Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozhatatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában – kezdte emlékező beszédét a szónok. Guias János Zsolt azt mondta, Közép-Európa államai eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez, ám a magyarság számára Trianon a 20. század legnagyobb tragédiája. A képviselő beszédében hangsúlyozta, mi, magyarok a trianoni békediktátum aláírásának napján nemzetünk történelmének egyik legmegalázóbb, legigazságtalanabb, valamint lélekben és lélekszámban legpusztítóbb eseményére emlékezünk.

– Trianon mélységes igazságtalansága az oka annak, hogy több mint száz éve feldolgozatlan a magyar lélekben ez a méltánytalan ország- és nemzetcsonkítás – mondta Guias János Zsolt.

– A nagyhatalmak és az utódállamok Magyarországból egy gyenge, kívülről is irányítható országot akartak létrehozni. Egyetlen szempont volt csak, a győztesek és szövetségeseik igényeinek kiszolgálása – hangsúlyozta a képviselő, aki saját életében is megtapasztalta a diktátum következményeit, mivel egy kis partiumi faluban nőtt fel, felesége pedig Kárpátaljáról származik. – Hazatérve azt tapasztalom, hogy a sötét kommunista időkhöz képest van javulás, de még messze elmarad az európai elvárásoktól. Trianon sok mindent lerombolt. De amit lerombolt, az újjáépül. A történelem tehát nem ért véget 1920. június 4-én. Ahogy a törvény indoklása is mondja, a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására. A szónok ezt követően Ferenc pápa szavait idézte: „Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat.” – Igen, több mint száz év megaláztatás, szenvedés után sem fáradunk el, nem adjuk fel és hiszünk abban, hogy a magyarság új erőre kaphat itt, a Kárpát-medencében. Trianon sebeire csak részben gyógyír az emlékezés és az, hogy évről évre összegyűlünk mi, magyarok a trianoni emlékműveknél szerte a világban. Legfontosabb, hogy bízva egy erős Magyarországban, megteremtsük az elszakított országrészek ezer és ezer szállal történő összekapcsolását. Ma olyan kort élünk, amikor Magyarországnak esélye van arra, hogy az elvesztett 20. század után a magyarok sikeréről szóljon a 21. század. Újra összekötjük az elszakadt országrészek magyarságát. Mi ezzel járulunk hozzá Trianon örökségének felszámolásához – zárta emlékbeszédét dr. Guias János Zsolt. A rendezvény koszorúzással ért véget.

A megemlékezésen, mely koszorúzással és a Szózat hangjaival zárult, szavalattal közreműködtek Simon Botond és Végh Zsolt.