Korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben a kérdéssel, ebben pedig érintettük a problémát, amelyre most talán megoldást jelenthet az alábbi, jövő évtől hatályos szigorítás.

Szigorúan büntetheti a jövő év első napjától a jogsértőket a hulladékgazdálkodási hatóság más, ellenőrző hatósági hatáskörrel rendelkező szervekkel együtt – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tárca felidézte, hogy az újonnan felálló hulladékgazdálkodási hatóságot a kormányhivatalok rendszerének szervezeti egységei alkotják a minap benyújtott és az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítási javaslat alapján.

Azt, aki jelentős mennyiséget – egy tonnát vagy tíz köbmétert – meghaladó hulladékot helyez el illegálisan, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik majd. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki arra, aki veszélyes hulladékot, különösen jelentős mennyiségű hulladékot – tíz tonnát vagy száz köbmétert – helyez el illegálisan vagy különös visszaesőként követi el a bűncselekményt.

A szabálysértőket is szigorúbban büntethetik, az illegálisan szemetelőknek pedig pénzbírságot kell fizetniük.

A javaslat emellett szól arról is, hogy új koncessziós modell jön létre a hulladékgazdálkodási feladatok ellátására és koordinálására, így az összes feladatot – a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig – egy magánvállalat szervezné meg és látná el.

A tervezet egy automatákból és kézi visszaváltó helyekből álló italcsomagolás-visszaváltási rendszert vezet be, amelyben a vásárló a műanyag, alumínium és üveg csomagolások után visszakapja a csomagolás díját.

A februárban elfogadott klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően Magyarország tehát fokozatosan áttér a körforgásos gazdaságra, ezért a kormány olyan hulladékgazdálkodási rendszert vezet be, amely nyersanyagként kezeli a hulladékot. A tervezet ennek értelmében kimondja, hogy a hulladék kezelése a következő prioritási sorrend szerint történjen: az újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás.

Az állam kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet meghatározott termékekre vonatkozóan azért, hogy azok újrahasználata, illetve az azokból képződött hulladék kezelése országos, egységes, integrált rendszerben valósuljon meg.