Kertész Imre (1929-2016) az egyetlen Nobel-díjas írónk. Élete, akárcsak műveinek jelentős része, ismeretlennek számít. Az író nevét viselő, 2017 óta működő intézet azt a célt tűzte ki, hogy ez a kivételes életmű teljes egészében hozzáférhető legyen. Ennek a törekvésnek egyik eleme az a vándorkiállítás, mely most városunkban látható. A Zsinagógában kapott helyet az anyag, mely a tanulóéveket, az 1934-1955 közötti időszakot mutatja be. A fotók azt a periódust, azokat az élményeket villantják fel, melyek meghatározták Kertész Imre alkotói pályáját, témaválasztását.

Az iskolai évek az író számára 1934-ben kezdődtek, amikor az ötéves gyermek szülei elváltak és intenátusba került, ahol ő volt a legkisebb, a legelevenebb, mesélte Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója, irodalomtörténész. Hozzátette, hogy Kertész Imre számára élete legnagyobb traumája szülei válása volt, nagyobb megrázkódtatás, mint a koncentrációs tábor. Nem volt jó tanuló, vad, verekedős fiú volt. A Madách Imre Gimnázium zsidó osztályába járt, ahova csak kiváló bizonyítvánnyal lehetett bekerülni, az elitcsapatból csak ő lógott ki, utálta a fegyelmet, a közösséget, főként a gyerekkor kiszolgáltatottságát.

A tanulóévek közepén magasodik a koncentrációs táborok kerítése, de ezt fotók nem dokumentálják a tárlatban. Visszatérése után tessék-lássék folytatta az iskolát, aztán tizenkilenc évesen újságírónak állt. Megnősült, negyvenkét évig élt Vas Albinával. Aztán 1955-től már íróként gondol magára, önálló íróként, akinek mindennél fontosabb a függetlenség, reménnyel és bizalommal tekintett a jövőbe.

A kiállításban látható fotók a Kertész Imre Intézet gyűjteményéből valók, mondta az igazgató, a tablókon pedig eddig kiadatlan interjúrészletek, elektronikus kézirat-töredékek, megjelent írások részletei olvashatók. S van egy kuriózum is a pápai tárlatban: Kertész Imre 2003. december 15-én járt városunkban, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma meghívására. A templomban tartott előadásáról Fekete Pál Péter készített fényképeket, ezek is láthatók az anyagban - mellettük az író gondolatai a látogatás kapcsán. Hafner Zoltán kiemelte, az írót a díj átvétele után három helyre hívták: Pápára, Pannonhalmára és Szegedre. Szegeden már járt a tárlat, most Pápán látható, hisz úgy gondolták, ezekre a helyszínekre mindenképp eljuttatják a válogatást.

A kiállításmegnyitón Unger Tamás alpolgármester elmondta, hogy 2019 a holokauszt pápai áldozatainak emlékéve. Az önkormányzat azt vállalta, hogy anyagiakkal támogatja a programok megvalósítását, másrészt pedig maga is szervez programokat, fűzte hozzá az alpolgármester. Köszönetét fejezte ki az intézetnek és református gimnáziumnak is, hogy létrejöhetett ez a tárlat. - Fontos kiállítás érkezett Pápára, fontos eleme a mai nap az emlékévünknek - mondta Unger Tamás, aki az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a kiállítást.

Mayerné Pátkai Tünde, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma igazgatóhelyettese is köszöntötte az érdeklődőket. A megnyitó résztvevői megnéztek egy kisfilmet, amit refis diákok (Petrik Máté, Holb Levente, Vizlendvai Eszter, Csonka Johanna) készítettek a pápai zsidóság emlékhelyeiről, valamint a Pápa Városi Televízió Kertész Imre pápai látogatásáról készített összeállítását is megtekintették a vendégek. Az alkalmon felolvasással közreműködött Valler Kata és Pekár Csaba.

A kiállítás június 23-ig tekinthető meg a Zsinagógában.