Hírek
2013. Február 03. 08:46, vasárnap |
Külföld
Forrás: MTI
Euróövezet, avagy a műtét sikerült, a beteg meghalt?
Az euróövezetet alaposan "megoperálták" tavaly.
A "görögtüzet" néhány évre takaréklángra tették a második görög mentőprogrammal, majd a görög államadósság egy részének árengedményes eladásával és az adósságcsökkentési határidők meghosszabbításával.
Hosszú távú intézkedések is éreztették hatásukat, és újak is születtek. Működik és erősödik a tagállami költségvetés-alkotás és -betartás közös és központi ellenőrzése, megalakult az euróövezet új, állandó mentőalapja - afféle körzeti "valutaalapja" -, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), majd még az Európai Központi Bank is beszállt, előbb rendkívül hosszú, hároméves lejáratú refinanszírozási hitelekkel, majd annak meghirdetésével, hogy euróövezeti államadósságot hajlandó vásárolni a másodpiacon. Ez utóbbi ugyan, feltételeinek sokasága miatt, egyelőre nem működhet, de a készenlét önmagában is erősíti a pénzügyi rendszert.
Ám közben az euróövezet gazdasága recesszióba süllyedt, megint haldoklik. Az EU statisztikai hivatala szerint a tavalyi harmadik negyedévben a terület összes hazai összterméke negyedéves összehasonlításban második negyedéve, éves egybevetésben már harmadik negyedéve csökkent. Németország még bírta, de a csekély növekedés tavaly ott is lassult minden negyedévben.
A kilátások sem jók. Tavaly novemberre a munkanélküliség 11,8 százalékos rekordra nőtt az euróövezetben az októberi 11,7 százalékhoz, illetve a 2011. novemberi 10,6 százalékhoz képest. Ennek dacára a bruttó bérköltség nőtt az euróövezetben, viszont - ezzel összefüggésben - a beruházások csökkentek, nagyjából változatlan kibocsátásból a nem pénzügyi vállalati szektorban, és mindez folyó áron.
Kérdés, hogy az értéktöbblet szerény átcsoportosítása - a növekvő bérköltség a beruházások rovására - teremthet-e növekvő keresletet, ami majd megalapozza a beruházások későbbi újrafűtését? Szintén az EU statisztikája szerint a tavalyi első háromnegyed évben az euróövezeti üzleti szektorban a ledolgozott órák átlagos bérköltsége nominálisan 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a bérkifizetés átlagosan 2,2 százalékkal, a bérterhek vállalati költsége 2,0 százalékkal nőtt. Ezt egybevetve a tavalyi, 2,6 százalékos évi átlagos euróövezeti inflációval, kiderül, hogy reálértékben a bér és a bérteher is csökkent, miközben a beruházások reálértékben még jobban csökkentek, ha már eleve nominálértékben is fogyatkoztak.
Mivel a fogyasztók nem csak a vállalati alkalmazottak, hanem minden ország minden lakosa, ezért a béreket szélesebben is érdemes megnézni. Az euróövezetben a tavalyi első háromnegyed évben a ledolgozott óránként kifizetett bértömeg egészében átlagosan 1,9 százalékkal, az államnak befizetett bérteher 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit nominálisan. Az inflációval együtt tehát még sanyarúbb a helyzet, mint csak az üzleti szektorban. A fogyasztók legföljebb az inflációtól elmaradó vigaszdíjat kaptak, miközben az államok jóléti szolgáltatásaira is kevesebb jutott a munka adóztatásából - ez is csökkenti a fogyasztást.
Többé-kevésbé Magyarországon is hasonló a helyzet. A KSH szerint tavaly az első tizenegy hónapban az üzleti szektorban az átlagos bruttó bér 7,2 százalékkal - azaz reálértékben 1,4 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a nettó bér 4,2 százalékkal nőtt, vagyis épp 1,4 százalékkal csökkent reálértékben, az időszak 5,7 százalékos átlagos inflációjával számolva. A magyar nemzetgazdaság egészében pedig a bruttó átlagbér 1,0 százalékkal csökkent, a nettó átlagbér 3,5 százalékkal fogyatkozott meg reálértékben.
Ebből aligha lesz növekvő lakossági kereslet. Nem csoda, hogy az euróövezetben a vállalatok hitelfinanszírozása decemberben már nyolcadik hónapja csökkent éves egybevetésben, méghozzá gyorsuló ütemben, tovább rontva a beruházások helyzetét és kilátásait. Az euróövezet gazdasága a nemzetközi pénzügyi válság kezdete, 2008 óta másodszor van recesszióban, ám ezúttal nincs már pénz állami ösztönzésre, föllendítésre, amivel a kormányok az első visszaesés, 2009-10 idején próbálkoztak.
Sokan sokféle ellenszert javasolnak.
Raghuram Rajan, a Chicagói Egyetem pénzügytan-professzora egy nemrégi tanulmányában úgy vélte, igazából nem is a kereslettel, hanem a kínálattal van baj, amennyiben a kínálat nem alkalmazkodott a válság miatt megváltozott kereslethez. Bajban van majdnem mindenütt az építőipar és az autóipar, innen nő a munkanélküliség, hiszen az emberek nem vesznek új lakást, új kocsit, mert már nincs hitel, de legalábbis nem mernek eladósodni. A kormányok is rosszul tették, hogy ezeket az iparágakat próbálták támogatni az első válság idején. Ehelyett mind a tőkének, mind a munkának új, másféle kínálatokat kellene teremteniük, és a dolgozóknak - átképzéssel, költözéssel - ehhez kellene alkalmazkodniuk, a kormányoknak is a kínálatváltást kellene támogatniuk. Hogy mi lenne az új kínálat, amelyre kereslet is lenne, arról a professzor egyelőre nem írt.
Mások szerint a termelékenységet kellene még tovább javítani, méghozzá részletekbe menő "mikrogazdasági reformokkal". A vállalatvezetési tanácsadásban piacvezető McKinsey Global Institute legutóbbi, decemberi tanulmánya szerint ilyen beruházási célpont lehetne Európában az energiahálózatok integrációja, a távközlés, a palagáz-kitermelés, illetve a felsőoktatás. A kormányoknak ezt szabályozási reformokkal kellene támogatniuk az intézet szerint.
Megint mások úgy vélik, nem kell semmi különös, mert már elegendő visszanyesés sújtotta a gazdaságokat az állami deficitcsökkentés végett. Ha pedig további gazdaságkárosító intézkedések már nem kellenek, akkor a gazdaságok az elért mélypontokról automatikusan növekedésnek indulnak, amiképp a fű is rögtön nőni kezd, mihelyt leáll a fűnyírógép.
Feltéve, hogy tényleg leáll.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 03. 08:36, vasárnap | Külföld
Ukrajnai háború - Észak-koreai külügyminiszter: Phenjan a győzelem napjáig segíteni fogja Moszkvát
Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban - jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
2024. November 03. 08:33, vasárnap | Külföld
Vizsgálat indult az újvidéki vasútállomáson történt baleset ügyében
Vizsgálat indult Szerbiában az újvidéki vasútállomáson történt pénteki baleset ügyében, amelynek során tizennégy ember vesztette életét és több mint harmincan megsérültek.
2024. November 03. 08:29, vasárnap | Külföld
További tízezer rendfenntartót vezényelnek Valenciába az áradások utáni segítséghez
További tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek az özönvízszerű esőzések következtében kialakult, eddig 214 emberéletet követelő áradások utáni segítőmunkában