A közelmúltban készítette el Jakabfalvy Gyula a pápai Elekthermax történetének áttekintését. A részletes és hiánypótló írás a Magyar Elektrotechnikai Egyesület honlapján elérhető, cikkünkben egy rövid kivonatot készítünk a tanulmányból.

A szerzőről

Munkássága során hosszú ideig szoros beszállítói munkakapcsolata volt a pápai gyárral, sok rálátása volt a tevékenységére, az ott dolgozó munkatársak közül többeket személyesen ismert és végül, de nem utolsó sorban nagyon tisztelte azt a szakmai küzdelmet, melyet az adott nagyon nehéz környezeti közegben folyamatosan sikerrel megvívtak és megoldottak a cég munkatársai - írja Jakabfalvy Gyula a tanulmány előszavában.

Miben állt az Elekthermax jelentőssége?

Egy olyan gyárról van szó, amely a villamos áram hőfejlesztő hatásával működteti a termékeinek 85-90%-át. Ezzel olyan szegmensét képezte az elektrotechnikának, amely rendkívül hosszú ideig egyedülálló volt Magyarországon.

A cég felfutása, virágzása és bukása

- Az Elekthermax Rt. alapítása, létrehozása: 1920-ban, Budapesten

- A nemzetközi, nagy gazdasági válságot követően, az Elekthermax Rt. termékei Magyarországon kívül eljutottak Jugoszláviába, Csehországba, Görögországba, Ausztriába, Palesztinába és a Dél- Afrikai Unióba

- A gyárat a II. Világháború idején „ideiglenes hadiüzemmé” nyilvánították

- A háború utáni rövid szakasz és az ezt követő államosítás, Elekthermax Nemzeti Vállalat néven

-Az Elekthermax gyár 1952-ben települt át Budapestről Pápára, az 1950-ben megüresedett, volt Magyar Királyi Dohánygyár telephelyére. A városnak nagy szüksége volt a felszabadult munkaerő foglalkoztatása céljából új munkahely biztosítására, ezért fogadták be a Budapestről vidékre telepítendő Elekthermax gyárat.

- A vállalat 1992.09.22.-től Elekthermax Elektromos Készülékgyártó Részvénytársaság nevet veszi fel

- 1993. február 5-én aláírják az Elekthermax Rt. privatizációját a Holland ATAG Holding, ezen belül a gyárnak a Pelgrin cég lett a többségi tulajdonosa
A gyárat termelő egységei szerint feldarabolták, részegységenkénti értékesítették.

A gyár tündöklése

1957-1965 között az Elekthermax gyakorlatilag minden olyan elektronikai terméket gyártott, amire egy korabeli háztartásnak szüksége lehetett.

- Vasalót

- Villanyrezsót

- Teafőzőt

- Főzőlapot

- Merülőforralót

- Villanytűzhelyt

- Grill sütőt

- Ventilátoros kandallót

- Kenyérpirítót

- Lábmelegítőt

- Mosógépet

- Hűtőszekrény

- Padlókefélő készüléket

A gyár és termékeinek megbízhatóságát a TRANSELEKTRO Külkereskedelmi Rt.- segítségével ismerték meg az emberek. Ez a hírverés sok új megrendelést hozott a gyár részére különféle hőelektromos és vegyes üzemű tűzhelyek gyártására, illetve összeszerelésére. Ezek a termékek pl. a NECKERMANN, QUELLE és egyéb cégek Nyugat-európai áruházaiban kerültek értékesítésre.

Az export néhány európai országra, valamint a Közel-Keletre vonatkozott. Az exportált gyártmányok különféle vasalók, rezsók, kenyérpirítók, majd a KGST-n belüli együttműködés keretében padlókefélő gépek, nagykonyhai berendezések voltak.

A volt NDK-ba szállított grillsütők a belnémet kereskedelem útján eljutottak Nyugat-Németországba, és az ott lévő cégek felfigyeltek az Elekthermax termékeire. Ez volt annak a kívánatos első nemzetközi kapcsolatnak egy fontos eleme, amely a Siemens-szel jött létre.

A Siemenssel történt kooperáció országos viszonylatban is az első volt.

1975-ben a Siemens a TG-15 típusú Elekthermax grillsütőt bejelentette az NSZK-ban évenként megrendezett „legszebb” termék pályázatra. Rövid ideig volt titok, hogy a Siemens név alatt egy magyarországi gyár, az Elekthermax készít ilyen színvonalas terméket. A siker több német vállalattal való kooperációt hozott.

Sport

A gyár erejét mutatja, hogy több sport szakosztályban is rendelkezett csapattal. Az Elekthermax labdarúgó, kézilabda vagy a legsikeresebb teke csapatra méltán lehetett büszke a gyár, de a város is!

Érthetetlen variálások a termékkörben

A gyártók kezdeményezéseit nélkülözve a nagyvállalati formában dolgozó VBKM vezetése különféle megfontolásokból a gyárain belül profilátadásokat hajtott végre, de sok esetben más külső gyártókhoz is. Ezt a nem ritka intézkedést „profiltisztítás”-nak nevezték. Annak ellenére, hogy Magyarországon a villamos hőtechnikai készülékek és berendezések szinte egyedüli gyártója az Elekthermax Gyár volt, sor került az említett jelenségre. Az egyik legismertebb példa erre a hőfokszabályozós vasaló és a háztartási kávéfőzők gyártásának átadása a Szarvasi Vasipari Ktsz. (később ZRt.) részére, amely korábban éppen ezekhez a termékekhez szállított alkatrészeket. Az élet furcsaságáról és a gazdasági folyamatok helytelen értékeléséről tanúskodik, hogy volt több olyan termék, melyet néhány éven belül visszahelyeztek az Elekthermax-hoz, majd ismét elvitték és később megint visszakerült!

A rendszerváltás után

A 90-es évek elején ezt a társaságot is privatizálták. Az I-es telepét az osztrák Haas+Sohn cég vásárolta meg, a II-es gyáregység az ATAG-csoporthoz került. A holland tulajdonos 2001-ben profiltisztítás miatt értékesítette a konyhatechnikai eszközöket gyártó 18 érdekeltségét. Utolsóként került sor az akkor 600 főt foglalkoztató pápai leányvállalat eladására.
Az egy telephelyre való koncentrálás jegyében sor került a volt I-es telep eladására, így székhellyé a Gyár u. 5. szám alatti, a volt II-es telep vált.

Véglegesen 2009-ben állt le a termelés az Elekthermax Háztartási Készülékgyártó Kft-nél, ezzel 120 ember vesztette el a munkahelyét. A munkatársakat nem érte váratlanul a bejelentés, a gazdasági nehézségek miatt a társaság termelése már egyszer korábban is leállt, a gyár pedig felszámolási eljárás alá került.

Akkumulátorgyár rémképe

A Béke téri telephely jelenleg magánkézben van, legutóbb tavaly, a választási kampány hevében került a címlapokra. Különös hirdetőtábla jelent meg ugyanis a volt Elekthermax Gyár I. sz. telepének épületén 2024.04.05-én. A kínai és magyar zászlóval ellátott tábla azt hirdette, hogy a területen hamarosan líthium-ion akkumulátorokhoz szükséges elemek gyártása fog megkezdődni.

A tervekből azóta sem lett semmi. Grőber Attila polgármestertől megkérdeztük egy minapi interjúnkban, hogy van-e bármilyen információja a terület hasznosításáról, azt mondta, hogy az önkormányzatot megkereste a volt Elekthermax telephely tulajdonosa, de a városnak jelenleg nincs forrása a terület megvásárlására. Magánbefektetés esetén az önkormányzat támogató tud lenni, de csak olyan projekt tekintetében, ami harmonizál a környezettel és a város érdekeivel - mondta el a polgármester. Akkugyár tehát nem lesz a Béke téren, az emblematikus épület sorsa továbbra is kérdéses.

A jelenlegi és a korábbi polgármester szerint is értékes területről van szó, amelyet a város tudna hasznosítani. Áldozó Tamásnak kész tervei voltak, amelyekből nem lett semmi, hiszen a városnak a terület megvásárlására sem volt lehetősége, nemhogy hasznosítására, forráshiány miatt. A volt polgármester kulturális központot képzelt el a Béke téren.

Zárszó

Jakabfalvy Gyula zárszavában leírta, "a tanulmány nem Pápa városáról szól, de tisztelettel ki kell emelni a pápai és Pápa körüli agglomerizációból bejáró emberek szorgalmát, elhívatottságát és rendkívül szívós élni akarását, amely nélkül a gyár nem tudta volna elérni a világhírnevű szakmai elismertségét! Természetesen ehhez szükség volt az alapításkor létrejött budapesti induló csapatra, amelynek tagjai rendkívüli előrelátással és tudásbázissal megalapozták az Rt. hosszútávú jövöjét. Végül, de nem utolsósorban fejet kell hajtanunk azon kollégák előtt, akik az elmúlt hosszú időszak többszöri politikai változásainak áldozatai lettek" – zárja a tanulmányt Jakabfalvy Gyula, szerző.

Fotó: Mandadb.hu