvány tárul fel a lombok között, ezt is igyekeznek visszaállítani, a történeti növényanyagra támaszkodva - mondta el korábban Bechtold Ágnes tájépítész és művészettörténész.

A Várkert megújítását célzó projekt terveivel kapcsolatban korábban írt cikkünket ITT találja!

Aki a részletes tervekre kíváncsi, az ITT találja azokat!