Szeptember elsejétől jelentős szervezeti és személyi változások lépnek életbe a rendőrségnél. Az átalakításról és az utóbbi hónapokban kirobbant korrupciós ügyről, a szélsőséges megnyilvánulásokkal járt rendezvények biztosításáról, a robbantásos merényletek felderítéséről beszélgetett az MTI Garamvölgyi Lászlóval, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatójával, aki szerint ősztől egy morálisan is megerősödött állomány küzd azért, hogy visszanyerje megtépázott tekintélyét, az emberek bizalmát.

- Mostanában rájár a rúd a rendőrségre, kap hideget-meleget. Hol az O.Z.O.R.A. fesztiváli akció miatt, hol az izraeli-magyar barátságos meccs biztosításért kritizálják, de sokak szerint a ceglédi eseményeket is másképp kellett volna kezelni. Mi erről a véleménye?
- Először is szögezzük le: alig akad olyan szervezet, akár még európai viszonylatban is, amelyiknek olyan fejlett lenne a "hibakultúrája", mint a magyar rendőrségé. Mi, ha hibázunk, azt elismerjük, sőt sokszor mi tárjuk a nyilvánosság elé, és sohasem marad következmények nélkül. Ezt történt az ominózus fesztivál esetében is. Feltártuk a hiányosságokat, és intézkedtünk annak érdekében, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő.
- Lesznek ennek személyi következményei?
- Akár még az is, de az ORFK vezetése úgy döntött, hogy ezt majd az új megyei rendőri vezetéssel közösen oldjuk meg. Sokkal fontosabbak az intézkedések, tehát az, hogy hasonló hibákat ne kövessenek el. Sajnos az most is elsikkadt, hogy 110 személlyel szemben eljártunk kábítószerrel való visszaélés büntette miatt, elfogtunk négy terjesztőt is, akiket a bíróság időközben letartóztatott, és nagyobb mennyiségű drogot is lefoglaltunk.
- Igen, de köztudomású volt éveken keresztül, hogy ott nyíltan drogoznak. Korábban miért nem voltak ilyen akciók?
- Elismerem, ebben van deficit, aminek persze több magyarázata is lehetséges. De hát ez a rendőri vezetés az elmúlt két esztendőben sok mindent megoldott, amit korábban mások nem. Ugyanakkor ebben az évben vált teljes körűvé az a kábítószerek tiltólistájával kapcsolatos jogi szabályozás is, amely a rendőri intézkedések törvényi alapját megteremtette.
- És a focimeccs?
- Erre két megjegyzésem van. Egyfelől a sportrendezvények belső, tehát küzdőtéren belüli biztosítása nem a rendőrség, hanem a rendezők-szervezők feladata. Ettől függetlenül beavatkozunk, ha ott bűncselekmény történik vagy a közrendet helyre kell állítani.
- Na és az "Indul a vonat", "Buchenwald" és egyéb rasszista megnyilvánulások?
- Ez lett volna a második megjegyzésem. Tehát, amíg az ilyen, a jó ízlést sértő megjegyzések nem merítik ki a Btk.-ban megfogalmazott és szankcionált, közösség elleni izgatás bűntettének tényállását, nincs jogalapja a rendőrségnek intézkedni. Ezek döntően morális kérdések, mint ahogy nem illik egy másik ország himnusza alatt sem hátat fordítani. A magyar embereknek sem esne jól, ha külföldön velünk művelnének ilyesmit, de ez erkölcsi, és nem jogi kategória.
- A Cegléden történtek?
- Épp az MTI adta hírül, hogy az ORFK vezetője ebben az ügyben tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, pontosan annak megállapítására, hogy követtek-e el szakmai hibát. A határidő tíz nap, várjuk meg a végét. Az eredményt ugyanúgy el fogjuk mondani, mint a sokat emlegetett fesztivál kapcsán.
- Hogyan készül fel a rendőrség az egyre szaporodó helyi konfliktusok kezelésére? Vagy például a hét végén tartandó gárdaavatásra?
- Sajnos az ilyen jelenségek szaporodnak, bár nem vagyok benne biztos, hogy ezek simán "helyi" konfliktusok.
- Ezt hogy érti?
- Ahogy mondom. Szembeötlő, hogy éveken, évtizedeken keresztül egymással békében élő közösségek egyszer csak egymásnak esnek! Majd menetrendszerűen ezek a "helyi ügyek" országos médiavisszhangot kapnak, és igen érdekes, hogy rendszerint mindig megjelennek politikusok a helyszínen, akik aztán kritizálják a rendőrséget. Ha intézkedett, azért, ha nem, akkor meg azért. Hogy is van ez?
- Tényleg, hogy?
- Álláspontom szerint még abban az esetben is, ha ezek a konfliktusok lokális jellegűek, a vége mindig az, hogy a rendőrséget támadják. A szembenálló felek is, meg az ellenzéki politikusok is. Veszélyes dolog a rendőrséget elbizonytalanítani, bár nem könnyű. Ha konzekvensen a jövőben is a "törvények szellemében" járunk el, akkor persze nem nagyon lehet, de a rendőrséget szapulni mindig hálás téma. A rendőrség - így van ez a világon mindenütt, és nálunk is - a mindenkori hatalomhoz lojális, de csak a törvényeknek van alárendelve. Bizonyítható, hogy eddig minden ilyen konfliktust úgy kezelt a rendőrség, hogy összecsapásokra nem került sor, és állítom, ez sokszor nem a szembenálló feleken, hanem a rendőrség higgadtságán, józanságán és szakszerűségén múlt. Ha az ellenséges tömegeket egymásnak engedtük volna, annak beláthatatlan következményei lettek volna - na, akkor deresre lehetne bennünket húzni. Ám ez nem történt meg, függetlenül attól, hogy sokan, felelőtlenül most is szítják az indulatokat. Természetesen a gárdaavatást is megfelelően fogjuk biztosítani, mint ahogy tettük ezt eddig is, hiszen a bíróság engedélyezte - a mi álláspontunkkal ellentétesen - a rendezvény megtartását. Sajnos ezzel kapcsolatban az elmúlt 20 évben alig változott a jogi szabályozás, pedig már Szabó Alberték idejében felmerült, hogy a gyülekezési törvény, illetve az önkényuralmi jelképek precíz jogi szabályozása elodázhatatlan. Viszont nem győzöm hangsúlyozni: a rendőrség alkalmazza és nem alkotja a jogot, mondom ezt különösen azoknak, akik érzékenyen reagálnak az ilyen és hasonló rendezvényekre.
- Egyetért-e azzal, hogy mind nagyobb társadalmi nyomás nehezedik a rendőrségre, miközben az állampolgárok bizalma erősen megingott a testület iránt? Gondolok itt a korrupciós botrányra, ami igencsak megtépázta tekintélyüket.

- A fokozott állampolgári elvárást magam is érzékelem, de a rendőrség nem arra van kalibrálva, hogy mély társadalmi problémákat megoldjon, felszámolja a munkanélküliséget, megszüntesse a társadalmi előítéletességet, vagy munkálkodjon a közmorál javításán. Bár az utóbbi esetben a rendőrség hosszú távú és kiegyensúlyozottan jó teljesítménye példaértékű lehet, amiben én hiszek. Vitathatatlan, hogy május végén, június elején, amikor a korrupciós botrány kirobbant, az emberek érthető módon megdöbbentek, de ma más a helyzet. Azt tapasztalom, hogy szurkolnak nekünk, örülnek, hogy végre elindult egy megtisztulási folyamat, és nagyon remélem, hogy őszre helyreáll a bizalom. Számtalanszor elmondtam: rendkívüli bátorság kellett ahhoz a mostani vezetésnek, hogy nekilásson a rendőri korrupció gyökeres kiirtásának, és bármennyire fájdalmas is, de végre kell hajtani. Sokszor tisztítótűzhöz hasonlítottam a folyamatot, és hiszek abban, hogy a tűzben az ide nem valók "elégnek", viszont az állomány becsületes, döntő többsége morálisan megerősödve fogja végezni embert próbáló hivatását.
- Várhatók-e még további személycserék a felső vezetésben?
- A miniszteri biztos tartott erről egy sajtótájékoztatót, én ehhez nem tudok hozzátenni semmit, hiszen a felmentések és kinevezések nem az ORFK vezetőjének a hatáskörébe tartoznak.
- Vannak olyan hangok, hogy a vezetők leváltása elbizonytalanította az állományt.
- Lehet, és ez elég nagy baj. Persze mindez - mondom önkritikusan - a rossz kommunikációra vezethető vissza. Tudniillik a rendőrség szervezeti átalakításáról ez év január 10-én született döntés, a személyi változtatásokról pedig árpilis 13-án, egy országos parancsnoki értekezleten. A rendőrség struktúráját mindenképp a kor követelményeihez kellett igazítani, ez különben is elodázhatatlan lépés volt. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy az európai rendőrségeket átlagosan 3-5 évente átszervezik…
- Igen, de jogutód nélkül felszámolni a BRFK szervezett bűnözés elleni részlegét?!
- Nem jogutód nélkül, mert a feladat integrálódott a Nemzeti Nyomozó Irodába.
- Az NNI meg a Készenléti Rendőrségbe.
- Így igaz, de annak is megvannak a racionális indokai. Ésszerűtlen volt, hogy Budapesten három szervezet is foglalkozott a szervezett bűnözéssel, úgymint a BRFK, az NNI, és ne feledjük el, a Pest megyei Rendőr-főkapitányságnak is volt hasonló szervezete. Sokszor nem tudtak egymás akcióiról. Ez az átszervezés óhatatlanul beosztások megszűnésével, vezetők leváltásával járt, de nagyon bízom benne, hogy ez humánusan történt. Másfelől semmi sem végleges, hiszen az a vezető, aki most alacsonyabb beosztásba került az átszervezés miatt, később újra pozíciót kaphat. Tehát van visszaút.
- Olyan hírek is felröppentek, hogy változik az ORFK vezetőjének személye, illetve hogy menesztik a budapesti főkapitányt is. Mi igaz ebből?
- Semmi. Az ORFK vezetésében annyi változás lesz - az eddig ismerteken kívül -, hogy szeptember 1-jétől a miniszteri biztos lesz az ORFK vezetőjének általános helyettese.
- Az átszervezéseket kritizálók úgy vélekednek, hogy ezek egyfelől a korrupciós botrány következményei, másfelől viszont így akarnak megszabadulni - ahogy közölni szokták: "vezetői megbízatás indokolás nélküli visszavonásával" - rendőri vezetőktől. Mi az igazság?
- Az előbb már említettem dátumokat, amelyekből világosan kiderült, hogy mikor, milyen döntések születtek. Ha egy szervezet, struktúra vagy annak egy része anakronisztikus, akkor azon változtatni kell, hiszen az új és újabb kihívásoknak nem tud megfelelni. Ezért korszerűsítésre van szükség. A vezetők esetében mindazonáltal a szolgálati törvény úgy rendelkezik, hogy a vezetői megbízatás visszavonásánál egyenesen tilos indokolni. Egyébiránt magam is úgy gondolom, hogy simán el lehetne mondani, hogy valakit azért váltottak le, mert nem felelt meg az elvárásoknak vagy rosszul dolgozott. Különben a személyi változásoknak ettől függetlenül döntően rendőrszakmai okai vannak, tehát azt kell megvizsgálni, hogy az adott szervezet milyen teljesítményt nyújt, és ehhez mi a viszonya a vezetőnek. Tudom, szokatlan, amikor az alulteljesítőket menesztik, de egy 48 ezer fős testület nem cipelhet tovább olyan vezetőket, akik az újonnan támasztott követelményeknek már nem felelnek meg. Ettől persze más beosztásban, a nekik inkább megfelelő pozícióban még kiválóan dolgozhatnak. Senkit nem küldtünk el.
- Úgy tűnik, hogy most komoly csapást mért a rendőrség a magyarországi szervezett bűnözésre. Látókörbe kerültek olyan személyek, akik évekkel, évtizedekkel ezelőtt követtek el súlyos bűncselekményeket, robbantásokat, gyilkosságokat. A híradások viszont arról számolnak be, hogy nincs konkrét bizonyíték a gyanúsítottakkal szemben, csak egy-két vallomás, amely jószerivel vádalkun alapul. Lehetséges ezeket a bűncselekményeket ennyi idő után bizonyítani?
- Meggyőződésem, hogy igen. Jó esélyt látok arra, hogy az elévülési időn belüli gyilkosságokat tudjuk bizonyítani, akár 16 évvel ezelőtti ügyeket is. Nyomban hozzáteszem, hogy nemcsak személyi, hanem tárgyi bizonyítékokkal is. A híradások valóban szkeptikusak az eredményességet illetően, csak hogy ezeknek a forrása nem a rendőrség, hanem általában a védelem, amely jól felfogott érdeke szerint sugallja ezt. Én magam szinte valamennyi kiemelt bűncselekmény helyszínén ott voltam annak idején, és tudom, hogy milyen tárgyi bizonyítékok állnak rendelkezésre.
- Tehát fény derülhet az Aranykéz utcai merénylet vagy a Fenyő-gyilkosság hátterére is?

- Fény derülhet.
- Szélesedhet-e a korrupciós ügy rendőri gyanúsítottjainak száma?
- Ebben az ügyészség nyomoz, nem ismerem az eljárás részleteit. Azokat a híradásokat viszont túlzónak tartom, amelyek azt sugallják, hogy itt még több tucat rendőr keveredhet gyanúba. Különben őket is megilleti az ártatlanág vélelme - tehát azokat, akik már gyanúsítottak -, miközben kétségem sincs afelől, hogy az ügyészség és a bíróság alaposan és körültekintően járt el. A rendőri vezetésnek már nem ezzel a korrupciós üggyel kell foglalkoznia, hanem mindent el kell követnie annak érdekében, hogy visszaszerezze az emberek bizalmát. A legfontosabb lépéseket ennek érdekében megtettük, hiszen együttműködtünk a felderítésben, de most már azon kell munkálkodni, hogy a tisztességes, becsületes, elhivatott kollégák nyugodt körülmények között tudjanak dolgozni. Következésképpen az ő teljesítményük lesz a garancia arra, hogy a csorbát kiköszörüljük. Magam úgy látom, hogy most már az állampolgári környezet, amelyben dolgozunk, mind lojálisabb, és elismerik teljesítményünket. A magyar rendőrség naponta 18 ezerszer (!) intézkedik, és a hibaszázaléka nem tizedekben, századokban, hanem tízezrelékekben mérhető csak.
- Szóba került a rendőrségi kommunikáció. Az átszervezésekkel összefüggésben várható-e itt is változás a tájékoztatási gyakorlatban, és ha igen, mikor?
- Ez megint csak a miniszteri biztos hatásköre. Annyit természetesen elmondhatok, hogy szeptember 1-jén egy új, remélhetőleg korszerűbb és hatékonyabb szervezet kialakítására kerül sor. A rendőrségi kommunikáció mindig neuralgikus pont, hiszen ha jót ír az újság - ez persze ritkán fordul elő -, akkor szinte nincs is rá szükség, máskor pedig azt várják el, hogy reparálja az elhibázott intézkedéseket, amire meg különben is alkalmatlan, hiszen nem erre találták ki. Én a korrekt és hiteles tájékoztatásban hiszek, amit nagyra értékelnek az állampolgárok, hiszen joguk van tudni, hogy a pénzükön és az ő érdekükben mit és hogyan tesz a rendőrség. Az emberek a legnagyobb szövetségeseink, akiket eszünk ágába sincs becsapni.