Az emelés célja az, hogy a Nemzetgazdasági tárca több költségvetési bevételt szeretne látni a termékadóból.A befolyt összeg mértéke a jelenlegi 15-20 milliárd helyett 30 milliárd forint körül alakulna - ezt már a Világgazdaság írja.

Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től vezették be a chipsadót. Most viszont készül a módosítás. A tervezet szerint kilónként 250 forintot kellene fizetni a kávé után. A ma 450 forintos negyed kilós kávé így több mint 500 forintba kerülne. Az indoklás szerint a kávéra azért kell kivetni a termékdíjat, mert koffeintartalma miatt túlzott fogyasztása egészségkockázatot jelent. Az ízesített sörök után literenként 35, az alkoholos frissítők után literenként 100 forint adót kellene a gyártóknak fizetni. A változtatást már jövő héten tárgyalhatja a kormány.

A Világgazdaság információi szerint az egészségügyért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai okokból vonakodik támogatni az ötletet, mivel az újabb emelést nehezen lehetne népegészségügyi okokkal indokolni.

Az emelés mértékéről ugyan még viták folynak a tárcán belül, de a Világgazdaság úgy tudja, az kifejezetten jelentős mértékű lehet. Az energiaitalok adója a tervek szerint nem változna, ám a többi termékdíj emelkedne. A chipsadó eredetileg 100 forintot rótt volna ki adóként az előre cukrozott élelmiszerek kilójára, ez az új elképzelés szerint 150 forintra nőhet. A sós snackek és ételízesítők kilogrammja szeptember 1-től 200 forinttal terhelt, jövőre ez is 250 forint lehet.

További újdonság, hogy az NGM-ben megfogant ötlet nyomán bekerülnének az adóval terhelt termékek körébe az ízesített sörök, és kilónként 250 forintos népegészségügyi termékadóval terhelnék meg a széles körben általánosan fogyasztott kávét is.

Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta, ha sor kerülne a termékadó emelésére, az rendkívül kedvezőtlenül érintené az ágazatot, különösen annak fényében, hogy a 27 százalékra emelkedő áfa is a fogyasztás csökkenését eredményezheti. Ez a termelési kapacitás csökkenését, és az élelmiszeripari foglalkoztatottság zsugorodását fogja eredményezni”Folláth Györgyné hozzátette: „Az élelmiszeripar már eddig is rendkívül kedvezőtlen helyzetben volt, a további terhelés minden bizonnyal tovább súlyosbítaná az amúgy is meglévő problémákat. Különösen az édesipari cégek, azon belül is a kisebb vagy közepes, jellemzően belső piacra termelő vállalkozások kerülnének veszélybe, hiszen a belső fogyasztás csökkenését ők éreznék meg leginkább.”

OrientPress Hírügynökség