Dióssi Csaba (Fidesz) szombaton benyújtott önálló képviselői indítványa szerint a 2013. március 29-i határidő 2013. május 31-re változna; erről akár már kedden döntés születhet.
A javaslat tárgysorozatba vételét és általános vitára való alkalmasságát a bizottság jobbikos és MSZP-s tagjai is támogatták.
Dióssi Csaba kiemelte: azért érdemes meghosszabbítani a szerződéskötési lehetőséget, mert a magyar gyakorlat szerint sokan az utolsó pillanatban döntenek, és jelenleg is tart a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya, ami valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről.
Elmondta: eddig a jogosultak mintegy 29 százaléka lépett be az árfolyamgátba; a hosszabbítás segíthet ezen arány növelésében.
Rogán Antal (Fidesz) fontos és szükséges döntésnek nevezte a hosszabbítást, mivel eddig a jogosultak 29 százaléka, 133 ezer ember csatlakozott az árfolyamgáthoz. Kiemelte, hogy ez az érintett embereknek, családoknak összesen 6 milliárd forint megtakarítást jelentett; ez is mutatja, hogy ésszerű döntést hoztak a belépők, hiszen a magyar állam és a bankok fizetik meg a többletköltségüket.
Ő is úgy vélekedett, hogy a mostani médiakampány növelheti a csatlakozók részarányát. Jelezte: akár további hosszabbításról is lehetne majd beszélni, de ez természetesen csak azután lehetséges, miután a kormány megállapodott a bankszövetséggel.
Volner János (Jobbik) szerint az igazi megoldás az lett volna, ha a hitel felvételekor érvényes árfolyamon történne a devizahitelek forintosítása. Hozzáfűzte: a devizahitelek törlesztőrészleteinek 30 százaléka az az arány amit az árfolyammozgás nem magyaráz meg. Ez azt jelenti, hogy 30 százalékot úgy fizetnek az ügyfelek, hogy nincs rá "reális magyarázat" - hangsúlyozta.
Úgy vélekedett, hogy fontos, de csak félmegoldás az árfolyamgát, mivel öt évre kitolja a teherkönnyítést, annak leteltével ugyanakkor az emberek "nyakába zúdul a teher", vagyis láthatóan nem a bankszektor viseli a terheket.
Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, hogy pártja támogatja a határidő kitolását, ugyanakkor sok olyan állampolgár van, akiken ez a kezdeményezés nem segít, és épp ők a leginkább rászorulók. Felhívta a figyelmét arra, hogy árfolyamgátba belépés feltételeit úgy fogalmazták meg, hogy a hitelfelvevők legalább felét már induláskor kizárják, ezért érdemes lenne átgondolni, hogyan lehetne a feltételeken változtatni.
A bizottság általános vitára alkalmasnak találta az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatot. Ennek ismertetésekor a kormány képviselője hangsúlyozta, hogy a nemzeti jogrendben hiányt pótol a kerettörvény, a részleteket a felhatalmazó rendeletek tartalmazzák majd. Az a cél, hogy egy olyan "informatikai alaphelyzetet" képeznek, amely lehetőséget ad arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervezetek biztonsági szintekbe, osztályokba legyenek sorolva. Hozzáfűzte, hogy a törvény 2013. július elsején lépne hatályba, attól számítva egy éven belül kellene a besorolást elvégezni.
Kovács Tibor a javaslatról úgy vélekedett, hogy hasonló jogszabályra szükség van, de nem erre. Hozzáfűzte: nem készült hatásvizsgálat arról, mennyibe kerülne a rendszer kiépítése, milyen személyi feltételei vannak. Válaszában a kormány képviselője kifejtette, hogy a javaslatnak nincs költségvetési vonzata.