Kétszáz évvel ezelőtt, 1825. február 18-án Révkomáromban született meg a magyar romantikus próza legnagyobb alkotója, Jókai Mór. A bicentenárium alkalmából, tisztelegve az író szellemi öröksége elött, az Országgyűlés emlékévvé nyilvánította a 2025-ös évet.

„Jokay Móricz” mint elsőéves filozófus (VII. o.) növendék az 1841–42-es tanévben iratkozott be a Pápai Református Kollégiumba. A szenvedélye ekkor még a festészet volt, de már verseket, elbeszéléseket is írt a kollégiumban működő önképzőkörnek. Ennek a „képzőtársaságnak” az elnöke volt Tarczy Lajos tanár úr, akinek élvezetes óráin ismerkedett meg a természettudomány alapjaival.
„Tarczy Lajos volt a legkitűnőbb tanár a főiskolán. Ő magyarázta a természettant és a felsőbb mathézist. Hát még az előadásai! Azt élvezet volt hallgatni…” – írta évtizedekkel később visszaemlékezésében.

Jókai tanulmányainak idejére az egykori a Hosszu utca 972., ma Jókai Mór utca 17. számú házban kapott szállást. Bérlőként itt lakott Kerkapoly Károly (1824–1891), későbbi pénzügyminiszterrel és Pap Dénes (1826–1869) későbbi jogász is. A szállásadó nemes Klára Sándor (1771–1856) református vallású földbirtokos és felesége, Farkas Erzsébet volt. A 455 négyszögöl területen fekvő ingatlant a házaspár valamikor az 1820-as években építette be klasszicista stílusban. A családfő 1856-os halála után lánya, Klára Mária és férje, Horváth Lajos ügyvéd, jogtanár lett az örökös. Ma is látható romantikus stílusú kispolgári lakóházzá ők építették át az 1860-as években. Az épület homlokzatára az „Itt lakott JÓKAI MÓR 1841/42” felirat Pápa város közönsége kezdeményezésére 1880. július 15-én került fel. A tábla készítője Fellner Jakab kőfaragó munkája - írja Simon Zsolt helytörténész, a Gróf Esterházy Károly Múzeum közösségi oldalán.

Jókai Mór 40 évvel későbbd így emlékezett vissza Fenyvessy Ferenchez írott levelében erről a házról: „Megvan-e még az a szőlőlugas a Klára-ház kertjében, a hol azt a borzalmasan fantasztikus elbeszélést megírtam, a minek Istenítélet a címe? Akkor virágzott a szőlő, a döngő méhek segítettek benne.”

A lakóházat 1897-től a Horváth-örökösök, dr. Horváth Lajos vármegyei jegyző és testvére, Horváth Irén tulajdonolták. A testvérpár az ingatlant 1913 végén vételi szándékkal felajánlották a városnak, a területért 33 000 koronát kértek. A kikötésük csupán az volt, hogy az épületre az átépítés után kerüljön vissza az emléktábla. A szomszédos emeletes Woita-házzal együtt ez lett volna az új színház megépítésének egyik lehetséges színtere. A képviselőtestület végül a magas költségekre hivatkozva elállt a vételtől. Az ingatlan 27000 koronáért kelt el 1915-ben, rokonuk özv. Klára Sándorné (született Dömölky Izabella, 1854–1947) vette meg tőlük és haláláig lakta. A háború után a Jókai-házat államosították.

(Simon Zsolt)