2020. október 24-én, nyolcvanhét esztendős korában örökre megpihent Fejes Lajosné szül. Tatay Terézia, – a Pápa közeli Bakonytamási községben és annak környékén is sokak kedves Teri nénije – a Pápa-vidék hűséges kossuthi hagyományőrzője.

Fejesné Tatay Teri néni a régóta Bakonytamásiban élő reformszellemű, negyvennyolcas, hazafias ősöket felvonultató Tatay-család sarja volt. Hajdani neves nemzetőr dédnagyapja, Tatay Sámuel esperes 1848-tól élete végéig, 1893-ig a bakonytamási evangélikus gyülekezet lelkipásztora, dédnagyanyja a ’48-as eszmékhez ugyancsak mindvégig hűséges Alsóbüki Szedenics Róza volt.

Tatay Sámuel azzal vált híressé a forradalom kitörését követően, hogy 1848 tavaszán emlékezetes beszéddel lelkesített a veszprémi nemzetőrség megalakulásakor, méghozzá Ésaiás próféta könyvének egy fontos részlete – 52,7: „Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, aki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!” – alapján. (A fennmaradt beszéd teljes szövegét lásd H. Szabó Lajos: Pápa és környéke 1848-1849. /Pápa, 1994./ 81-83. p.)

A családban Tatay Sámueltől fogva apáról fiúra hagyományozódott a ’48-as szellemiség; így aztán nem lett véletlen az sem, hogy a Teri néni édesapja – Tatay Lajos – által, a múlt század elején létesített bakonytamási csárda Kossuth Lajos nevét vette fel. Egyik néhai rokonuk tagja volt annak az ún. „százas” küldöttségnek is, mely az idős magyar kormányzóelnökhöz zarándokolt Turinba. Akkor minden résztvevő kapott egy Kossuth által dedikált fotót ajándékba, melyet eltehetett emlékül. Teri néniékhez nagynénje útján került az értékes, az öreg Kossuth portréját és kézjegyét őrző „ereklye”.

A nagynéni azzal a meghagyással ajándékozta örökségül Teri néni édesapjának a ritka dokumentumot, hogyha falusi fogadóját a környékhez felesége révén is szorosan kötődött államférfiról, a nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakjáról nevezi el. Így történt. Majd aztán a hosszú, kényszerű szünet, a szövetkezeti időszak után, a három évtizeddel ezelőtti rendszerváltoztatást követően, amikor újra lehetőség nyílt a családi működtetésre, akkor Teri néni egyik fia, Fejes Ákos is ezen a néven nyitotta meg ismét a vendéglátóegységet, mely napjainkban is nyitva áll. A Kossuth Szövetség (KSZ) Veszprém megyei Csoportja, az Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) 2016/17-es Kossuth-emlékprojektje során egy Kossuth-domborművel gazdagította a bakonytamási Kossuth Csárdát, melyet e sorok írója Teri nénivel közösen leplezett le.

Fejes Lajosné Tatay Teri néni hosszú élete során mindvégig büszke volt a bakonytamási Kossuth Csárdára, annak újralétesítésére, s gondos szeretettel óvta evangélikus hitű, nagy magyar elődei emlékét. Mindig őszinte örömmel mutatta meg érdeklődő látogatóinak az otthonában féltve őrzött Kossuth és Tatay képeket. Évről évre rendszeres résztvevője volt a Bakonyság-csárdapusztai Kossuth-kápolnánál szervezett március idusi főhajtásoknak, elkötelezett támogatója, segítője volt Pápa és környéke Kossuthos hagyományainak, községe honvédhősi nyughelyei ápolásának, családjuk egykori lelkes barátja, H. Szabó Lajos pápai helytörténész kezdeményezéseinek, a Kossuth Szövetség Veszprém megyei ügyeinek. Máig emlékezetes az, amikor 1997 augusztusában a VI. Országos Kossuth Tábor népes „seregét” igencsak gazdag vendéglátásban részesítette a Kossuth Csárda udvarán.

De Teri néni nemcsak a negyvennyolcas ősök, hanem édesapja öccsének, híressé vált nagybátyjának, Tatay Sándor írónak az emlékét is méltón őrizte. Az idén éppen száztíz esztendeje született Kossuth- és József Attila-díjas íróval kapcsolatos familiáris emlékeket, anekdotákat is rendre készségesen-kedélyesen osztotta meg az arra kíváncsiaknak.

Azt hiszem, Fejes Lajosné szül. Tatay Terézia végtelenül szerény, de hitéhez, a lokális értékekhez-hagyományokhoz mindhalálig hűséges alakja sokáig példa lesz sokaknak, s nemcsak Bakonytamási településen, annak környékén, hanem talán távolabb is. Nem feledjük Őt! Legyen nyugalma csendes, emléke áldott!

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet – a Kossuth Szövetség Veszprém megyei Csoportja – nevében:

Kerecsényi Zoltán
EpVE-ügyvivő,
KSZ megyei titkár.

(Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet a Kossuth Szövetség Veszprém megyei Csoportjaként 2021 Nőnapjára Szedenics Róza-emlékplakettet kíván készíttetni-átnyújtani a kossuthi hagyományőrzésben huzamos ideje jeleskedő környékbeli hölgyeknek. Ezzel Fejes Lajosné szül. Tatay Terézia emlékének is adózni kíván az Egylet. Fejes Lajosné szül. Tatay Terézia dédnagymamája, a 2021-ben 190. születési évfordulós Alsóbüki Szedenics Róza /1831-1909/ a Veszprémi evangélikus egyházmegye hajdani esperesének, a kitűnő egyházi szónoknak, várpalotai lelkipásztornak, Szedenics Györgynek a leánya volt. 1849-ben kötött házasságot a bakonytamási lelkész, nemzetőr Tatay Sámuellel. Tíz gyermekükből hat, négy lány és két fiú maradt életben. Közülük Lajos követte Tatay Sámuelt a lelkészi pályán és a bakonytamási gyülekezetben. Szedenics Róza fiatal nőként aktívan vette ki részét az 1848/49-es magyar szabadságügyből, hírvivői szerepeket vállalva. De a ’48-as eszmékért „haláláig csatázó” asszony hírében állt; elhunytáig hű maradt a forradalom és szabadságharc emlékéhez.)

---------------------------------------------------------

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet 2016/17-es Kossuth-emlékprojektje során
Fejes Lajosné szül. Tatay Teréziáról készített kisfilmje:

https://www.youtube.com/watch?v=TONb5Csdohs

Fejes Lajosné szül. Tatay Teréziát 2020. október 31-én 11.00 órakor helyezik nyugalomra Bakonytamásiban, az evangélikus temetőben.

(Forrás: EpVE-Hírlevél,
fotók: EpVE, Kerecsényi Zoltán-archív)