1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig az első felelős miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost. A magyar kormányzat 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át. Pápán, a Fapiac tér és a Batthyány utca találkozásánál, a Jókai Mór Városi Könyvtárral szemközti épületen lévő, gróf Batthyány Lajost ábrázoló dombormű alá – sokéves hagyományaihoz híven – helyezett el koszorúkat a gyásznap előestéjén a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE). Idén a Tapolcafői Kertbarátkör Egyesület (TKE) elnöke is csatlakozott a főhajtókhoz.

A PVE nevében Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő és Varga Árpád költő, a „vidék” képviseletében Somogyi Zoltán TKE-elnök és Varga Rita vanyolai polgármester, a PVE 2022/23-as Petőfi-emlékprojektjének egyik védnöke koszorúzott. Idén 215 esztendeje született Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos.

A tizenhárom mártír katonaforradalmár és a vértanú kormányfő emléke előtt mécsesgyújtással is tisztelegtek a PVE önkéntesei. Vajda Péter reformkori irodalmár-természetbúvár-pedagógus-társadalomkritikus, Petőfi Sándor és 1848 forradalmának szellemi előfutára szülőfalujában, Vanyolán, a nyár folyamán felavatott Petőfi-emlékkőnél – a Pápa-környék legelső Petőfi-bicentenáriumi emlékhelyén – gyújtották meg az örök tisztelet kis lángjait Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner (Lahner) György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly és Batthyány Lajos emlékére.

Az október 5-i, rendhagyó egyleti program „Kossuth-reggelivel” kezdődött a bakonytamási Kossuth Csárdában, ahol a tulajdonosok, Fejes Ákos és Fejesné Krébesz Lívia köszöntötték az emlékküldöttséget. Fehér asztal mellett idézték fel a résztvevők a reformszellemű, hazafias ősöket felvonultató Fejes-Tatay család neves sarjainak alakjait, főként a ragyogó emlékű negyvennyolcas elődöt, Tatay Sámuel esperest, nemzetőrt, aki 1848-tól élete végéig, 1893-ig a bakonytamási evangélikus gyülekezet lelkipásztora volt. Azzal vált híressé a forradalom kitörését követően, hogy 1848 tavaszán rendkívüli beszéddel lelkesítette az embereket a veszprémi nemzetőrség megalakulásakor, méghozzá Ésaiás próféta könyvének egy fontos részlete – 52,7: „Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, aki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!” – alapján. Ezen máig fennmaradt, szép beszédből olvasott fel egy részletet az egylet vezetője.

A bakonytamási Fejes-Tatay családban Tatay Sámueltől fogva apáról fiúra hagyományozódott a ’48-as szellemiség, így aztán nem volt véletlen az sem, hogy a család által létesített csárda Kossuth Lajos nevét vette fel a múlt században, melynek falai között máig féltve vigyáznak egy ritka kordokumentumra, a néhai kormányzóelnök időskori fotóportréját és kézjegyét őrző „ereklyére”. A vendéglátóegységben méltó helyet kapott a PVE – a Kossuth Szövetség (KSZ) Veszprém megyei Csoportja – által még a 2016/17-es Kossuth-emlékprojekt során ajándékozott Kossuth-portrédombormű is, melyet most emlékkoszorúval és kis emlékzászlóval díszítettek az egyletiek.

A csárdapusztai Kossuth-kápolnához is elzarándokolt a PVE küldöttsége. Kossuth Lajos, illetve házastársa, Meszlényi Terézia emléktáblája előtt Henrik Ibsen norvég író, költő „Magyarországhoz”, Kapcsándy Sándor pápai költő „Kossuth Lajos emlékére” című verseit olvasta fel Kerecsényi Zoltán. Mindezek után a bakonyszentiváni Földing Ernő helytörténész méltatására került sor.

Mintegy ötven éve gondnoka a csárdapusztai emlékhelynek Földing Ernő. Jelentős érdemei vannak abban, hogy ez a szerény kis római katolikus kápolna sok évtizedes romos állapot után ismét megújulva szolgálhatja a híveket, és Kossuth-emlékhellyé válhatott. Áldozatos tevékenysége elismeréseként a KSZ Veszprém megyei Kossuth-emlékplakettjét vehette át a lokálpatrióta gondnok.

Az alkalomra napvilágot látott a Fehér Mária főjegyző és Kerecsényi Zoltán megyei KSZ-titkár szerkesztette „Csárdapusztai Kossuth-emlékfüzet”. A Kossuth Lajos születésének 220., a Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna születésének 205. évfordulója jegyében dr. H. Szabó Lajos (1931–2016) pápai, Pápa környéki honismereti mozgalmár emlékére is ajánlott kiadvány rövid áttekintést nyújt a kápolna történetéről, a Kossuth-házaspár idekötődéséről, Kossuth Lajos és Kossuth Zsuzsanna életútjáról, s egyfajta „mini” Kossuth-breviárium is egyben. A Német Nemzetiségi Önkormányzat Bakonyszentiván gondozásában megjelent emlékfüzet címlapját Mező Lászlóné pápai festőművész díszítette tetszetős – a kápolna épületét, továbbá Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia alakját megjelenítő – alkotásával.

Kossuth Lajos feleségének, Meszlényi Teréziának az édesapja, Meszlényi János itt, a Pápa melletti Kisdémpusztán volt birtokos, innen származott Kossuth Lajos legfiatalabb húgának, Kossuth Zsuzsannának a férje, Meszlényi Rudolf ügyvéd, hírlapíró, szintén kisdémi birtokos – Terézia testvére – is. A ma Bakonyság községhez tartozó pusztán – mely anno közvetlenül kapcsolódott ahhoz a birtoktesthez, mely Kossuth apósának a tulajdona volt – álló, piciny, barokk istenháza falai között 1841. február vagy március hónapban áldották meg Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia házasságkötését.

A csárdapusztai Kossuth-kápolnánál zajlott tisztelgés közös imával és énekléssel fejeződött be – a nemzeti gyásznap aktualitásán túl a szomszédos államban zajló háborúskodás mihamarabbi befejeződése, és nem pedig eszkalálódása iránti őszinte reménységgel –.

Régóta dédelgetett álma valósult meg a PVE-nek, amikor most a civil társaság keretein belül létrejött a PVE–Vajda Péter Emlékház Baráti Kör.

– Amikor az egylet 2020/21-es Vajda-emlékprojektje tavaly nyáron lezárult, s elkezdtük a Petőfi-bicentenáriumra való felkészülést, nem szerettük volna továbbra sem elfelejteni Vajda Pétert. Nem, mert a Vajda-emlékprojekt során egy kedves kis baráti közösség kovácsolódott össze pápaiakból és vanyolaiakból, akik már igazság szerint a Vajda-emlékprojekt előtt is rendre részt vettek a helyi Vajda-féle emlékezet fenntartásában; akiknek szívügyévé vált a hajdani tudós poéta szellemi örökségének továbbéltetése.

Az elkövetkező időkben – erőnkhöz mérten – hatékonyabban szeretnénk képviselni Petőfi Sándor előfutárának, példaképének, Vajda Péternek a lokális és környékbeli emlékezetét, s különösképpen vanyolai szülőházának „népszerűsítését”; kezdeményezni, szorgalmazni annak méltóbb, „interaktív” emlékhellyé alakítását. Úgy hallottuk, hogy a 2022/23-as Petőfi-emlékév során a reformkorhoz köthető irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítására is lehetséges kormányzati-támogatási esély. Nem mellékes, hogy 2023-ban, a Petőfi 200. születési évfordulóval egyidejűleg Vajda Péter születésének a 215. évfordulója is lesz – emelte ki Varga Rita vanyolai polgármester a baráti kör katalizátorával, Kerecsényi Zoltánnal tartott közös tájékoztatójában.

Az emlékházi, baráti köri ankéton Varga Árpád tanár, költő Vajda Péter és Petőfi Sándor tiszteletére írt „Páriák pártfogója” és „Petőfi örök” című verseit osztotta meg hallgatóságával, P. Tófeji Valéria nyugalmazott tanár, költő „Szelíd vádirat” címet viselő, saját poémáját szavalta el, míg Kerecsényi Zoltán Vajda Péter „Dalhon” című művéből és 1843-as „Székfoglaló beszédéből” idézett egy-egy megkapó részletet.

Felszólalásában Vajda Péter leszármazottja, Kovácsné Vajda Edit nyugdíjas tanárnő, a Pápa Városi Bélyeggyűjtő Kör elnöke, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) Veszprém megyei elnöke, Somogyi Zoltán, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár kiérdemesült munkatársa, Váminé Molnár Emma, és az egylet egyik leglelkesebb önkéntese, Margl Józsefné is üdvözölte az újabb PVE-s elképzeléseket, egyben elismerést is átnyújtva a vanyolai településvezetőnek. A tartalmas nap szeretetvendégséggel zárult.

(Forrás: PVE-Hírlevél,
fotók: PVE)

Vajda Péter reformkori irodalmár-természetbúvár-pedagógus-társadalomkritikus, Petőfi Sándor és 1848 forradalmának szellemi előfutára szülőfalujában, Vanyolán, a nyár folyamán felavatott Petőfi-emlékkőnél – a Pápa-környék legelső Petőfi-bicentenáriumi emlékhelyén – Varga Árpád tanár, költő Vajda Péter és Petőfi Sándor tiszteletére írt „Páriák pártfogója” és „Petőfi örök” című rövidverseit osztotta meg hallgatóságával, a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE) – a Kossuth Szövetség (KSZ) Veszprém megyei Csoportja – önkénteseivel.