Egy átfogó kutatás részeként, szakemberek játékos pszichológiai próbatétel formájában úgynevezett kontrollszimulátort hoztak létre, ahol a pandémia időszakában is megtapasztalt válsághelyzet bizonytalanságainak hatásait szemléltetik, illetve elemzik. A kontrollszimulátorban eddig több mint 130 fő vett részt, az összetett kutatási eredmények pedig új munkaszervezési modellek kialakulását jelzik előre, amikben a munkavállalói személyiségtípusok is helyet kaphatnak.

A XX. században mindenki gyémántvésővel jegyezte a modern tömeggyártás érdemi úttörője, Henry Ford amerikai feltaláló vezérgondolatát: "Ne a munkásnak kelljen odamennie, ahol a munka van, hanem a munkadarab menjen a munkásokhoz." Az ipari evolúció pedig a mai napig teszi a dolgát, a koronavírus-járvány okozta tömeges otthoni munkavégzéssel ugyanis nem csupán a munkásokhoz vándorolt a munka, hanem egyenesen a munkavállalók otthonáig meg sem állt.

Mindezt napjaink információs társadalmában éljük, ahol a fehérgalléros réteget a nagy home office hullám bizonyos értelemben meg is ajándékozta – többek között a közlekedésre fordított idő csökkentésével, vagy az otthoni teendők könnyebb napirendbe iktatásával –. A tartós távmunka kezdeti izgalmát viszont egy felmérés szerint több társadalmi csoportban kis idő elteltével olyan jelenségek kezdték felváltani, mint a félelem, a szorongás és a depresszió, az alvás- és evészavarok, az alkoholfogyasztás, a pánikbetegség, vagy a párkapcsolati nehézségek.

Mindezt Magyarország legnagyobb kommunikációs ügynökségcsoportja, a Lounge Group kutatja, ahol Munkadinamika projektükben a szakemberek arra keresik a választ, hogy vállalati megközelítésben a pandémia milyen pszichológiai hatásokat hozott, és milyen újszerű viselkedések alakultak ki. Ezekkel összefüggésben pedig vizsgálják, hogy hogyan növelhető a munkavállalói jólét és hatékonyság a járvány utáni időszakban is.

„A klasszikus fordista-, posztfordista-munkamodelleket a járványhelyzet alapjaiban ingatta meg, hiszen ma már nem feltétlenül az irodai munkaállomásunknál telik egy munkanap, hanem otthon, például a nappalinkból” – mondta Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója.

„Mindemellett azért azt is látni kell, hogy a munkaerőpiac és a vállalatok munkaszervezési struktúrája már a pandémia előtt is forrásban volt. Ami most zajlik, az a meglévő jelenségek radikalizálódása” – tette hozzá a szakértő.

A Munkadinamika kutatás első eredményei azt mutatják, hogy van a tünetek mögött egy közös motívum: méghozzá a megváltozott irányítás az életünk felett. Gondoljunk csak bele, hogy a távoktatási rendszerben a tanár számára ahogyan csökkent a kontroll lehetősége a diákjai felett, úgy nőtt meg a szülő szerepe és kontrollja ezzel egyidejűleg. Ez a változás ment végbe lényegében a munkahelyeken is: a munkaadó bizonyos fokig elvesztette a napi irányítást a munkavállalói felett, de ezzel egyidejűleg a munkavállaló megnövekedett kontrollt tapasztalt az otthonában az online munka új körülményeinek következtében.

A kutatócsoport szakemberei úgy látják, hogy az elmúlt időszak válsághelyzete szavatolja, hogy új munkaszervezési modellek vannak kialakulóban, amiben a kontroll mellett a munkavállalói személyiségtípusoknak is központi szerepe lehet. Ezt a Munkadinamika kontrollszimulátoruk segítségével szemléltették, ahol a játékosoknak különböző, képtelen helyzetekben kellett feladatokat megoldani.

„A résztvevők a játékok előtt saját fejlesztésű személyiségtesztünket is kitöltötték, és szépen kirajzolódtak, hogy az eltérő karakterek mennyire különböző módon reagálnak a kontroll változására. Azt gondolom, hogy a hatékonyság szempontjából minden cégvezetőnek fontos látni, hogy a munkatársaik körében milyen típusú személyiségre milyen hatást gyakorol az a bizonytalanság, amit a kontroll megváltozása okoz. Ez a szemlélet a munkaszervezés gyakorlatában az új paradigmák alkalmazását sürgeti” – mondta el a Hidvégi Krisztina.

Hidvégi Krisztina - Lounge Group médiaigazgató

A visszahúzódóbb, komfortzóna kedvelők számára például kifejezetten serkentő lehet a gyakoribb home office, de ha a munkanapjuk során az egyéni határküszöbük feletti megbeszéléseken kell részt venniük, akkor már megváltozhat a kontrollérzetük, ez pedig a teljesítményükre többnyire negatív hatással lehet. Azok a munkavállalók viszont, akik számára a közösség és ezáltal az összetartozás érzékelése a fő hajtóerő, sokkal rosszabbul élhetik meg a tartós otthoni munkavégzést.

A klasszikus munkaszervezési modellek ezeket a szempontokat nem helyezik előtérbe, de már a feltaláló Henry Ford is azt mondta, hogy készen kell állnunk bármilyen rendszer felülvizsgálatára, és minden elmélet elhagyására, ha a munka sikere ezt megkívánja. Kutatási eredményeik alapján a Munkadinamika projekt szakemberei szerint a cégek életében az újonnan születő formulák már fel fogják értékelni a vállalati önismeretet, ami lényegében a munkatársak teljesítőképességét is előbbre lendítheti.

Részletek a Lounge Group honlapján :https://lounge.hu/kutatas