Bár sok vállalkozás minden évben jelentős változásokra számít, az idei terv egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy a NAV alapvető szemlélete nem változott meg. A hangsúly továbbra is a szabályosan működő adózók támogatásán, illetve a visszaélések kiszűrésén és szankcionálásán van. A 2026-os ellenőrzési stratégia alapján jól látható, hogy a NAV tovább mélyíti azokat a vizsgálati módszereket, amelyek már az elmúlt években is meghatározóak voltak. Emellett néhány területen új fókuszpontok is megjelentek, különösen a nemzetközi adózás, az online kereskedelem és a támogatási rendszerek ellenőrzése kapcsán.

A klasszikus kockázati tényezők továbbra is fókuszban maradnak

Az ellenőrzési terv alapján a NAV továbbra is kiemelt figyelmet fordít azokra a vállalkozásokra, amelyek működése valamilyen szempontból eltér az átlagostól vagy adókockázatot hordozhat. Az újonnan alapított cégek továbbra is számíthatnak fokozott vizsgálatokra, különösen akkor, ha rövid idő alatt jelentős forgalmat bonyolítanak le.

Változatlanul kockázatosnak tekinti a NAV azokat a társaságokat is, amelyek székhelyszolgáltatónál vannak bejegyezve, illetve azokat, amelyek tartósan nullás bevallásokat adnak be, miközben más adatok – például online számlaadatok vagy partneri információk – tényleges gazdasági aktivitásra utalnak.

Adóellenőrzés tekintetében szintén a NAV látókörében szerepelnek azok a cégek, amelyek hosszú ideje tagi kölcsönből finanszírozzák működésüket, illetve amelyek jelentős árbevételt érnek el alkalmazottak nélkül. Ezek a körülmények önmagukban nem jogsértők, ugyanakkor az adóhatóság szemében kockázati jelzésnek minősülhetnek.

Az áfa-visszaigénylések ellenőrzése sem veszít jelentőségéből. A NAV továbbra is gyakran alkalmaz kiutalás előtti vizsgálatokat, különösen nagyobb összegű visszaigénylések esetén.

Egyes ágazatok továbbra is kiemelt figyelmet kapnak

Bizonyos szektorok évek óta fokozott ellenőrzési kockázatnak vannak kitéve, és ez 2026-ban sem változik. A NAV továbbra is erősen koncentrál a gépjármű-kereskedelemre, az építőiparra, a turisztikai szolgáltatásokra és a szépségiparra.

Ezekben az ágazatokban a készpénzforgalom, az alvállalkozói láncok vagy a nehezen nyomon követhető szolgáltatási struktúrák miatt az adóhatóság hagyományosan nagyobb kockázatot érzékel. A jövedéki ellenőrzések szintén hangsúlyosak maradnak, különösen olyan termékek esetében, amelyeknél magas az adóelkerülés veszélye.

Az e-kereskedelem ellenőrzése új szintre léphet

Az online kereskedelem az elmúlt években folyamatosan a NAV fókuszában volt, 2026-os terv alapján pedig az ellenőrzések köre tovább bővülhet. Már nem kizárólag az áfa és vám kötelezettségek vizsgálata áll a középpontban, hanem a kiskereskedelmi adóval kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének vizsgálata is.

Az adóhatóság várhatóan fokozott figyelmet fordít az online piacterekre, platformokra, internetes szolgáltatókra és futárszolgálatokra is. Ez különösen fontos lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek külföldi platformokon keresztül értékesítenek vagy nemzetközi logisztikai rendszereket használnak.

Az online értékesítési modellek átláthatósága ma már jóval nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt, így a NAV egyre több adat alapján képes összevetni a bevallásokat a valós gazdasági tevékenységgel.

Egyre részletesebb transzferár-vizsgálatok várhatók

2026-ban a NAV kiemelt figyelmet fordít a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek ellenőrzésére is. A NAV iparágspecifikus szemléletet alkalmazhat, vagyis nem általános minták alapján vizsgálódik, hanem az adott üzleti modell sajátosságait is figyelembe veszi.

Kiemelt figyelem irányulhat az immateriális javakhoz kapcsolódó ügyletekre, pénzügyi műveletekre, valamint azokra a gyártási vagy disztribúciós modellekre, amelyek tartósan alacsony nyereséget vagy éppen veszteséget mutatnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kapcsolt cégeknek még nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a részletes transzferár-dokumentációra, hogy alá tudják támasztani az adózási gyakorlatuk jogszerűségét. A bírságkockázat ezen a területen továbbra is jelentős, ezért a dokumentációs hiányosságok komoly következményekkel járhatnak.

Megjelent a globális minimumadó gyakorlati ellenőrzése is

A 2026-os terv egyik fontos eleme, hogy a globális minimumadó már nem csupán elméleti vagy szabályozási kérdésként jelenik meg, hanem tényleges ellenőrzési területként is. A NAV külön vizsgálhatja például az adózott eredmény és az elhatárolt veszteségek összefüggéseit, illetve a társasági adó és más kapcsolódó adónemek kapcsolatát.

Ez elsősorban a nagyvállalatokat és multinacionális vállalatcsoportokat érintheti érzékenyen, ugyanakkor minden olyan cég számára fontos lehet, amely nemzetközi struktúrában működik.

Új hangsúlyok: családtámogatások és élelmiszerlánc-felügyeleti díj

A NAV 2026-ban külön fókusz területként kezeli az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ellenőrzését is. Emellett önálló ellenőrzési irányként jelennek meg a családpolitikai kedvezményekhez kapcsolódó visszaélések is.

Ez arra utal, hogy az adóhatóság fokozottan vizsgálhatja majd, hogy a különböző kedvezmények és támogatások igénybevétele valóban megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

Vámellenőrzések és nemzetközi megfelelés

A vámterület szintén kiemelt szerepet kap a 2026-os tervben. A NAV továbbra is ellenőrzi a szankciós szabályok betartását, valamint az olyan új nemzetközi kötelezettségeket, mint például a karbon vámhoz kapcsolódó előírások vagy az erdőirtás elleni uniós szabályozás.

Az importtevékenységet végző cégek számára különösen fontos lehet a származási szabályok megfelelő dokumentálása, mivel az e-kereskedelmi importforgalom továbbra is az adóhatóság látóterében marad.

Mit érdemes tenniük a vállalkozásoknak?

A 2026-os ellenőrzési tervből az látható, hogy a NAV egyre inkább az adatok közötti összefüggések vizsgálatára építi ellenőrzési módszereit. Emiatt a cégek számára kulcsfontosságúvá válik a következetes, egymással összhangban álló dokumentáció és bevallási gyakorlat.

A belső kontrollrendszerek, az adminisztráció pontossága és az adatok konzisztenciája ma már nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem konkrét ellenőrzési kockázatot befolyásoló tényező. Különösen igaz ez az e-kereskedelem, a transzferárazás és a nemzetközi adózás területén.

A vállalkozások vezetőinek fontos tudni, hogy a NAV elsőfokú döntése ellen fellebbezéssel élhetnek, amelyre a döntés átvételétől számított 15, vagy „lezárt” időszakot teremtő adóellenőrzés esetén 30 napon belül van lehetőség. Ha ezzel a lehetőséggel nem él az adózó, a nav fellebbezés hiányában véglegesíti az elsőfokú határozatot.