A megjelent érdeklődők beszámolót hallhattak az elmúlt esztendő történéseiről, a helyi és országos ügyeket érintő kérdésekről.

Dr. Bányai Katalin Erzsébet ismertette az EGYÜTT országos politikai ügyekben való állásfoglalásait, csatlakozását a Momentum Mozgalomhoz, az olimpiaellenes aláírásgyűjtéshez, illetve szólt a pápai önkormányzatban, az elmúlt három hónap során végzett tevékenységéről. Többek érdeklődésére kiemelte a belvárosi kereskedelmi és vendéglátóegységek megközelíthetőségének ügyét. A Fő utca hétvégékre való megnyitás ügyében, a rendelet elfogadásakor másodmagával tartózkodott. Sajnos, a bevezetett módosítás, Bányai Katalin szerint sem felel meg a belvárosi kereskedők igényeinek, sem az engedélyezett időkeret miatt, sem pedig az érintett övezetet illetően. Ugyanis nemcsak a Fő utca problémás. Többen a Kossuth utcáról nyíló utcákban is mozgást szerettek volna. Ahol a forgalom engedélyezett, felpörög az üzleti élet. Lásd pl. Major utca, ahol az elmúlt időben több új üzlet is nyílt. Ahol tiltott a behajtás, pl. Rákóczi utca, zárnak be a boltok. A vevő arra megy, ahol parkolási lehetőséget talál. Lásd az Interspar, Tesco, Lidl környéke. A szabályozásnak a hazai kisvállalkozókat kellene támogatni, nem pedig a bevásárló központok tulajdonosait. A belvárosban, a délelőttönként kihalt utcákon, nyüzsgés-, míg az úgynevezett kertváros területén, pihenőövezet kellene, legyen! Most valójában fordított a helyzet. Sokan csendes övezetnek vélték pl. a Bocsor utca környékét, azért építkeztek ott, mostanában meg egyre több panasz érkezik amiatt, hogy megnőtt arra a forgalom, emelte ki a képviselő asszony, aki hozzátette, 2017-ben is napirenden kellene tartani ezt az ügyet, s megnyugtató megoldást keresni a helyi kisvállalkozók érdekében. Jelezte, hogy a plébániasor részét, azaz a történeti-műemléki védettségű részek mentén húzódó út megnyitását viszont ő sem, és Kerecsényi Zoltán sem támogatná.

Kerecsényi Zoltán reflektált az ó-esztendő végén és az új elején a helyi sajtóban a város polgármesterének évértékelőjére, illetve a városvezető által előrevetített jövőbeli feladatokra. Kiemelte, hogy bár az idei költségvetés részletei még nem ismertek, a helyi nyilvánosság csatornái útján ismerik azt, hogy „a jelenleg ismert számok alapján Pápa városa idén körülbelül 6,8 milliárd forintból gazdálkodhat majd; a bevételi oldalon 1,3 milliárd forint állami támogatás áll, ehhez jön hozzá a közelmúltban elnyert állami támogatás, 650 milliós többletforrás. A többit más forrásokból kell a költségvetésben biztosítani, ennek egyik legnagyobb tételét a helyi adóbevételek jelentik” A polgármester óvatosan tervezett költségvetésről beszélt, amely elsődlegesen a városi intézmények és a közszolgáltatások biztonságos működését lesz hivatott biztosítani. Tény, hogy a rendelkezésre álló előirányzatok behatárolják a költségvetés tervezésének lehetőségeit, fogalmazott Kerecsényi. A képviselő az önkormányzatok helyzetét anyagilag általában nehéznek ítélte meg, véleménye szerint az önkormányzatiság az utóbbi időben kiüresedett, feladatokat, forrásokat vontak el, sok település elszegényedett. Ezért lehet örülni annak, hogy 2016 decemberében, kormányzati döntés alapján, Pápa városa vissza nem térítendő címzett támogatáshoz jutott. A mintegy 650 millió forintot a belterületi utak, járdák felújítására, közművek rekonstrukciójára lehet felhasználni 2018. év végéig. Úgy véli, ennek minden pápai lakos örülhet, és remélhetőleg a legkritikusabb helyzetű, a lakosok által régóta óhajtott területeket fogja érinteni. (Például belvárosi járdaszakaszok: Bástya utca, Petőfi utca, a Juhar utca felújítása, stb.)

A képviselő kitért arra, hogy a helyi költségvetés egy fontos elemét a helyi adóbevételek képezhetik. A helyi DK - mint ahogyan korábban is, most is - elismeri ezek szükségességét. Azonban fontos e tekintetben a megfelelő kommunikáció a lakosság felé, annak közismertté tétele, hogy mindenki megértse, az adóbevételek a város biztonságos, zavartalan működését hivatottak szolgálni. Hozzátette, a tapasztalható elszegényedés miatt az adókivetésekkel szembeni nem tetszés megnyilvánulása érthető. Nagyobb empátiára van szükség a kisemberek gondjainak megértésében. 2014 óta a helyi karitativitás, szociális – egészségügyi ügyek területén történtek jelentős előrelépések (kórházi fejlesztés, a városi szociális intézet által végzett projektek, a Máltaisok igen példás helyi aktivitása), melyeket dicsérendőnek tart a képviselő.

A DK helyi szervezete 2014-es programjavaslata sok ponton mutat hasonlóságot a városban most zajló folyamatokkal. Az akkor közreadott programjavaslat egyik pontja szerint: "Pápa jövője az iparosítás, a gép- és feldolgozóipar fejlesztése." Kerecsényi Zoltán kiemelte, örülni kell a Pápai Hús helyzete stabilizálásának, hogy mára egy külföldi befektető által újjáalakult a Pápai Hús, hogy sok munkás állása megmenekült, hogy milliárdos fejlesztések vannak kilátásba helyezve. A DK helyi szervezete és a képviselői is úgy fogalmazott pár évvel ezelőtt, hogy a Pápai Hús létének ügye nemzeti ügy, megmenekítése pedig hazafias ügy. Tehát nem pártpolitikai hovatartozás kérdése. Pápai képviselőként és lakosként úgy véli, örülni kell a helyi gazdaság bővülésének irányába mutató, a pápai ipari parkban zajló, óriási beruházásnak, a kínai-amerikai érdekeltségű cég bővülésének is, mely az ígéreteknek megfelelően több száz új munkahelyet fog a város lakóinak biztosítani, és növekedhet az innen származó adóbevétel is. Továbbá örülni kell a repülőtéren lévő sokmilliárdos fejlesztéseknek is, ami szintén sokat jelenthet majd a helyi gazdaságnak.
A képviselő említést tett az ún. "lengyel piac" és a Külső-Várkert ügyére is. A felmondás jogosságát, melyeket a városvezetés is említett - hulladékkezelési tűrhetetlen állapotok, vállalhatatlan közlekedési állapotok, a piac működése erősen súrolta a szürkegazdaság határait - nem lehet vitatni. A helyi DK 2014. évi választási programjában is szólt a „lengyel-piacról". Akkor a DK-sok úgy fogalmaztak, hogy "A hatóságok által ellenőrizetlen áruk százait értékesítik az ún. lengyel-piacon, miközben a belvárosi üzletek bezárni kényszerülnek a forgalom- és vevőhiány miatt."
Az elmúlt esztendőben kezdődtek meg a Külső-Várkertben a rehabilitációs munkák. A polgármester elmondása szerint ott néhány év múlva egy rekreációs célokat szolgáló parkerdő fogadná a pápaiakat és a turistákat lombkorona-tanösvénnyel, látványtóval, sétautakkal és pihenőhelyekkel. Ezzel összefüggésben Kerecsényi felhívta a figyelmet a közelmúltban kezdődött országos „Fatestvér” elnevezésű projektre, amelyet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kezdeményezett. Ennek célja, hogy minden magyar gyermek születésekor ültessenek egy fát, így évente 90 ezer facsemetével lehetne gazdagítani a magyarországi zöldterületet. Pápa is csatlakozhatna ehhez, egy pápai „Fatestvér”-parknak pedig remek helyszíne lehetne a Külső-Várkert, mely a jövő nemzedékek számára valóban élő, folyamatosan épülő, gyarapodó, kedves és szép dolog lehetne. Minden pápai gyermek születésekor ültethetnénk egy fát, - ez nem pártpolitika, hanem közös, jövőt építő ügy lehetne. - húzta alá Kerecsényi Zoltán.

Végül a két önkormányzati képviselő úgy összegzett, hogy a város elmúlt egy évét kiegyensúlyozottnak tartják, a pápai testület jó kezdeményezéseit eddig is támogatták és a jövőben is támogatni fogják. Hangot adtak annak a reményüknek, hogy a helyi gazdaság tovább bővülni fog, és sikeres pályázatok útján további lehetőségek nyílnak fejlesztésekre.