A tárlat a Somló-hegyen zajló legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a terület késő bronzkori és kora vaskori világát, a hegyet uraló harcosok szokásait és a két korszak fémműves mestereinek legszebb alkotásait - áll az intézmény csütörtöki közleményében.

A Somló mint vulkáni tanúhegy ma leginkább különleges borvidékként, kirándulóhelyként és középkori vára miatt ismert, és kevesen tudják, hogy a Kr. e. 1. évezred első felében harcosok vezette közösségek lakták, amelyek rejtélyes áldozati ceremóniáik során kincseket rejtettek el a hegyi településen. Ez a hely változatos történeteket rejt az egykor ott élt emberek vadászatairól, lakomáiról, ünnepeiről. A hegy előterében teljes közösségek munkáját felemésztő, hatalmas sírhalmok alatt találták meg a régészek azokat a különleges tisztelet övezte halottakat, akiket tárgyaik társaságában temettek el egykor.

Lándzsahegy a magányos hegy kincsei – MTI/Balogh Zoltán

A Somló-hegy már a 19. században európai hírnévre tett szert a területéről előkerült késő bronzkori és kora vaskori sírok révén. Az elmúlt száz évben azonban a magyar régészet megfeledkezett a hegyről, ezért a kiállítás azt szeretné bemutatni, hogy milyen elfelejtett történeteket rejt a hegy, valamint hogy miket tud ebből rekonstruálni a régészet.

A Somlón tavaly év elején elindult friss kutatás eredményeként feltárt kincsleletek alapjaiban változtatják meg a késő bronzkor végi és kora vaskori rítusokról eddig kialakított képet. Az előkerült tárgyak mögött egész Európát átszövő kapcsolatrendszerek húzódnak, átölelve a Baltikum, Alpok és Kárpát-medence térségét. Az arany és borostyán ékszerek, egy vadkanagyar trófeakészlet és az egyedi fegyverek mind egy virágzó, késő bronzkori közösséget mutatnak be a Somlón.

Makett a magányos hegy kincsei MTI/Balogh Zoltán

Az építészet társművészetként és társtudományként jelenik meg a tárlaton, hiszen a Műegyetem építészhallgatóinak somlói kötődésű válogatott terveit, makettjeit is megtekintheti majd a közönség.

A kiállítás, amelynek két kurátora Soós Bence és Tarbay Gábor voltak, március 28-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.