„A Carlo Borromeo-képen a város egyik terének árkádjai alá jön a szent, a pestisbetegek vigasztalására, cinnóbervörös, teljes egyházi ornátusban. Előrehajolva nyújtja az ostyát a rettenetes kór áldozatának, kinek kis gyermeke még ölébe símul. A haldokló asszony öltözete fent fehér és sárga, szoknyája élénk kék. Földön ülő helyzetében egy barnaruhás, öreg férfi támogatja. A szent mögött, kíséretében áll gróf Esterházy Károly szürke öltözetben, letekintve. Felülről, szürkés-sárga felhőn ülve, halvány szürkéslila és fehér köpenyű angyal a tömjénfüstölőt himbálja…” – írja Pigler Andor A pápai plébániatemplom és mennyezetképei című, hallatlanul érdekes művében.

Pápai Petőfi Városbarát Egyletünk (PVE) műkedvelői nemrég a Zirckler János egri festő keze munkáját dicsérő Borromei Szent Károly-emlékfestmény miatt „zarándokoltak” el a pápai, Fő téri Nagytemplomba, ugyanis 2023. október 2-án volt Borromei Szent Károly (Carlo Borromeo, 1538–1584) olasz bíboros érsek, a római katolikus egyház egyik nagy reformátora, szociális-karitatív szentje születésének 485. évfordulója. Az egyház 410 esztendeje, 1613 óta november 4-én tartja liturgikus emlékünnepét.

A Pápán őrzött műalkotás azt az Európa-szerte mások által is gyakran megörökített epizódot ábrázolja, amint a főpap megáldoztatja a Milánó város falain kívül heverő, pestisben szenvedő betegeket.

Ez egy olyan régi alkotás, hogy még Petőfi Sándor költő is láthatta, hiszen amikor hosszabb ideig Pápán lakott 1841/42-ben, szinte elképzelhetetlen, hogy egyszer sem térhetett be legalább egy alkalommal, legalább kíváncsiságból szétnézni a város közepén magasodó – akkor még csak alig öt évtizede álló – istenházába.

A római katolikus szentek közül számomra mindig is szimpatikus volt a nincsteleneket, az elesetteket, az éhezőket, a betegeket oltalmazó Borromei Szent Károly személye. A szegénység és a nyomorúság minden formáját orvosolni próbálta ez a kivételes metropolita: árvaházakat, ispotályokat, hajléktalanszállókat, népkonyhákat szervezett, tartott fenn. Egyszóval krisztusiként, igazi keresztény lelkipásztorként tevékenykedett. (Később nem hiába állították őt a lelkészkedő papság, a szeminaristák elé példaképként, védőszentként.) 1576 nyarán, amikor pestis pusztította Milánó városát, és még a városvezetők is megfutamodtak, ő maga állt a segítők élére.

Saját javait sem volt rest beáldozni. Ruhát, élelmiszert, gyógyszert adott az embereknek (még a saját ágyát is a kórházba küldte), rendeleteket bocsátott ki, melyekkel igyekezett a fertőzés veszélyét a legkisebbre csökkenteni. A járvány tetőpontján zárlatot rendelt el mindazoknak, akik házukban maradtak; ambuláns szolgálatot szervezett, főleg a betegek és a haldoklók számára. Menhelyeket állíttatott fel, a betegeket ideiglenes kórházakba gyűjtötte össze, ahol ápolták őket, és megkapták a szükséges lelki ellátást is. Károly érsek egész életével, szívvel-lélekkel, minden erejével Krisztus követésére törekedett. Azonban áldozatos szolgálata teljesen felőrölte testi erejét, alig negyvenhat évesen érte a halál.

Nemcsak a magát a pápai Nagytemplombeli olajfestményen Borromei mögé festető gróf galántai Esterházy Károly váci-egri püspöknek, Pápa földesurának (Esterházy Károlynak a védőszentje volt Borromei Szent Károly), de a közelmúltban elhunyt XVI. Benedek pápának (Joseph Aloisius Ratzingernek) is egyik ideálja volt Borromei. Ugyanis Borromei Károly „át akarta alakítani a romokban heverő katolikus egyházat. Nem akart visszatérni a középkorhoz, éppen ellenkezőleg: az egyház modernizálását valósította meg a tridenti zsinat után” – olvashatjuk Rónay Tamás író-újságíró Kanyarok után a pápai trónon – XVI. Benedek életútja című könyvében.

„Erről az energikus egyházi férfiról, aki a Trienti Zsinat idejében »meg akarta újítani Rómát«, egy korabeli protestáns így nyilatkozott: »Ha minden püspök és pap olyan lett volna, mint ő, nem került volna sor a hitszakadásra.« Életéről saját írásai és életrajzírók dokumentumai vallanak…” – áll a Diós István szerkesztette Szentek életében, melyet ezúton is tisztelettel ajánlok mindenkinek fellapozásra.

Katona István emeritus püspök atya írta egy korábbi cikkében: „A nép pedig régebben még haragudott rá, mert farsangjaikat, a böjtbe nyúló karneváljaikat megrendszabályozta. Most megértették, hogy azt is értük tette, halhatatlan lelkükért. Ahol megfordult, ott megszűntek a botrányok… Látta a kor visszaéléseit, és minden erejével ellenük fordult. Értékelni tudta azt a munkát, amit a trienti zsinat eddig is végzett a visszaélések megszüntetése érdekében…”

Ha valaki a Váci egyházmegye széktemplomába, vagyis a váci Nagyboldogasszony-székesegyház sekrestyéjébe téved, megdöbbenve láthatja, hogy az ott lévő, Borromeit ábrázoló festmény csakhogynem szakasztott mása a pápai Nagytemplomi, Borromeinek emléket állító remekműnek. Nem véletlenül. A váci dóm tervezéséről is gróf Esterházy Károly püspök döntött; előbb épült, mint a pápai Nagytemplom, és ez a váci Borromei-kép több mint valószínű, hogy mintájául szolgálhatott a pápainak.

Egyébként a váci Borromei Szent Károly irgalmas rendi kórházkápolnában is hasonló fedezhető fel.

Említésre méltó Borromei „emlékhely” Veszprém vármegyei Pula községünk. A falu késő barokk stílusú Borromei Szent Károly-templomát szintén Esterházy Károly püspök építtette a mi, pápai Nagytemplomunkat követően. (Állítólag, hogy a pulai templom patrónusa Borromei lett, a hívők kifejezett kérésére történt, amit az építtető püspök nagy helyeslőn akceptált is.) Terveit Pauly Mihály pápai építőmester, uradalmi építész készítette, a főoltárkép megfestésére a pápai Schweighart Tóbiás képíró, uradalmi festő kapott megbízást, melynek alakmintájául a váci és a pápai templom Borromei illusztrációi adhattak inspirációkat a számára.

Európa-szerte a barokk korban terjedt el az 1576/77-es milánói pestisjárvány idején önfeláldozó magatartást tanúsított, a már életében szentként tisztelt egyházreformer kultusza. Kontinensünkön az 1600-as évek elejétől kezdődően egymást követték a Borromei életének emlékezetes pillanatait megörökítő képzőművészeti alkotások. Ezek sorába jól illeszkednek a reá emlékeztető Veszprém vármegyeiek; jelezve azt is, hogy Esterházy Károly püspök egész pályafutása alatt milyen nagyon ragaszkodott a védőszentjéhez, hogy mennyire rendkívüli példaképnek tartotta Borromei Szent Károlyt az ő eszményeivel és erőfeszítéseivel. „Ha minden püspök és pap olyan lett volna, mint ő, nem került volna sor a hitszakadásra…” – áll a Diós István szerkesztette Szentek életében.

Kerecsényi Zoltán,
a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE)
ügyvivője

Pápa, 2023. november 3.

(Fotók forrása: PVE, Kerecsényi Zoltán, Internet.)

Felhasznált és ajánlott források:

– A Települési Értéktárba felvett értékeink: Pulai Római Katolikus Templom. = https://pula.hu/index.php/ertektar (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Diós István (szerk.): Szentek élete. Szent István Társulat, Budapest, 2002.
– „Ezt az embert vasból gyúrták.” – Borromeo Szent Károly. = https://www.magyarkurir.hu/kultura/-ezt-az-embert-vasbol-gyurtak-borromeo-szent-karoly (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Fájl:Vác, római katolikus székesegyház sekrestyéje 2021 03.jpg. = https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vác,_római_katolikus_székesegyház_sekrestyéje_2021_03.jpg (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Irgalmasrendi Kórház és Kápolna, Vác. = https://www.danubetourism.eu/irgalmasrendi-korhaz-es-kapolna-vac/ (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Katona István püspök: Borromeo Szent Károly. = https://magazin.mariaradio.hu/2022/02/03/borromeo-szent-karoly/ (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Kerecsényi Zoltán: Egyleti műkedvelő program szentekről, műalkotásokról, évfordulókról. = https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/egyleti-mukedvelo-program-szentekrol-mualkotasokrol-evfordulokrol-2023-09-30-213643 (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Mezei Zsolt: Pápai templomok. Pápa Város Önkormányzata, Pápa, 2001.
– Németh István: Művészet a pestis árnyékában. = https://www.ponticulus.hu/rovatok/hidverok/nemeth-lam4.html#gsc.tab=0 (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1998. (Jókai Reprint 9.)
– PULA – Náczihegyi Tükör-Spiegel, XII. évfolyam 1. szám; Pula, 2001. július 28., szombat. = https://docplayer.hu/32520764-Yx-czikc-piegel-tukor-pula-xii-evfolyam-1-szam-pula-julius-28-szombat-z0q1.html (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Római katolikus templom – Pula. = https://www.youtube.com/watch?v=5o1SHONd5gk (Letöltés ideje: 2023. november 3.)
– Rónay Tamás: Kanyarok után a pápai trónon. – XVI. Benedek életútja. Kairosz Kiadó, Budapest, 2005.