1978. január 30-án hunyt el Nagy László (1925–1978) háromszoros József Attila-díjas, Kossuth-díjas és nemzetközi Botev-díjas magyar népi író-költő, műfordító, grafikus, egykori pápai diák. Az immár kilencéves pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE) önként vállalt, fontos feladatai közt tartja számon Petőfi Sándor mellett Nagy László helyi kulturális emlékezetben tartását.

A PVE évről-évre, január vagy július hónapokban főhajtásokat szervez a városban Nagy László tiszteletére, de a nyári, születési évfordulós emlékprogramokon is részt szoktak venni az egyleti önkéntesek Iszkáz községben. A mostani, halálozási emléknaphoz kapcsolódóan táblaavatóra is sor került.

A pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola Fő tér 6. szám alatti főépületének fogadóterében került felavatásra 2024. január 25-én („pálforduló” napján), csütörtökön Nagy László néhai pápai katolikus iskolás diák emléktáblája. A PVE adományaként felállított, bronz portréplakettel ellátott tábla avatásán Kovács Krisztina iskolaigazgató mondott avatóbeszédet. Beszédében kiemelte, hogy egy év múlva, 2025-ben lesz Nagy László születésének 100. évfordulója. Nagy László a Pápához közeli Iszkázon született, és Pápán az Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Fiúiskolának volt a diákja.

„Mi a Nagy László-centenárium előfutáraként, az arra való méltó felkészülésként avatjuk fel ma ezt a portréplakettel díszített emléktáblát. Idén éppen 100 esztendeje alapították a néhai pápai Római Katolikus Polgári Fiúiskolát, amely nem a mi intézményünk elődje volt, nem ebben az épületben működött. Azonban a mi mostani iskolánk, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola – jelenleg egyedüli római katolikus egyházi iskola a városban – szellemi jogutódként tekint az egykori Római Katolikus Polgári Fiúiskolára, melyet később Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Fiúiskolának neveztek. Nagy László 1938 és 1941 között volt a tanulója. Ezzel a táblával kívánunk büszkén emlékezni és emlékeztetni mindenkit e falak között a valamikori Római Katolikus Polgári Fiúiskolára és Nagy László költőre. Pápán a római katolikus oktatás méltó folytatója és a hajdani római katolikus iskolák emlékének méltó őrzője a mi iskolánk. Ezért joggal lehet Nagy Lászlónak, a hajdani római katolikus polgári híressé vált tanulójának, hazánk jeles irodalmi, művészeti személyiségnek ebben az intézményben is egy emlékjele.” – hangzott el. Az igazgatónő teljes beszéde hír-összeállításunk végén olvasható.

A tisztelet koszorúját Kovács Krisztina és Barabásné Hegedüs Tímea igazgatóhelyettes együtt helyezték el a felavatott tábla alá, majd Kerecsényi Zoltán, a PVE ügyvivője Nagy László Évszakok című versét olvasta fel az egybegyűlteknek.

Az ünnepi program az iskolai könyvtárteremben a PVE önkénteseinek műkedvelő kerekasztalával zárult, melyen Nagy Lászlón kívül megemlékeztek Gárdonyi Géza (1863–1922) Pápa környéki néptanító-kántortanító, író, költő, újságíró édesapjáról, Kossuth Lajos fegyvergyárosáról, Petőfi Sándor barátjáról: Ziegler Sándorról; továbbá Endrődi Sándor (1850–1920) költőről, íróról, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagjáról, volt pápai diákról.*

Antal Ferencné Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet, Ernszt Józsefné Nagy László: Ó, csodálatos jégvirág, Görög Adél Kitti Nagy László: Húsz évet betöltve, Horváth Lászlóné Nagy László: Anyakép című verseit olvasták fel az összejövetelen. Kovács Attiláné Nagy László: Az én szívem című költeményét énekelte el, Margl Józsefné Csoóri Sándor 1984-ben papírra vetett, Nagy László iszkázi szülőházáról szóló esszéjét, Puskás Kálmánné Irodalmi őrjárat Iszkázon című, 1995-ös élménybeszámolóját idézte fel a hallgatóságnak.

Oláh Sándorné Endrődi Sándor: A szeretetről című poémáját, Róth Ilona pedig Endrődi Sándor: Játszi órák címet viselő, több mint százéves, féltve őrzött gyermekverseskötetét mutatta be. Ziegler Sándor életéről Kerecsényi Zoltán nyújtott áttekintést.

„Ziegler Sándornak önzetlen, áldozatos, tiszta szándékú hazaszeretet dobogtatta a szívét. Ez a legszebb, legvonzóbb jellemvonása az 1848–49. évi szabadságharc idején mutatkozott meg.

Amikor a belső hazaárulók és a külső ellenség ellen magyar földön megszólalt a harci riadó, Ziegler Sándor Bécsben pénzzé tette minden vagyonát, és Pestre jött a bécsi légióval. Itt minden értékét a haza oltárára ajánlotta: fegyvergyárat létesített, megmaradt jelentékeny összegű készpénzét pedig Kossuth-bankóra váltotta be. Először olyan hadsereg szervezését tervezték, amelynek tagjai jellegzetes egyenruhát viselnek, csákójukon halálfej díszlik, alatta ez az elszántságot és forradalmi magatartást tanúsító felírás: »Nem kérünk pardont, de nem is adunk!«

Ziegler Sándort végül is a többi lakatossal együtt Lahner, a későbbi aradi vértanú seregébe osztották, hogy fegyvert készítsenek. Hadnaggyá nevezték ki, és a vagyonából alapított fegyvergyár vezetését őrá bízták. Hűségesen is szolgálta a szent ügyet. Fegyvergyára először Pesten, a Váci úton működött, majd a kormány Debrecenbe menekülésekor Nagyváradra hurcolkodott.

Végül Aradra költözött, ahol néhány heti tartózkodás után Ziegler parancsot kapott, hogy minden gyári eszközét és készletét szállítsa a várba biztosítás végett. Amikor a kormánytól már nem kapott pénzt, a magáéból fizette a gyár munkásait.

Arad megszállásakor Ziegler minden vagyona a bitorló ellenség kezébe került. Az aradi várat is utolsónak hagyta el. A hidat már fölfelé vonták, amikor ő vágtató paripán végigdübörgött rajta, s ölnyi magasból ugratott le.

Igazi, mélységes vonzalom azok iránt élt Ziegler Sándor szívében, akiknek a magatartásából forradalmi következetesség és elszántság sugárzott. Boldog volt, hogy Kossuth hadnagyának nevezhette magát, hogy a kormányzó minden alkalommal meleg, szívélyes érzésekkel fogadta, amikor gyára ügyében bekopogtatott hozzá. Büszkén emlegette, hogy Petőfi Sándor barátjának nevezte és tartotta őt…”**

-------------------------------------------------------------------------------------------

Szent István Római Katolikus Általános Iskola, Pápa
2024. január 25., Nagy László táblaavató – Kovács Krisztina iskolaigazgató avatóbeszéde

Tisztelt Egybegyűltek, Kedves Vendégeink!

Iszkázi lányként nekem különösen kedves ez az alkalom. Pedagógusként, intézményvezetőként, iszkáziként büszkén vallom, hogy a földim volt Nagy László. Mivel sokat járt haza, és sokszor ellátogatott az iskolába is, elmondhatom, hogy kislányként személyesen is találkoztam vele. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy néhai férjem bolgár származása miatt rendszeresen jártunk Bulgáriába, és ott, egy látogatás során megtapasztalhattam Szmoljan városában az ő kultuszát, mai napig élő tiszteletét.

Egy év múlva, 2025-ben lesz Nagy László költő születésének 100. évfordulója.

Nagy László (1925. július 17. – 1978. január 30.) Kossuth-díjas költő, műfordító, grafikus a Pápához közeli Iszkázon született, a pápai Római Katolikus Polgári Fiúiskolai diákja volt.

Mi a Nagy László-centenárium előfutáraként, az arra való méltó felkészülésként avatjuk fel ma ezt a portréplakettel díszített emléktáblát.

Idén éppen 100 esztendeje alapították a néhai pápai Római Katolikus Polgári Fiúiskolát, amely nem a mi intézményünk elődje volt, nem ebben az épületben működött. Azonban a mi mostani iskolánk, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola – jelenleg egyedüli római katolikus egyházi iskola a városban – szellemi jogutódként tekint az egykori Római Katolikus Polgári Fiúiskolára, melyet később Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Fiúiskolának neveztek. Nagy László 1938 és 1941 között volt a tanulója.

Ezzel a táblával kívánunk büszkén emlékezni és emlékeztetni mindenkit e falak között a valamikori Római Katolikus Polgári Fiúiskolára és Nagy László költőre.

Pápán a római katolikus oktatás méltó folytatója és a hajdani római katolikus iskolák emlékének méltó őrzője a mi iskolánk. Ezért joggal lehet Nagy Lászlónak, a hajdani római katolikus polgári híressé vált tanulójának, hazánk jeles irodalmi, művészeti személyiségnek ebben az intézményben is egy emlékjele.

Röviden az egy évszázada létrejött Római Katolikus Polgári Fiúiskoláról:

A polgári iskolákba az elemi népiskola 4 osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók. A polgári iskolák a gimnáziumoknál gyakorlatiasabb képzést nyújtottak. A pápai katolikus fiúpolgári története szerteágazó, több szálra nyúlik vissza. A Római Katolikus Polgári Fiúiskolát magánpolgáriként alapították 1924-ben a Zimmermann János utcában. Ma a Szent Anna Római Katolikus Óvoda működik az épületben. A magánpolgári rövidesen katolikus polgárivá alakult. 1929-ben összevonták az izraelita polgárival. Pápán az Izraelita Polgári Fiúiskolát a népes izraelita elemi iskola épületében hozták létre, az épület jelentős bővítésével. Az izraelita fiúpolgári 1899-től 1929-ig működött az Eötvös József utcában. Azonban az izraelita polgári és a katolikus polgári is kis létszámú volt, ezért 1929-ben összevonták őket. Ennek idén 95 éve!

Az egyesített iskola katolikus polgáriként működött tovább a katolikus polgári épületében, a Zimmermann utcában. Neve Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Fiúiskola lett. Népszerű, nagy létszámú iskolává vált neves, egyesített tanári karral. Párhuzamos, vegyes vallású osztályokat hoztak létre, a felnőtteknek esti iskolát működtettek, délelőtt és délután is tanítottak. Ebbe az intézménybe, a Zimmermann utcai falak közé járt Nagy László 1938 és 1941 között. 1945 szeptemberétől kezdve fokozatosan megindult az általános iskolák kialakítása. A népiskolák első osztálya helyett az általános iskola első osztályának anyagát tanították. A polgári iskolák első osztálya helyett az általános iskola ötödik osztályának tanterve lépett életbe. 1948 szeptemberében az államosítással az egyházi iskolák többsége megszűnt. Megszűnt a Római Katolikus Polgári Fiúiskola is, és a mi iskolánk elődje, a Római Katolikus Fiú Népiskola is. Vallási felekezetek helyett területi elven szervezték meg az iskolai oktatást. A Római Katolikus Polgári Fiúiskola története 1924-től 1948-ig tartott. Jogutódja a II. számú Állami Általános Fiúiskola lett.

Köszönetet szeretnék mondani a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE) kezdeményezéséért, adományozásáért. Köszönet Kerecsényi Zoltánnak, iskolánk öregdiákjának / kollégánknak Nagy László bronzplakettjéért. Az ő magángyűjteményéből való a táblát díszítő műalkotás, mely a 2020-ban elhunyt Domonkos Béla (1934–2020), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének birtokosa, Magyar Örökség Díjas szobrászművész alkotása. Köszönetet mondok Pákozdi Ervin kőfaragómester úrnak nagylelkű, támogató segítségéért, a tábla kivitelezéséért.

Végezetül mit is kérhetnék? Hogy Nagy László számomra legkedvesebb versével hadd fejezzem be a mondandómat:

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet –
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.

(Forrás: PVE-Hírlevél, sztipapa.hu;
fotók: PVE)

* https://hu.wikipedia.org/wiki/Endrődi_Sándor_(költő) (Letöltés ideje: 2024. január 26.)

** https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/buszken-emlegette-hogy-petofi-sandor-baratjanak-nevezte-es-tartotta-ot-2023-12-30-085432 (Letöltés ideje: 2024. január 26.)

A pont egy évszázada alapított pápai Római Katolikus Polgári Fiúiskola iskolajelvénye Kerecsényi Zoltán magángyűjteményéből. A napjainkban működő pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola szellemi jogutódként tekint a valaha volt Római Katolikus Polgári Fiúiskolára, melyet később Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Fiúiskolának neveztek.