A Pannonia Reformata Múzeum és Kávézó csodálatos udvarán megtartott beszélgetésen Mátyus Alíz szociológus, a szervező Pápai Művelődéstörténeti Társaság alelnöke köszöntette a jelenlévőket és tette fel megszokottnak cseppet sem nevezhető kérdéseit. A beszélgetés elején Mátyus Alíz Köntös László, Részletek című kötetének előszavát olvasta fel, melyben Steinbach József püspök jellemzi az igazgatót. Rendkívüli embernek nevezi, abban az értelemben, hogy nem beskatulyázható. - Köntös László rendkívüliségében ott van minden korábbi rend, hagyomány, azaz örökségünk tisztelete; és mégis az azokon való túllépés, a valódi megújulás szándékával - áll az előszóban.

Köntös László önmagát elsősorban református lelkésznek tartja, örök kamaszként, de nem forradalmárként beszél magáról, sok iróniával és flegmatizmussal, önkritikussággal és filozófikus hajlammal. Keresi a szellemi kihívásokat, kíváncsi és reflektáló. - Messze nem voltam még főjegyző, de már egyházkritikus ember voltam. Abban különböztem a többi egyházkritikustól, hogy nem azt mondtam, hogy "le a püspökkel" és a többi egyházi vezetővel, hanem azt, hogy nincs elég végrehajtó hatalom az egyházban, a "király meztelen". Sokkal centralizáltabb egyházi vezetésre lenne szükség, erőteljesebb egyházfegyelemre és sokkal nagyobb odaadásra - fogalmazott Köntös László, aki a hagyomány folytonos újraéledésében hisz, szerinte "nem kell újat kitalálni", minden le van írva a Bibliában.

Azt mondta, azért képes hosszú évtizedek óta vezetője lenni a gyűjteményeknek, mert nem tartja magát mindentudónak, a kollégák kiválasztásakor azonban a szakmaiságot helyezi első helyre, a kerestyénséghez való hűség mellett.

A beszélgetés során - melybe a közönség is bekapcsolódhatott - szóba kerültek a református egyházat érintő kihívások, a pénz, a fogyatkozó gyülekezetek, a falvak kiürülése, a modernitás és az ateizmus. Köntös László ezen nehézségek ellenére kiáll a keresztyén igazság mellett, nem siratja az egyházat, hanem azt mondja, az "Úristen az egyedüli objektív valóság".

A Pannonia Reformata Múzeum kialakításával kapcsolatban elhangzott, nem néprajzi, vagy egyháztörténeti kiállítást akartak összeállítani, hanem az evangéliumot akarták megeleveníteni, a pápaiakon keresztül. Köntös László kiemelte Halászné Kapcsándi Szilviát, a Pápai Református Gyűjtemények munkatársát, aki a kiállítást berendező céggel közösen álmodta meg a modern, mégis a hagyományokat őrző tárlatot.