Válság ide vagy oda, fontos, hogy a lehetőségeinkhez mérten minél tudatosabban kezeljük pénzügyeinket. Azonban a pénzügyi tudatosság nem csak azt jelenti, hogy valaki rendelkezik azzal a tudással és ismerettel, amellyel hatékonyan kezelheti pénzügyeit, hanem sokkal inkább azt a készséget jelöli, amely révén az egyén igyekszik javítani anyagi helyzetét és elérheti hosszú távú pénzügyi céljait. A pénzügyi tudatosság tehát magába foglalja a pénzügyi tervezést, a költségvetés készítését, de a megtakarítások ösztönzését is, továbbá a hitelképesség javítását és a befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozatalát egyaránt.

Költségvetés tervezése a 80/20 ökölszabállyal

Kiadásaink tervezésére van egy népszerű módszer, amely a költségvetés tervezésének legelső és legegyszerűbb módszere, még akkor is, ha nehezünkre esik egy kis összeget is megspórolni. A 80/20-as szabály más néven Pareto-elvként is ismert, amely megalkotása egy neves közgazdászhoz, Vilfredo Paretohoz köthető. Az elv a társadalomban jelentkező egyenlőtlen vagyonelosztást magyarázza, de ez ma a megtakarítások kezelésénél is jól használható. A szabály szerint a bevételeidet két részre bontod: egyrészt a jövedelem 20%-a lesz a megtakarításod, a fennmaradó 80%-a pedig szabadon elkölthető.

Azonban felmerülhet a kérdés mindannyiunkban: miért is hatásos ez a módszer? A válasz egyszerű. Az emberek jelentős része nem tud annyi időt szánni a pénzügyi tervezésre, hogy bonyolult költségkövető technikákat alkalmazzon vagy elveszik a részletekben. Ebből kifolyólag gyakran már a legelején feladják az emberek a spórolás megtervezését. Az ökölszabály pont az egyszerűsége miatt olyan népszerű. A módszer lényege a folyamat elején van: a fizetést követően egyből próbáljuk meg félretenni annak 20%-át. Ezt követően pedig a fennmaradó 80% felhasználásáról szabadon dönthetünk.

Spórolás egészségpénztári tagsággal

Habár ezt sokan nem tudják, de egészségpénztári számlát akár megtakarítási jelleggel is nyithatunk egy számunkra szimpatikus társaságnál. A számlán spórolási jelleggel gyűjthetjük is a pénzt, így felkészülhetünk akár előre nem látható egészségügyi kiadások fedezésére is. Ezen felül még kevesebben tudják, de az adó visszatérítésének lehetőségével is élhetünk, ha rendelkezünk egészségpénztári számlával. Ennek értelmében az éves személyi jövedelemadóból visszaigényelhető a pénztári számlára történő befizetések 20%-a.

Hogy jobban érthető legyen, egy matek példával élnénk: az ilyen formában visszaigényelhető adó maximális összege évi 150.000 Ft. Ekkora összeg visszaigényléséhez tehát évi 750.000 Ft-ot kell befizetni a számlára, amely havi szinten 62.500 Ft-os kiadást jelent a család számára. Bár első hallásra soknak tűnhet a befizetett adó mértéke, mégis kisgyermekes családok esetében jó megoldás lehet egy egészségpénztári számla spórolás gyanánt, abban az esetben, ha például a pelenkát is egészségpénztári számlájuk terhére vásárolják.

Forrás: Creditline.hu