Hírek
2015. December 21. 13:30, hétfő |
Külföld
Forrás: MTI
Felderítették az Atacama-sivatag ködének 3500 éves történetét

Chilei kutatók felderítették az Atacama-sivatag ködének történetét, amely adataik szerint 3500 évet ölel fel.
Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön, egyes területein évek óta nem esett az eső. Az élet azonban még ilyen körülmények között is képes fennmaradni, méghozzá a Csendes-óceánról származó köd segítségével - tudósított a BBC News.
A talajhoz közel elterülő köd tünékeny és - ellentétben a folyókkal és gleccserekkel - nem hagy könnyen megfejthető nyomokat a tájon. A santiagói kutatók mégis végigkövették a történetét a sivatagi körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó szakállbromélia (Tillandsia) tanulmányozásával. A növény kémiai összetétele azt sugallja, hogy a köd az elmúlt 3500 év során sokat növekedett.
Claudio Latorre Hidalgo, a chilei Katolikus Egyetem paleoklíma-kutatója elmondta, az a kevés, amit a ködről tudnak, a mérőműszerek és az utóbbi 20 év műholdas mérési adataiból származik - magyarázta a kutatócsoport az Amerikai Geofizikai Egyesület éves találkozóján.
A szakállbroméliáknak nincsen gyökere: a homokdűnékbe kapaszkodva, a testük egész felületén lévő pikkelyszőrökön keresztül veszik fel a nedvességet és minden szükséges tápanyagot a párás levegőből. Hidalgo és kollégái a homokdűnék mélyére ásva kutatták fel a szakállbroméliák több ezer éves nemzedékeit, megállapítva, hogy minél fiatalabbak a növények, annál több könnyű nitrogénizotóp található a szöveteikben.
"Hogy miként kerül a nitrogén a ködbe, az már bonyolultabb kérdés" - mondta a szakember. Hidalgo szerint a nitrogén jelentős része tengeri eredetű. Észak-Chile partjainál van egy hatalmas tengeri halálzóna, vagyis oxigénben szegény terület, ahol a denitrifikáció nevű bakteriális folyamat révén gáznemű nitrogén képződik.
"Tehát rengeteg molekuláris nitrogén és nitrogén-oxid kerül a levegőbe. Azt is tudjuk, hogy ammónia és nitrát van a ködben. Vagyis a nitrogén szerves és szervetlen formái is jelen vannak" - magyarázta a szakember.
A halálzónák az óceánok oxigénben szegény területei. A tengeri élőlények többsége, így a halak és a rákok számára ezek a régiók lakhatatlanok, és csupán bizonyos mikroorganizmusok képesek boldogulni ilyen feltételek között. Ez a vízterület általában hideg, és a hideg part menti víz több ködöt termel.
"Úgy véljük, hogy az elmúlt háromezer évben a part menti vizek még hidegebbek, még termelékenyebbek lettek, így az oxigénben szegény zónából felszabaduló nitrogén táplálni tudja a növényeket" - magyarázta a szakember.
A szakállbroméliák alkalmazkodóképességéből az egész sivatagi ökoszisztéma, vagyis a bogarak, skorpiók, pókok és gyíkok is profitálnak.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Március 14. 07:22, péntek | Külföld
Ukrajnai háború - Putyin: a tűzszünetet támogatjuk, de vannak megvitatásra váró kérdések
Az orosz elnök szerint a tűzszünet önmagában jó, támogatják, de vannak megvitatásra váró kérdések.
2025. Március 12. 06:00, szerda | Külföld
Ursula von der Leyen: az illúziók korszaka véget ért, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért
Az illúziók korszaka most véget ért, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért: nem a távoli jövőben, hanem azonnal, nem fokozatosan, hanem a helyzet által megkövetelt merészséggel -
2025. Március 08. 08:17, szombat | Külföld
Donald Trump: az amerikai-ukrán tárgyalások a jövő hét elején folytatódnak Szaúd-Arábiában
Az amerikai-ukrán tárgyalások a jövő hét elején folytatódnak Szaúd-Arábiában - közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Házban.
2025. Március 08. 08:12, szombat | Külföld
Donald Trump szankciókat fontolgat Oroszország ellen
Donald Trump amerikai elnök Oroszország elleni pénzügyi és kereskedelmi szankciókat helyezett kilátásba az orosz katonai előrenyomulás miatt Ukrajnában - derül ki az amerikai elnök Truth-on közzétett pénteki üzenetéből.