- Százhatvannyolc esztendeje, 1849. október 6-án a dühöngő és ketrecéből kiengedett féktelen terror a bresciai hiéna személyében lecsapott az elmúlt közel másfél esztendő hőseire. Azokra a magyar főtisztekre, akik száz csatában néztek szembe a halállal, akik megfutamították Jellasics bán seregét, akik kiverték Windischgrätz herceg csapatait, akik visszafoglalták Buda várát, felszabadították a Felvidéket, Erdélyt, a Délvidék nagy részét, a semmiből pénzt, paripát és fegyvert teremtettek a küzdelmekhez - kezdte emlékező beszédét Herman István könyvtárigazgató. Az önkormányzati képviselő dühöngő, sértett, rangon aluli származású elme ámokfutásának nevezte a szabadságharc leverését követő megtorlást. A Haynau nevéhez fűződő megtorlások során kivégzettek száma csaknem másfélszáz volt, a börtönbe zártaké több ezer, a kényszersorozott katonák száma pedig több tízezer volt.

Herman István arról is beszélt, hogy az aradi vértanúk nemzetiségi összetétele tükrözi az akkori Magyarország nemzetiségi összetételét. Voltak köztük magyarok, svábok, németek, osztákok, örmények, vagy épp délszlávok. - Mégis valamennyien a magyar haza védelmezői, a szent szabadság harcosai tudtak és akartak lenni. Velük egy napon, Pesten végeztek a rendíthetetlen magyar főrenddel, hazánk első, szabadon választott miniszterelnökével, gróf Batthyány Lajossal - mondta el a szónok.

A városi könyvtár igazgatója hangsúlyozta, van feltámadás. - Hiszem, ugyanúgy van, ahogy 150 évvel ezelőtt a kiegyezés meghozta a magyar nemzet, a magyar akaraterő feltámadását, úgy hozta meg 2010 és az azt követő évek a magyar alkotó erő sikeres feltámadását, ahogy Közép-Európa népei egyek Európa védelmében, visszhangja annak a nemzetköziségnek, melyet 1848-49 Magyarországa örök mementóként jelent - zárta gondolatait dr. Herman István.

A beszédet követően a Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola diákjai adtak műsort. A megemlékezés koszorúzással és a Szózat hangjaival zárult.