Előzmények

Mint ismeretes, a mai képviselő-testületi ülés legfontosabb témája a helyi adók tervezett módosítása volt. Az előterjesztés szerint megszűnne a kommunális adó, helyette építményadót vezetnének be, négyzetméterenként 250 forint értékben.

Az anyag számos mentességet tartalmaz, így többek között annak, aki lakhatási támogatásban részesül, jövedelme nem haladja meg a 171 ezer forintot, ápolási díjat, fogyatékossági támogatást, magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak számára vagy egyedül él és betöltötte 80. életévét, nem kell, hogy építményadót fizessen.

A vállalkozások építményadója is emelkedne, méghozzá 11,12 százalékkal. Az indoklás szerint az adónem 3 éve nem emelkedett, így enyhítenék az infláció okozta áremelkedést. Az 1800 forintos négyzetméterenkénti díj 2000 forintosra nőne.

Idegenforgalmi adót a turisták fizetik, ez éjszakánként most 450 forint személyenként, ezt 700 forintra emelnék.

Vita a tervezetről

Grőber Attila szerint az állami támogatás minimális növekedése, a kormányzati elvonások, a szolidaritási hozzájárulás folyamatos emelése és a gazdaság stagnálása miatt szükség van adóemelésre ahhoz, hogy a város működtetése biztosított legyen. A három adóemelésből összesen mintegy 150 millió forint adóbevétel növekedésre számít az önkormányzat.

Süle Zsolt elmondta, sok állampolgári kérdést kap arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mire fogja fordítani az adóemelésekből befolyt pénzt. Ezt a kérdést a polgármesterhez továbbította a képviselő.

Grőber Attila elmondta, az elmúlt években az önkormányzat a költségvetéseinek döntő részét a működésre fordította, ez az adóemelést követően sem lesz másként, látva a kötelező és önként vállalt feladatok finanszírozását.

Venczel Csaba az építményadó differenciálása felől érdeklődött, annak tükrében, hogy a négyzetméterarányos megállapítás méltányos-e.

Grőber Attila szerint a képviselő a vagyonadó javaslatát fogalmazta meg, hogy az ingatlanok értéke határozza meg az adó mértékét. A városvezető nem ért egyet azzal sem, hogy mindenkire ugyanazon adómérték vonatkozzon, független az ingatlan méretétől. A polgármester a fenti előterjesztést igazságosabbnak véli.

Unger Tamás pontosítást kért az adóemelésekből befolyt bevételnövekedésről.

A polgármester elmondta, a mentességek és az önbevallás miatt alacsonyabb bevételnövekedéssel számolnak, a szakemberek szerint két évre van szükség, hogy beálljon az új rendszer. A 150 millió forint határozható meg biztonsággal.

Töreki-Vörös Ibolya megyei kitekintést kért, hogy más városok milyen mértékű adómegállapításokkal élnek.

Grőber Attila elmondta, Veszprémben differenciált a kommunális adó, a nagyobb ingatlanoknál ez 20 ezer forint. Várpalotán nincs kommunális adó, Balatonfüreden építményadó van a magánszemélyek számára. Szerinte nem lóg ki a sorból a pápai tervezet.

Zsegraics Gyulaaz adóellenőrzés költségeit firtatta, illetve azt, hogy a csatolt települések jellemzően nagyobb ingatlanainak tulajdonosait nagyobb mértékben terhelik az emelések, mint a társasházi ingatlanok tulajdonosait. Közben pedig a közterületek karbantartásából a lakók itt jobban kiveszik a részüket.

Grőber Attila elmondta, nem kérdés, hogy forrásbevonásra szüksége van az önkormányzatnak. Több fajta javaslat volt előttük, igyekeztek a legigazságosabbat választani. Szerinte az ingatlan mérete szerinti differenciálás a leginkább igazságos megoldás. A polgármester bízik abban, hogy az önbevallás fog működni és kevés ellenőrzésre lesz szükség.

Süle Zsolt a vállalkozókat érintő adóemelés kapcsán örömének adott hangot annak, hogy a bizottsági ülésen az Ipartestület tagjai is megnyilvánultak. A képviselő egyetért velük abban, hogy a magyar gazdaság nagyon rossz állapotban van és éppen ezért a vállalkozókat nem nagyon lehet tovább terhelni adóemeléssel. Javaslata a tervezetnél kisebb mértékű emelésről szól, négyzetméterenkénti 100 forintos emelésről.

Grőber Attila egyetért abban, hogy súlyos adóterheket kell viselnie a lakosságnak és a vállalkozóknak egyaránt. Hozzátette, jelenleg az adónem az 50 legnagyobb adózó fizeti az építményadó 75,7 százalékát. Jelenleg a 100. legnagyobb építmény-adózó évi emelése 125 ezer forint többletet kellene fizetnie, Süle Zsolt javaslata szerint pedig ennek a felét, körülbel havi 5000 forinttal többet. Vagyis a polgármester szerint az adóteher nem elsősorban a kis- és mikrovállalkozókat érinti. A városvezető hozzátette, ahogy a vállalkozók is növelni kényszerülnek az áraikat, úgy az önkormányzatnak is szüksége van adóemelésre.

Unger Tamás vagyonadónak nevezte a lakosság építményadóját. A képviselő szerint a zöldterületek gondozása a társasházi övezetekben több terhet ró a városra, mint a családiházas övezetben, miközben az adóemelés az utóbbit sújtja nagyobb mértékben. Szerinte nem mély és pontos helyzetértékelésből indul ki a városvezetés a tervezet kapcsán.

Grőber Attila elmondta, az elmúlt években 60-80 millió forintba került a jégpálya a kastély udvarán, miközben százmilliós nagyságrendű összegbe került a Fő téri korcsolyapálya. Javasolta, hogy nézze meg a testület együtt, hogy milyen megoldás és milyen költség kell ennek újbóli beüzemelésére.
A polgármester szerint a tanácsrendszer felé halad az önkormányzatiság. Hangsúlyozta: az ellenzék szerint azzal nincs baj, hogy 600 millió forintot von el a kormány szolidaritási adó címen, a gazdaság földbe állt, az állam a kötelező önkormányzatokat is alig finanszírozza, rendkívüli támogatásként pedig néhány millió forintot ad mindössze, az uniós források pedig nem érkeznek meg. Természetesen nem öröm adóemelést beterjeszteni, de egy közösségért felelősséget kell vállalni, ehhez több forrásra van szükség. A polgármester szerint ugyanerre kényszerülne, bárki is ülne a polgármesteri székben.

Soós Imre egyetért a polgármesterrel, a kötelező kiadások, a város működtetése meghatározott költséggel jár. Ha ezt a bevételi oldal nem képes finanszírozni, akkor muszáj növelni a bevételeket. A nagrászíjat nem lehet tovább húzni - hangsúlyozta a képviselő, aki a Fő téri jégpálya kapcsán firtatta a felelősséget.

Süle Zsolt szerint a lakosság és a vállalkozók tűréshatárán is belül helyezkedik el a tervezett emelés, miközben az ellenzék részéről nem hangzott el jobb javaslat a bevételek növelésére.

Unger Tamás úgy fogalmazott, hogy a vele szemben ülő képviselők olyan megértést és toleranciát mutatnak, amelynek nyomai sem voltak a korábbi városvezetés idején.

Grőber Attila szerint mindenkinek szabad mandátuma van, úgy voksol minden képviselő a tervezett adóemelésekről, ahogy belátása szerint gondolja.

Vadász Krisztina alpolgármester reagált Unger Tamás szavaira. Szerinte a korábbi városvezetés idején a képviselő-testület arányai miatt nem osztott, nem szorzott az ellenzék szavazata. Módosító javaslata szerint a vállalkozások építményadóját 100 forinttal kellene csak emelni, egyetértve Süle Zsolttal, az iparűzési-adó mértékét pedig a tervezett 700 forint helyett 750 forintra növelné.

Bakos László a képviselőtársaihoz fordulva azt kérdezte, mit szólnak a lakosság visszajelzéseihez, milyen észrevételeket kaptak a városlakóktól?

Grőber Attila visszakérdezett, a korábbi adóemelésekkor végzett-e hasonló "közvéleménykutatást"?

Unger Tamás módosító indídványként a vállalkozók építményadó mértékének helybenhagyását javasolta, a lakosság építményadója kapcsán az előterjesztésben szereplő 80 év feletti egyedülállók mentességét 65 évre csökkentését.

Kerti Györgyi szerint bár megterheli a vállalkozásokat és a magánszemélyeket is a tervezett emelés, de azok mértéke még elviselhető. A képviselő is kiemelte az Ipartestület véleménynyilvánítását.

Vonnák Andrea szerint a csatolt településeken a "Kádár kockák" a legelterjedtebbek, amelyek 80-85 négyzetméteresek. Ezek esetében a jelenlegi 15000 forintos teher 21250 forintra nőne. A képviselő szerint senki nem örül az adóemelésnek, de elviselhető mértékű növekedésről van szó.

Kovács József elmondta, a felsővárosban sem fogadták jól az adóemelés-terevzetet, ugyanakkor igyekezett mindenkinek elmondani, hogy a város pénzügyi helyzetének biztosítása mindenkinek az érdeke. Szerinte a kormány kiéhezteti Pápát, mivel "büdös város" lett városunk a kormány szemében.

Venczel Csaba szerint a 2000-es évek elején az akkori szocialista vezetés sok pápai pályázatot nem támogatott. A képviselő hiányolta a vele szemben ülő képviselők felelősségvállalását, a tíz évvel ezelőtti kommunális adó bevezetéskor.

Grőber Attila a 2000-es évek pályázati források elmeszeléseinek felsorolását kérte Venczel Csabától, a képviselő ezzel szemben olyan pályázatokat említett, amelyek kaptak támogatást, egyedül a Zsinagóga támogatásának elutasítása jutott eszébe.
Unger Tamás javaslata kapcsán a polgármester elmondta, az előző városvezetés által bevezetett kommunális adó kapcsán nem alkalmazták a 65 év alattiak mentességét.

Zsegraics Gyula számára Süle Zsolt és Unger Tamás módosító javaslata is szimpatikus.

Vonnák Andrea azt kérte a képviselőktől, ne pártpolitikai alapon döntsenek, hanem a város jövőjét szem előtt tartva.

Bali István azt tartja szem előtt, hogy az adóátalakítás igazságosabb rendszert kell hogy életre hívjon. Szerinte a szóban forgó adóemelésnél erről nincs szó, ezért elfogadható az álláspontjuk, hogy nem támogatják a rendeletet. Szerinte inflációkövető emelés igazságosabb lenne.

Grőber Attila szerint az inflációkövető emelés mintegy 80 százalékos lenne, mivel a kommunális adó 2016 óta nem emelkedett.

Szavazás a módosító indítványokról

A vállalkozók építményadójának négyzetméterenkénti 2000 forintosra tervezett emelése helyett 1900 forintosra történő emeléséről: 8 igen szavazattal elfogadta a testület a módosító indítványt.

Unger Tamás 1800 forintosra történő módosítását szintén elfogadta a testület.

Az előterjesztésben szereplő 80 év feletti egyedül élők építményadó mentességének 65 évre való csökkentési javaslatát elutasította a képviselők minősített többsége.

A 750 forintos IFA-ról: 8 igen szavazattal elfogadta a testület ezt a módosítót is.

Mivel a vállalkozók építményadója kapcsán két módosítót is elfogadott a testület, végül döntést kellett hozniuk, hogy melyiket támogatják: Unger Tamás módosítóját fogadták el végül, vagyis eszerint a vállalkozók építményadója nem változna. Az eredeti előterjesztéből tehát a vállalkozók építményadó emelése kikerült.

Szavazás a rendeletről:

Az előterjesztésben a vállalkozók építményadójának emelése nem szerepel, az IPA 750 forintra történő emelése igen, illetve a lakosságot érintő építményadó tervezete is, ami négyzetméterenként 250 forint lenne, ha elfogadnák.

Grőber Attila szerint a módosított előterjesztés nem alkalmazza a közös teherviselés elvét, ezért ebben a formában azt maga sem támogatja.

Az adórendelet módosítását egy igen, négy tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett elutasította a testület!