Lehet, hogy elsőre jó ötletnek tűnik felmentéssel megúszni a testnevelés órákat, ám később ez megbosszulhatja magát. Ideális estben, a felnőttkori elhízás megelőzéséért már óvodában el kellene kezdeni a gyerekek szoktatását a rendszeres testmozgáshoz.

Évről-évre szembesítenek minket azokkal a szomorú kutatási eredményekkel, miszerint a magyar lakosság nagyon nagy százaléka túlsúlyos. De be sem kell kapcsoljuk a tévét ahhoz, hogy eljusson hozzánk a hír, hiszen elég ha csak körbe nézünk a minket körülvevő emberek között. Egyre több az egészségtelenül elhízott fiatal, akikből nagy valószínűséggel betegségekre hajlamos, túlsúlyos felnőtt lesz.
De a kilóink száma nemcsak esztétikailag mutat rajtunk rosszul, hanem súlyos betegségeket is hozhat magával, ráadásul a várható életkort is sokaknál megrövidíti. A kövér emberek gyakran szenvednek mozgásszervi betegségektől, magas vérnyomástól, különféle szívproblémáktól és cukorbetegségtől.
Ezek elkerüléséért pedig sokszor a legtöbb és a legjobb, amit tehetünk, ha rendszeresen sportolunk és odafigyelünk a táplálkozásunkra.
Mivel minden szülő csakis a legjobbat akarja csemetéjének, ezért úgy tehetünk velük jót, ha már egészen kicsi korban rávezetjük őket a mozgás örömére és jótékony hatására. A torna és az úszás például két olyan sport, amivel már egészen korán megalapozhatjuk gyermekeink fizikai- és álképességét.

Mi minden állhat az elhízás hátterében?

A fiatalság körében szinte mindennapos dolog beülni egy gyorsétterembe, de az sem ritka, hogy egész családok választják ezt az étkezési formát. Pedig mindannyian tudjuk, hogy az ezeken a helyeken kapható ételek egészségtelenek és igazi kalóriabombák, amiket jobb lenne mellőznünk. De ott vannak még az idegrendszeri hatások is, amik a stresszre hajlamosak életét keserítik meg. Vizsgaidőszakok, szerelmi bánatok, családi gondok, megannyi indokot lehet találni egy féktelen zabálásra, amikor is úgy vagyunk képesek eltüntetni egy egész tábla csokit, hogy szinte levegőt sem veszünk. Persze lehet örökletes is az elhízás és foghatjuk a rossz genetikára, mert ha a szüleink elhízottak, akkor nincs mit tenni, mi is azok leszünk. De ez sem szentírás és nem kell feltétlen így lennie. Ha a családban megfelelő táplálkozási rendszerek alakulnak ki és azzal indulunk neki az életnek, hogy azt látjuk otthon, a szüleink életében fontos szerepet tölt be a napi mozgás, nagy valószínűséggel felnőttként mi is erre fogunk törekedni és a gyerekeinknek is ezt fogjuk átadni. Viszont ha a minimális napi mozgást sem adjuk meg a testünknek, ne csodálkozzunk rajta, ha már semmilyen drasztikus diéta nem fog segíteni az állapotunkon.
Bár manapság a világ teljesen másképp működik, mint generációkkal ezelőtt, a gyerekek még most is örökmozgóknak születnek. Lehetséges, hogy maguktól egyre kevésbé fogja érdekelni őket a mozgás, hiszen a számítógépek és táblagépek világában jobban érzik majd magukat, mint a szabadban, ám itt jövünk mi, szülőként a képbe. Meg kell figyelnünk, hogy gyermekünknek milyen mozgásforma okoz örömet és afelé kell terelgetnünk. Ugyanakkor, ha azt látja, hogy a munkából hazaérve mi is csak a fotelben tespedünk a tévé előtt, ne várjuk, hogy ő majd magától kerékpárra pattan vagy elmegy focizni.