Orbán Viktor a közelmúltban azt mondta: amikor nagy terhelés alatt leszünk, 7500-8000 intenzív ágy és lélegeztetőkészülék kellhet majd. Normálisan 2000 ilyen készülék van az országban, „ezt kell felfuttatni, és személyzetet is biztosítani, akik tudják ezt kezelni”.

Orbán Ausztriát hozta fel példaként, amely egyfajta laboratóriumként mutatja meg, hogy mi vár Magyarországra, hiszen szomszédunknál későbbi fázisban jár a járvány. Ausztriában húsvét hétfőig 14 080 ember koronavírustesztje lett pozitív; közülük 7343-an gyógyultak meg és 368-an haltak bele a vírus okozta megbetegedésbe. A betegek közül akkor 981-nek az állapota tette indokolttá a kórházi kezelést; 239-en voltak intenzív osztályon.

Magyarországon jelenleg 1579 fertőzöttet regisztráltak, 192-en gyógyultak meg és 134-en hunytak el.

Az osztrák adatokból az látszik, hogy a 6369 aktív esetből 239 fő szorul intenzív ellátásra, vagyis az igazolt és aktív betegek 3,7 százaléka.

Ha a miniszterelnök által említett 8000 intenzív ágyat felszorozzuk az osztrák aránnyal, akkor körülbelül 220 ezer aktív eset jön ki, ennyi aktívan és igazoltan koronavírusos beteg kellene tehát ahhoz, hogy szükséges legyen a 8000 intenzív ágy.

Kásler Miklós a kórházi ágyak 60 százalékának szabaddá tételét kérte az intézményektől, ami 36 ezer ágyat jelent. Ausztriában az igazolt és aktív fertőzöttek közül 13,5 százalék szorul kórházi ellátásra. Ha ezt az arányt vetítjük a 36 ezer rendelkezésre álló kórházi ágyra, akkor is jóval több, mint 200 ezer hazai aktív esetszám jön ki.

Ahhoz, hogy értsük, mekkora szám ez, nézzük a többi ország számait: A koronavírus által leginkább sújtott két európai országban sem érte el a betegek száma a 200 ezret, a vírus kitörése óta, közülük ráadásul sokan meg is gyógyultak, az aktív esetek száma tehát jóval alacsonyabb ennél.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy az ezeknél az országoknál jóval kisebb lakosságszámú Magyarországon, hogyan lehetne majd' kétszer annyi aktív beteg, ráadásul úgy, hogy nálunk sikerült ellaposítani a járványgörbét, arányaiban jóval kevésbé nő az esetszám, mivel több időnk volt felkészülni a járványra, a vírus terjedése szempontjából előbb vezettünk be számos korlátozó intézkedést.

Egy elmélet szerint a miniszterelnök azért növelné meg ilyen mértékben a lélegeztethető ágyak számát, mert a gazdaság visszaesését és esetleges összeomlását megelőzendő, enyhítene a kijárási és egyéb korlátozásokon.

Egyre többen beszélnek arról, hogy bár az egészségügy szempontjából nagyon fontos a járványgörbe ellaposítása - így az egészségügyi rendszer képes kezelni az aktív eseteket, nem terhelődnek túl a kórházak, mint Olaszországban, vagy Spanyolországban - de az elhúzódó járvány olyan mértékű károkat okoz a gazdaságnak, amelyek helyrehozása évekbe telhet. Nem beszélve azokról a tömegekről, akik a válság miatt veszíthetik el állásukat, válhatnak keresőképtelenné, munkalehetőség hiányában.

Logikus következtetés lehet a miniszterelnöktől és tanácsadóitól, hogy úgy fejlesszék fel az egészségügyet a lehető leggyorsabban, hogy az képes legyen megbírkózni egy megnövekedett esetszámmal is. A virológusok szerint addig, amíg nem áll rendelkezésre vakcina, vagy hatékony gyógymód, a koronavírus az életünk része lesz. A terjedését lassíthatjuk, de amint újra visszatér az élet, kimerészkednek az emberek az otthonaikból, újra terjedésnek indul. A korlátozó intézkedések feloldása, majd újbóli bevezetése követhetik egymást. Könnyen lehet, hogy így lesz ez az idei év végéig, előbb ugyanis nem valószínű, hogy lesz vakcina.

Ha ez valóban így lesz, azt a gazdasági szereplők közül sokan nem fogják túlélni, és itt nemcsak a kisebb üzletekre kell gondolni, hanem a legnagyobb gyártóüzemekre is, akik megrendelés hiányában lehúzhatják a rolót, utcára tehetik a dolgozóikat. Kérdéses, hogy a vírus után képesek lesznek-e újraindulni és ha igen, akkor mikor, milyen ütemben. Mekkora károkat fog okozni a gazdaságban egy ilyen hosszú válság, annak hatásait kibírja-e a nemzetgazdaság? Ezekre a kérdésekre senki nem tudja a választ.

Innentől azonban lehet értelme a miniszterelnök által megfogalmazott számoknak. Talán arra készül Orbán Viktor, hogy felkészíti az egészségügyet a megnövekedett esetszámra, fokozatosan, ha nem is a vírus megjelenése előtti mértékben, de megnyitja az országot, és ezzel megelőzi a hosszútávú és talán a vírusnál is tragikusabb gazdasági válságot.

Néhány hónapon belül kiderül...