A Vilma napot és a Vilma-díj új polgári hagyományát 2014-ben indította útjára Polgár Gabriella belpolitikai újságíró. A program névadója, Polgárné Adorján Vilma személyében gyermekként megtapasztalhatta, milyen csdálatos összhangot tudott teremteni két felsőfokú végzettséggel, felelős beosztásukat betöltve, hivatása és a családi élet teendői között.

Ugyancsak meg kell említeni dr. Hugonnai Vilmát, az első magyar doktornőt, akit dr. Bagoly Katalin is felidézett a vele készített riportunkban. Akkor hallott ugyanis először Hugonnai Vilmáról, amikor 16 évesen súlyos betegen feküdt a kórházban. Kapott egy róla szóló könyvet, amely meghatározó volt számára, hivatása választásakor is. - Nagyon hálás vagyok az elismerésért, bár az itt elhangzott dicséreteket olykor túlzónak érzem. Hogy lehet-e erőt meríteni az effajta elismerésből? Biztosan. Így, hetvenen túl szokszor eszébe jut az embernek, hogy már menne, de tudom azt is, hogy nagyon sokan bíznak bennem, kérik a segítségemet. A gyermekeim és az unokáim mellet ez is erőforrást jelent számomra - mondta Bagoly Katalin, akitől azt is megkérdeztük, hogy véleménye szerint mitől lesz valaki jó orvos?

- Fontos, hogy valóban szeresse csinálni az ember a hivatását, amelyet olyan orvosoktól tanulhat el, mint amilyentől én is tanulhattam. Amikor a belgyógyászatra kerültem, az akkori főorvos hozzáállása nagyon meghatározó volt számomra, mindenkivel szóba állt, megállt, lehajolt a betegekhez, ez ivódott belém is az évek során. Nem mondok le a betegekről, akkor sem, ha nagyon súlyos a diagnózis, hanem megpróbálok minden tőlem telhetőt megmozgatni. Bár itt Pápán egy kis onkológia működik, de megvan az a térképem, az a kapcsolatrendszerem, amellyel tovább tudom küldeni a beteget a megfelelő helyre - mondta el a díjazott.

A pápaiak körében nagy elismertségnek örvendő doktornő bátor harcos, aki korunk legrettegettebb betegségével, a rákkal veszi fel a küzdelmet. Tudja, hogy a legkorszerűbb orvosi módszerek mellé oda kell tenni még valamit, az emberi lelket, amelyben tízszer annyi erő van, mint az izmainkban. Orvosként és emberként is ott áll a betegek mellett - hangzott el a Kati néni méltatásakor.

"Amikor a múlttal foglalkozunk, nem a múltban élünk!" Híd a múlt és jövő között. Egyediség, minőség, elegancia... Hiszem, hogy Magyarország legszebb városainak egyikéhez, a vármegye második legnagyobb városához, a több mint 800 éves múltú Pápa városához, a fenti jellemzők illenek igazán. Ahhoz a városhoz, ahol - Thomas Mann-nal szólva - a mút mélységesen mély kútja, messze-messze az átlag feletti mennyiségű és minőségű értéket rejt. Óriási tévedés azt hinni ugyanakkor, hogy amikor a múlttal foglalkozunk, akkor a múltban élünk. Épp ellenkezőleg! Ugyanis a XXI. századi marketing képes a közel és távolabbi múlt értékeit „megfüröszteni" korunk kiemelkedő látványigényében, s ezáltal átigazolni ezeket az értékeket a jövő csapatába - írta Polgár Gabriella belpolitikai újságíró, akinek a Vilma-díjat köszönhetjük.

Az idei Vilma nap alkalmából kiállították az I. Varga István mézeskalácssütő emlékversenyre beérkezett alkotásokat, amelyekre a Szuperinfó közösségi oldalán szavazni is lehet.

Varga István világhírű mestercukrász lánya, Varga Dóra is jelen volt a Vilma napi rendezvényen. Elmondta, nagyon büszke édesapjára, fontosnak tartja, hogy a város megőrzi az ő emlékét, hiszen az egész életét a hivatásának szentelte. Örömét fejezte ki az emlékverseny kapcsán és gratulált az alkotások készítőinek.

Az eseményen egy élő páva is megjelent, a pompás tollazatú madarak egykor ugyanis az Esterházy-kastély parkjában éltek.

A rendezvény végén elhangzott, hogy Polgár Gabriella a Vilma nap hagyományát felterjeszti a Kulturális és Innovációs Minisztériumba, annak érdekében, hogy - tekintettel a 130 éves évfordulóra, amikortól a nők is egyetemet végezhetnek Magyarországon - ettől kezdve december 5. legyen a hivatásukban és családi életükben kiemelkedően helyt álló magyar nőket ünneplő nap.