2023-ban 1710 éves a Mediolanumi (Milánói) Ediktum, ami mérföldkőnek bizonyult nemcsak a kereszténység, hanem az egész emberiség történelmében, hiszen anno ez a dokumentum a vallásszabadságot alapozta meg. Ám amíg ez megvalósulhatott – a „konstantinuszi fordulatig” –, addig iszonyatosan sok szenvedés jutott a magukat keresztényeknek, vagyis Krisztushoz tartozóknak valló emberek osztályrészéül.

Bizonyára sokan ismerik a néhai legnépszerűbb magyar író, az ókori kultúrában rendkívül jártas Móra Ferenc (1879–1934) legjobb regényének tartott Aranykoporsót, melynek cselekménye Diocletianus (244–311) római császár keresztényüldözése idején játszódik. Az uralkodó „az antik világ feltámasztásával próbálta megteremteni a hanyatló birodalom belső rendjét, de törekvései során minduntalan szembe került az egyre erősödő kereszténységgel. Így a kezdeti toleranciát felváltotta benne a gyűlölet”, elindítva az utolsó, egyben legvéresebb keresztényüldözést.

Keresztények kivégzése a nagycirkuszban. (Kép-forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20200520-constantinus-csaszar-politikai-megfontolasok-miatt-hivta-ossze-az-elso-nagy-zsinatot.html)

Ennek a könyörtelen hajszának lett az áldozata mintegy 1720 esztendeje Szent Martialis is, aki a pápai, Fő téri Nagytemplom Szűz Mária kápolnájában nyugszik immár 240 éve. Az egykoron mártírhalált halt és 1783-ban Pápára került, máig üvegkoporsóban nyugvó római, keresztény légionárius földi maradványainál pár hete a helyi Petőfi Városbarát Egylet (PVE) kis civil közössége tartott szerény megemlékezést.

Szent Martialis Kr. u. 303-ban, a Diocletianus által elrendelt utolsó, legkegyetlenebb keresztényüldözés idején (303–313) lelte a halálát. Úgynevezett centurio, légióvezető volt, aki bátran vállalta fel a keresztény hitet, a Megváltóhoz, a Názáreti Jézus Krisztushoz való tartozását, akinek ezért az életével kellett fizetnie. („Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket...” /Mt 5,11/) A centurio hadseregtiszt, alacsonyabb rangú csapattiszt volt, aki egy osztagot vezetett, ideális esetben százfős légiót. A szentté vált római légionárius, Martialis földi maradványait hosszú időn át az „örök városban”, Róma Szent Callixtus (217–222 között volt Róma püspöke) pápáról elnevezett katakombájában őrizték. Az 1780-as évek elején került Gróf galántai Esterházy Károly (1725–1799) váci-egri püspökhöz, szűkebb pátriánk hajdani földesurához (aki egyébként Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként szerezte teológiai doktorátusát) ereklyeként, aki azt épülő-szépülő új templomának, a pápai Nagytemplom hívő népének ajándékozta 1783. október 30-án.

Máig kevesen tudják, hogy a diocletianusi keresztényüldözések egyik mártírja, a drágakövekkel, számtalan mennyiségű igazgyönggyel ékesített, illetve arannyal hímzett barokkos-magyaros, sujtásos díszruhába öltöztetett Martialis vértanú a Veszprém vármegyei Pápa városában nyugszik. Érdekesség, hogy a szent holtteste, teljes csontereklyéje mellett a vérereklyéje is itt van, egy ékes, hegyikristály-szelencébe zárva.

Legyen áldott a világtörténelem minden hitvalló üldözöttjének emléke!

Kerecsényi Zoltán,
a PVE ügyvivője

(Fotók: PVE)

A PVE önkéntesei a reményt, a békességet, a tisztaságot jelképező fehér színű virágokat helyeztek el a 240 éve Pápára került, üvegkoporsóban nyugvó mártír légionárius földi maradványainál.