Városlista
2024. július 17, szerda - Endre, Elek

Hírek

2023. December 30. 08:54, szombat | Helyi
Forrás: PVE

»Büszkén emlegette, hogy Petőfi Sándor barátjának nevezte és tartotta őt.«

»Büszkén emlegette, hogy Petőfi Sándor barátjának nevezte és tartotta őt.«

Emlékezzünk Ziegler Sándorra!

Idén 160 esztendeje született Gárdonyi Géza (1863–1922) Pápa környéki néptanító-kántortanító, író, költő, újságíró, magyar irodalmunk egyik legolvasottabb alakja, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, az Egri csillagok szerzője. Dédunokája, Keller Péter volt egyletünk és a katolikus iskola közös vendége 2023 novemberében*, aki előadásában részletesen szólt fölmenőinek rendíthetetlen magyarság- és szabadságszeretetéről, külön is kiemelve Kossuth Lajos fegyvergyárosát, vagyis Gárdonyi Géza édesapját, aki az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésekor az önvédelmi harc támogatására, saját költségén (!) hadi üzemet hozott létre; akinek pesti műhelye 1848 augusztusában ezer szuronyos puska elkészítésére szerződött a hadügyminisztériummal, jelentősen hozzájárulva ezzel a magyar honvédsereg felfegyverzéséhez.

Máig kevesen ismerik azt a tényt is, hogy Gárdonyi Géza szívügyének tekintette a kerek kétszáz éve világra jött nemzeti hős, Petőfi Sándor emlékezetének, kultuszának fenntartását, szorgalmazta földi maradványainak felkutatását, s a jelenleg is Kiskunfélegyházán magasodó egészalakos Petőfi-szobor egyik fő kezdeményezője volt.

Éppen ezekért, szerény kiegészítés- és érdekességként osztjuk meg az 1970-es Írók, képekből az alábbiakat:

Gárdonyi Géza legmaradandóbb, legjobb irányba ható gyermekkori élményeit édesapjától kapta. Édesapja emléke mindig szép, nemesre ösztönző példaként lebegett előtte.

Édesapjának, Ziegler Sándornak önzetlen, áldozatos, tiszta szándékú hazaszeretet dobogtatta a szívét. Ez a legszebb, legvonzóbb jellemvonása az 1848–49. évi szabadságharc idején mutatkozott meg.

Amikor a belső hazaárulók és a külső ellenség ellen magyar földön megszólalt a harci riadó, Ziegler Sándor Bécsben pénzzé tette minden vagyonát, és Pestre jött a bécsi légióval. Itt minden értékét a haza oltárára ajánlotta: fegyvergyárat létesített, megmaradt jelentékeny összegű készpénzét pedig Kossuth-bankóra váltotta be. Először olyan hadsereg szervezését tervezték, amelynek tagjai jellegzetes egyenruhát viselnek, csákójukon halálfej díszlik, alatta ez az elszántságot és forradalmi magatartást tanúsító felírás: „Nem kérünk pardont, de nem is adunk!”

Ziegler Sándort végül is a többi lakatossal együtt Lahner, a későbbi aradi vértanú seregébe osztották, hogy fegyvert készítsenek. Hadnaggyá nevezték ki, és a vagyonából alapított fegyvergyár vezetését őrá bízták. Hűségesen is szolgálta a szent ügyet. Fegyvergyára először Pesten, a Váci úton működött, majd a kormány Debrecenbe menekülésekor Nagyváradra hurcolkodott. Végül Aradra költözött, ahol néhány heti tartózkodás után Ziegler parancsot kapott, hogy minden gyári eszközét és készletét szállítsa a várba biztosítás végett. Amikor a kormánytól már nem kapott pénzt, a magáéból fizette a gyár munkásait.

Arad megszállásakor Ziegler minden vagyona a bitorló ellenség kezébe került. Az aradi várat is utolsónak hagyta el. A hidat már fölfelé vonták, amikor ő vágtató paripán végigdübörgött rajta, s ölnyi magasból ugratott le.

Igazi, mélységes vonzalom azok iránt élt Ziegler Sándor szívében, akiknek a magatartásából forradalmi következetesség és elszántság sugárzott. Boldog volt, hogy Kossuth hadnagyának nevezhette magát, hogy a kormányzó minden alkalommal meleg, szívélyes érzésekkel fogadta, amikor gyára ügyében bekopogtatott hozzá. Büszkén emlegette, hogy Petőfi Sándor barátjának nevezte és tartotta őt.

Petőfi Sándor költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb
és egyik legkiemelkedőbb alakja. Zsuppán István pápai művésztanár grafikája (Pápa, 2019). (Kerecsényi Zoltán gyűjteményéből.)

A szabadságharc katonai vezetői közül a törhetetlen és tántoríthatatlan Lahnerrel és Damjanichcsal is többször volt együtt. Annál nagyobb elszántsággal küzdött a belső ellenség bürokratizmusa, hazaáruló akadékoskodása ellen. Joggal gyűlölte Duschek minisztert, aki még Kossuth utasítására sem volt hajlandó kifizetni a gyár munkásainak a bérét.

A nemzeti tragédia, a világosi fegyverletétel után Ziegler Sándor is a bujdosás kenyerét ette. Oláh fuvarosnak öltözve menekült a köröző kopók elől. Bujdosása közben megismerkedett az igazi magyarok önzetlen segítő szándékával, de keserves tapasztalatokat szerzett a megtorló hatalom kegyeit keresők besúgásairól, feljelentéseiről is. Amikor árulás következtében saját falujában, Nemeskéren elfogták, szinte az egész falu megmozdult az érdekében. A soproni haditörvényszék ítéletétől úgy szabadult meg, hogy kapott egy német igazoló iratot, amely szerint a szabadságharc idején Bécsben tartózkodott, s a fegyvergyáros csupán névrokona volt.

A szabadságharc leverése után vállalta az uradalmi alkalmazottak nehéz sorsát, az állandó vándorlást, a kasznárok dölyfét és a lipótmezei tébolyda gépészi állásával járó kellemetlenségeket. Szőllősgyörök, Akarattya-puszta, Agárd, Kiliti, Pátka, Székesfehérvár, Budapest, Sály, Hejőcsaba, Jajhalom, Tiszaluc, Debrő, Kál: a vándorlás, az álláskeresés mindmegannyi nehéz állomása Ziegler Sándor életének.

Amikor elmondogatta családja körében élete történetét, mindig hangsúlyozta, hogy hazafiasságáért lett földönfutóvá. Az állandó költözködés, az urasági szolgálat sok-sok megalázó keserűsége, az egyre feketébbé és vékonyabbá váló mindennapi kenyér, az egyre elhatalmasodó betegség sem tudta azonban elhalványítani szívében 1848 dicső fényét. Uradalomról uradalomra vándorolva hordozta és melengette magában a szabadságharc erősítő emlékét. Ágya fölött ott függött a tizenhárom aradi vértanú képe, asztalához ültette a koldust, a negyvennyolcas szabadságharc egykori honvédjét. Nemzete tragédiájáért, saját társadalmi helyzete lesüllyedéséért a külső ellenséget és a belső hazaárulókat okolta.

Amikor Gárdonyi Géza gyermekkori emlékeit idézgette, a legnagyobb erővel harcaira, ’48-as magatartására büszke édesapja tolult eléje. Ezek a gyermekkori benyomások formálták, alakították a néptanító és az író Gárdonyi egyéniségét. Amikor édesapja teste fölé sírkövet állítottak, ezt vésette rá: Ziegler Sándor gépész, az 1848–49-i honvédelem fegyvergyárosa. Amikor Tisza István őt is el akarta téríteni a néptől, képviselői mandátumot ígérve, apja emléke tiltakozott benne: „Ha nagyméltóságod az országban mindenkit megvásárolt, a világosi fegyvergyáros fia becsülete akkor sem eladó.” Gyermekeinek is ezt adta útravalóul: „A mi nemességünk nem a királytól való, hanem Istentől. Kezdődik attól a naptól, amikor az apám hazajött Bécsből, vagyonát és életét feláldozta a hazáért.”

Gárdonyi Géza az íróasztalánál, munka közben. (Kép-forrás: Dr. Szabó Ödönné /szerk./:
Írók, képek. /Írók, költők gyermek- és ifjúkora/ Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. 101. p.; Kerecsényi Zoltán reprója.)

Természetes, hogy négyéves tanítói működése idején is ezeket az otthonról hozott eszméket ültette tanítványai szívébe. Ha a babiloni rabságot, a zsidók régi történetét kellett tanítania, mindig háborgott, mert az ő lelkéből a ’48-as események kívántak kicsordulni. Az osztrák elnyomók gyűlölete írói tevékenysége idején is töretlen maradt. ’48 idézése, nemzeti függetlenségünk tipróinak elítélése több művében összeforrva jelentkezik. A lámpás, Gyermekkori emlékeim, Fekete nap, Emlékezetes napok a magyar történelemből című alkotásai arra vallanak, hogy az apa ültette eszmék megfogantak Gárdonyi szívében.

A millenniumi ünnepségek színes fénye mögött is meglátta a sötét valót. Utálattal nézte végig, mint hódol a hivatalos Magyarország „a német família” előtt. Ezt írta naplójába: „A király beszédétől meg a Gotterhaltétól az ezredik ünnepen rosszul lettem. Ebéd után betegen feküdtem le.”

Gárdonyi Géza megható irodalmi emléket állított nemes szívű édesapjának. Alig található nagyobb szeretettel rajzolt édesapa nemzeti költészetünkben! A Gyermekkori emlékeimben a leghosszabb fejezetet neki szenteli. A lámpás című kisregényben édesapját élete döntő napjaiban, a világosi fegyverletétel utáni álruhás bujdosása idején mutatja be. Aztán: az Egri csillagok hőse, Bornemissza Gergely leleményességével, ezermester furfangjaival, paraszti eszének találékony zsenialitásával oly igen hasonlít Kossuth fegyvergyárosára, az uradalmi gépészre, Ziegler Sándorra.

A PVE 2017-es emléklapja, közepén Kossuth Lajos bronzból készült pápai domborművének fotójával. Az emléktábla a pápai Kossuth Lajos utca végén, a Tansütöde falán látható. (Zsuppán István művésztanár munkája.)

Gárdonyi Géza édesapjának is köszönhette, hogy jó tanító lett. A nép, a magyarság történetét tisztán, hamisítatlanul tőle tanulta meg. A hősies, nemes tettekre kész nép iránti szeretet apja hatására lombosodott ki benne.

Hűen megőrizte Gárdonyi Géza a gyermekkori falu első benyomásait is. Uradalmi gépész fiaként, kastélyok árnyékában élve, a mezítlábas falusi gyermekekkel érzett és örült együtt.

Kibontakozó, a világ dolgaira lassan rányíló gyermeköntudata csodálkozva vette észre a kis Csordás Andrisok leleményességét, ügyességét, jószívűségét. Tanítói működése idején érett ésszel ebből a gyermekkori csodálkozásból tudatos tevékenység lett: kereste és csiszolta a falusi gyermekarc tisztasága és szépsége mögött rejtőző lelki értékeket.

Szöveg-forrás: Dr. Szabó Ödönné (szerk.): Írók, képek. (Írók, költők gyermek- és ifjúkora) Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. 95–99. p.

(Összeállította, begépelte:
Kerecsényi Zoltán,
a pápai Petőfi Városbarát Egylet /PVE/ ügyvivője,
a Kossuth Szövetség /KSZ/ Veszprém vármegyei titkára.)

(Fotók forrása: PVE, Kerecsényi Zoltán;
a nyitóképen Keller Péter és Kerecsényi Zoltán
Gárdonyi Géza pápai Erzsébet ligeti mellszobránál,
mely 1990 óta áll a városban. A dabronyi születésű
Ferenczy Imre szobrászművész alkotása.)

*Gárdonyi Géza dédunokája látogatott Pápára. = https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/gardonyi-geza-dedunokaja-latogatott-papara-2023-11-15-105954 (Letöltés ideje: 2023. december 29.)

– Kerecsényi Zoltán: „Ifjú vagyok, s máris vannak perceim, melyben megutálom a világot…” – 160 esztendeje született Gárdonyi Géza (1863–1922) néptanító-kántortanító, író, költő, újságíró, magyar irodalmunk egyik legismertebb és legolvasottabb alakja. = https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/ifju-vagyok-s-maris-vannak-perceim-melyben-megutalom-a-vilagot-2023-09-17-170620 (Letöltés ideje: 2023. december 29.)

Ezek érdekelhetnek még

2024. Július 17. 09:33, szerda | Helyi

Hűsítő italok, tánc, zene és szuper akciók várnak mindekit pénteken a belvárosban!

Július 19-én pénteken ismét megtelhet a pápai belváros!

2024. Július 15. 17:00, hétfő | Helyi

Minden hétfő reggel az utca takarításával kezdenek a belvárosi üzletek tulajdonosai és alkalmazottai

Jellemző a kutyapiszok, amelyről természetesen nem az állat tehet, de közvetlenül az ember által okozott mocsok és eldobott szemét is gyakran fordul elő a belvárosban.

2024. Július 15. 07:42, hétfő | Helyi

Garanciális útjavítás miatt forgalomkorlátozásra kell ma számítani Pápa és Tét között

A 83. sz. 2x2 sávos főút Pápa és Tét közötti szakaszán garanciális javítási munkálatok miatt 2024. 07. 15. napjától szakaszos forgalomkorlátozásra kell számítani.

2024. Július 14. 18:35, vasárnap | Helyi

Pofátlan(tan)ítás Pápán - Videó

Többek között szabálytalan előzés, piroson áthajtás és ittas vezetés került bele a rövid összeállításba.