Városlista
2024. június 25, kedd - Vilmos

Hírek

2012. December 06. 12:56, csütörtök | Belföld
Forrás: mno.hu

Akár százezer diák is pénz nélkül léphet be a felsőoktatásba

Akár százezer diák is pénz nélkül léphet be a felsőoktatásba

Lábbal fogják megszavazni a felsőoktatásba bekerülők, mely szakok fognak életben maradni, összhangban a munkaerőpiac felvevőképességével – derült ki a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón, ahol arról is beszéltek, hogy akár százezer diák is pénz nélkül léphet be a felsőoktatásba.

A szerdai maratoni kormányülésen számos fontos döntés született, a felsőoktatás 2013-as keretszámai közül a sajtóban jó néhány már napvilágot látott, s néhány dolgot egyértelművé tett a csütörtöki, hosszadalmas kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András, illetve Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, ismertetve az új felsőoktatási koncepciót.

Lényegében nem kommentálták, illetve helyben hagyták a keddi sajtóhíreket, melyek szerint 10480-an tanulhatnának teljesen ingyenes képzésben automatikusan, míg 46330-an részösztöndíjas felsőoktatási szak-, alap- és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. Így jönne ki a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban a 74110 fő, ennyiben állapítaná meg a kormány a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Ötvenezer helyett százezren

Giró-Szász a tandíjról beszélőknek egyértelművé tette, eddig 50 ezer érettségiző juthatott be azonnal pénz nélkül a felsőoktatásba, most, a diákhitel-konstrukcióknak köszönhetően akár százezer diák is mindenfajta pénzeszköz nélkül megkezdheti felsőfokú tanulmányait. A kormányszóvivő megemlítette, a London School of Economics kiadványa is alátámasztja, a magyar diákhitelprogram az egyetlen járható út.

A kormánydöntés hátterében az áll, hogy a kabinet hatékonyabbá kívánja tenni a felsőfokú képzést oly módon, hogy az eddig nemritkán kontroll nélkül áramló adóforintok koncentráltan azokra a szakokra jussanak, amelyekre a magyar gazdaság motorjának működéséhez szükség van, ne pedig olyanokra, ahonnan munkaerő-piaci szempontból értéktelen diplomák tulajdonosai kerülnek ki.

Kancellárok a rektorok mellett

A döntés értelmében a mindenkori szakminiszter hatáskörébe kerül annak meghatározása, hogy milyen megoszlásban finanszírozzon képzéseket az állam, de két fő szempontot figyelembe fog venni: a hallgatók „lábbal szavazását”, illetve a munkaerő-piaci igényeket: „A fő cél az, hogy aki bekerül a felsőoktatásba, diplomához jusson, és el is tudjon helyezkedni” – tette egyértelművé Giró-Szász. Korábban, mint erről Maruzsa a tájékoztatón említést is tett, ez úgy nézett ki, hogy az egyetemek az érkező pénzeket saját hatáskörben szétteríthették a szükséges képzések, valamint az olyan szakok között, amelyek tömegével termelték ki az állástalan diplomásokat, „nem volt az a pénz, amit nem tudtak elkölteni”. Maruzsa Zoltán egy példán szemléltette a pazarlást: ötfős szakokat nem fog finanszírozni az állam, szívesen indított minden intézmény nemrégiben nemzetközi tanulmányok szakokat, amelyre fölvesznek néhány hallgatót, ez pedig nem tartja el sem a tanárokat, sem a képzési helyet.

A felsőoktatással kapcsolatos további döntés, hogy az oktatási és kutatási területen továbbra is autonómiát élvező rektorok mellé gazdasági vezetőket, úgynevezett kancellárokat neveznek ki, akik többek közt azért felelnek majd, hogy a korszerű képzési formákra valóban el is jusson a közpénz, illetve ha Magyarországnak középtávon adott esetben több agrármérnök és informatikus kell, akkor az állam azt finanszírozza.

Adósságrendezés előtt az egyetemek

A kormányszóvivő szavaiból az is egyértelműen kiderült, hogy a felsőoktatásba áramló teljes összeg nem csökken, a rendszer-átalakítás mindössze forrásátcsoportosítást jelent, a felszabaduló összegekből pedig tovább szélesíthető a hiteltámogatás és az ösztöndíj rendszere. Külön szólt továbbá egyes egyetemek – Szeged, Pécs – eladósodottságának kezeléséről és az elhibázott PPP-konstrukciókról, ezzel kapcsolatban bejelentették, a kabinet grémiumokat állít az intézményi adósságtömegek rendezésére. A kormány döntött arról is, hogy 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban 1000 milliárdot fordítanak majd a felsőoktatás fejlesztésére.

A közszférában az állam átveszi a diákhitelt

A helyettes államtitkári bejelentés alapján a tanároknak speciális ösztöndíjprogramot dolgoznak ki az emberierőforrás-tárcánál. A politikus emlékeztetett, a kormányváltás óta a doktori ösztöndíjak folyamatosan emelkedtek. Megerősítést nyert az a sajtóban korábban megjelent információ is, mely szerint a közszférában elhelyezkedők által felvett addigi diákhitelek törlesztését az állam át fogja vállalni, ennek részletein a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozik.

Kérdésre válaszolva, miszerint hány úgynevezett gyenge szak szűnik meg a jövőben, Maruzsa úgy válaszolt, gyenge szaknak az minősül, amelyikre nem jelentkeznek hallgatók, illetve nincs munkaerő-piaci relevanciája.

Akcióban a HÖOK, tisztáz Giró-Szász

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid a tájékoztatót követően a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt bejelentette, népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért. A kormányszóvivő az MTI-nek reagálva azt mondta, a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt. Korábban ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel – közölte Giró-Szász András, hangsúlyozva hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel2 finanszírozásában.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Június 25. 06:00, kedd | Belföld

Szijjártó Péter: a paksi bővítés teljes és általános mentességet kapott a szankciós intézkedések alól

Sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket az Európai Unió újabb orosz szankciós csomagjával szemben is, a paksi bővítés teljes körű és általános mentességet kapott a büntetőintézkedések alól, így a beruházás felgyorsítható

2024. Június 25. 06:00, kedd | Belföld

Giorgia Meloni: támogatjuk Magyarország uniós elnökségi programját

Róma támogatja Budapest uniós elnökségi programjának prioritásait, így a demográfiai csökkenés jelentette kihívást, a versenyképesség növelését, az európai védelem erősítését

2024. Június 24. 12:28, hétfő | Belföld

Átvették megbízólevelüket az EP-képviselők

Átvették megbízólevelüket hétfőn a júniusi európai parlamenti (EP-) választáson mandátumot szerzett képviselők.

2024. Június 24. 12:27, hétfő | Belföld

Katasztrófavédelem: 13 vármegyében és Budapesten lesz szúnyoggyérítés a héten

Tizenhárom vármegyében és Budapesten, összesen 84 ezer hektáron gyérítik a szúnyogokat a héten a szakemberek