Az "Elsősorban pápai"-Városbarát Egylet (EpVE) kis küldöttsége Kossuth Lajos halálának emléknapján, március 20-án koszorúkat vitt a város kossuthi emlékjeleihez, így az áruház melletti Kossuth-fejszoborhoz, valamint a Kossuth Lajos utca végén, a Tansütő épülete falán tavaly ősz óta álló, Zsuppán István művésztanár domborművével díszített Kossuth-emléktáblához.

Az emlék-helyeken, az egylet ügyvivője, Kerecsényi Zoltán városi képviselő tartott rövid beszédet. Az EpVE tavaly zárult Kossuth-Emlékprojektje végén vállalta, hogy 2018-tól, az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulós emlékéveitől esztendőről-esztendőre, a Kossuth Lajos néhai magyar államférfihoz, hajdani pápai díszpolgárhoz kötődő emléknapokon nemzeti színű szalagos koszorúkkal díszíti ezeket a városi Kossuth-emlékjeleket.

A 170 éve, 1848 tavaszán kirobbant forradalom vívmányainak törvényesítésében kiemelkedő szerepet játszott Kossuth Lajos. Számos, ma már alapvető emberi jognak számító, de a korában egyáltalán nem érvényesülő jogért lépett fel, így például a jobbágyfölszabadításért, a vallásszabadságért, a zsidóság egyenjogúsításáért, a szólásszabadságért. Föllépett a hazai ipar védelméért, megteremtette a modern, magyar nyelvű politikai újságírás és a mai értelemben vett nyilvánosság alapjait.

Az 1848 tavaszát követő hónapokban mindent elkövetett az elért eredmények megóvásáért. Lángoló hangvételű szónoklataival mozgósította a lakosságot a szülőföld megvédelmezésére. 1848 őszétől az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként nagyrészt ő irányította az új haderő szervezését és a legfontosabb ügyek intézését. Óriási népszerűségét jól jellemzi, hogy amikor 1849 januárjának elején az osztrák csapatok elől menekülő országgyűléssel megérkezett Debrecenbe, a városkapu őre Kossuth neve mellé a foglalkozását jelölő helyre ezt írta a nyilvántartásba: „A magyarok Mózese”.

A Habsburg-ház trónfosztása után ideiglenes államfőként az ország kormányzóelnökévé választották. Azonban heroikus erőfeszítései sem tudták megakadályozni a szabadságharc leverését. 1849 augusztusának közepétől kezdődött meg négy és fél évtizedes számkivetettsége. Külföldön is folyamatosan a haza ügyével foglalkozott, kapcsolatokat épített, próbálta előkészíteni egy újabb szabadságküzdelem kedvező föltételeit. A kiegyezést ellenezte, de megakadályozni nem tudta. Száműzetésében olyan gondolatokat, politikai megoldásokat fogalmazott meg, amelyeket kortársai közül már sokan nem igazán tudtak felfogni, hiszen megelőzte velük korát. A legfontosabb ezek közül az a véleménye volt, amely szerint Magyarországnak a Béccsel történő kiegyezés helyett közép-európai szomszédaival kellene szövetségi rendszert - ún. Dunai Szövetséget - kialakítania.

Kossuth Lajos a szabad Magyarország ügye iránt elkötelezett politika szimbólumává vált, s ezt a jelképes erőt a magyarság emlékezetében napjainkban is őrzi. Magyarországon neki van a legtöbb szobra, szinte minden magyar településen közterületek viselik a nevét, kultusza mindmáig élő. „Annyi áldás szálljon” emlékezetére ma is, s ezután is!

- - - - - - -

Az 1879. évi honossági törvény alapján megfosztották Kossuthot a magyar állampolgárságától. Ezt, a hivatalos kormányzattal szembeni ellensúlyozandó választották díszpolgárrá magyar városok. Ennek jegyében, környékünkön, megyénkben elsők között kapta meg Pápán, 1887-ben a díszpolgári címet Kossuth. Tehát Pápa ebben a környékben, Veszprém megyében első. És ki kell emelni, hogy mi, pápaiak, megelőztük a fővárost is ebben, mert csak 1892-ben, 90. születésnapja alkalmával kaphatta meg Kossuth a budapesti díszpolgárságot. Pápa városa a 85. születésnapon (1887), Veszprém városa a 87.-en (1889), Sümeg városa pedig 1893-ban a 91. születésnapja alkalmával adományozott díszpolgári oklevelet a hontalanná vált Kossuth Lajosnak.

Egyébként először a polgári forradalom és a szabadságharc idején (1848) - Csongrád és Debrecen városa tüntette ki Kossuth Lajost díszpolgárai címmel.
1860-ban Sátoraljaújhely,1861-ben Esztergom városa, majd 1868-ban Jászberény és Losonc fogadta városa díszpolgárává. Később Győr, Gyula Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely és számos más város is követte a példát.

(Fotók:EpVE-FT)