Városlista
2024. április 22, hétfő - Csilla

Hírek

2022. Október 21. 12:25, péntek | Helyi
Forrás: PVE

A modern Magyarország alapjainak lefektetője – Gróf Széchenyi István domborművet kapott Pápán

A modern Magyarország alapjainak lefektetője – Gróf Széchenyi István domborművet kapott Pápán

2022. október 20-án délelőtt Pápa Város Önkormányzata a pápai Petőfi Városbarát Egylettel (PVE) közösen avatta fel a modern Magyarország alapjai lefektetőjének, a „legnagyobb magyarnak” első pápai emlékművét, a Kiss László Zsigmond művésztanár alkotta bronz Széchenyi-reliefet, mely a Széchenyi István utca 4. szám alatti ipartestületi székház főhomlokzatán kapott méltó helyet.

Az ünnepi eseményt megtisztelte jelenlétével Pápa és térsége parlamenti képviselője, dr. Kovács Zoltán, Pápa város teljes vezetése, dr. Áldozó Tamás polgármester, Unger Tamás alpolgármester, dr. Nagy Krisztina jegyző, valamint a testület több képviselője, a városháza nem egy osztályvezetője és a Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi, Érdekképviseleti Egyesülete elnöke, Baán Istvánné, közössége vezetőségi tagjaival, hisz a Pápai Ipartestület Széchenyi utcai épülete számukra is otthont biztosít.

A PVE által szorgalmazott emléktábla leleplezésére meghívást kapott Széchenyi István leszármazottja, a Széchenyi Család Alapítvány elnöke, Széchenyi Tímea is, aki azonban magánjellegű okokból sajnos nem tudott jelen lenni az ünnepségen; üdvözletét dr. Áldozó Tamás polgármester tolmácsolta az egybegyűlteknek.

A leleplezést követően a PVE ügyvivője, Kerecsényi Zoltán Széchenyi István gróf pápai kötődéseit ismertette. Az ifjú Széchenyi István katonaévei alatt, huszárfőhadnagyként fordult meg Pápán, egy, a győri csatát, s az 1809. októberi „schönbrunni békét” követő pápai hadgyakorlat és szemle megtervezésekor-előkészítésekor, de a hadgyakorlat végül nem Pápán és környékén lett megtartva. (Erre a pápai vonatkozásra 2017. január 12-én, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár falai között, az Egervölgyi Dezső Széchenyi-gyűjteményéből rendezett kiállításon még dr. Áldozó Tamás polgármester is utalt megnyitó beszédében.)

Az egykori, jeles pápai filozófus, természettudós, a Pápai Református Kollégium néhai tanára, Tarczy Lajos személyes jó kapcsolatot ápolt Széchenyivel. A kollégiumi professzorra a gróf nagycenki birtokán látott mintagazdaság oly hatással volt, hogy Pápán is igyekezett létrehozni hasonlót. A számos természettudományi tankönyvet író Tarczy – melyekkel részt vállalt a magyar nyelvű szaknyelv kialakításában – munkája elismeréseképpen előbb levelező, majd rendes tagja lett a Széchenyi alapította Magyar Tudományos Akadémiának. A „legnagyobb magyar” 1831-ben kiadott „Világ” című művét városunk református főiskolai könyvtárának e szavakkal ajánlotta, dedikálta, küldte meg: „A Pápai Református Collegium Könyvtárának legmélyebb tisztelettel Széchenyi István.” Ezt az eredeti Széchenyi kézírásos dokumentumot ma is becses ereklyeként őrzik a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiben.

A régi pápaiak már korán felfigyeltek és figyeltek Széchenyi István szavaira, tetteire. Amikor 1827-ben a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, továbbá a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében életre hívta a Nemzeti Casinót – „melyben politika pártszínezet és osztálykülönbség a tagok felvételénél vagy kirekesztésénél mérvadó nem lehetett” –, mely fontos terepe lett a reformkori magyar közéletnek, a vidék városainak sorában, Veszprém megyében az elsők között, Pápán is megnyitotta kapuit egy ilyen kaszinó, mely a település kulturális identitása szempontjából – kisebb megszakításokkal – meghatározó szerepet játszott szinte egészen a második világégésig.

A PVE – a Kossuth Szövetség Veszprém megyei Csoportjaként – vallja, hogy Széchenyi István hatalmas és páratlan életműve nemcsak a saját korában volt kiemelkedő, hanem manapság, az utókor számára is igen fontos üzeneteket, értékeket hordozó forrás. Széchenyi cselekvő hazaszeretete minden magyar ember számára példaértékű volt, és lehet. Nem véletlenül nevezte őt még politikai ellenfele, Kossuth Lajos is a „legnagyobb magyarnak”. Széchenyi írásai, szellemi tevékenysége és megvalósult „projektjei” révén kezdődött a modern polgári Magyarország kiépítése.

Az 1848/49-es szabadságküzdelem után, eleinte titokban, aztán a békésebb időkben már jól látható helyen, a pápai és a Pápa környéki falvak házainak szobafalain is ott függött Kossuth Lajos képe, mintegy ébren tartva a magyar szabadságvágyat. De Kossuth mellett Széchenyi tisztelete is megvolt mindig is e tájon. A XIX. század végén, a XX. század elején, a Kossuthról elnevezett utcák után nem véletlenül kezdtek szaporodni a Széchenyi nevét viselő utcák is.

A pápaiak korai Széchenyi tiszteletét jelezte, hogy a város „másik Fő terét”, a korábbi Séta teret – a mai Március 15. teret – idén 120 éve, 1902-ben Széchenyiről nevezték el, mely 1945-ig azt is viselte. Azonban a pápai rendőrkapitányság utcája, a korábbi Gelencsér-Fazekas utca 1926 óta, elnevezése óta napjainkig, folyamatosan a Széchenyi István utca nevet viseli. Ennek immár több mint 95 esztendeje. Tehát Széchenyi emlékezetét ez az utca őrizte egyedül mindezidáig Pápán; s most, az utcanéven, az utcanévtáblákon túl egy figyelemre méltó relief is.

A PVE civil közössége úgy érzi, hogy kezdeményezett, s most megvalósult emlékállítása kiemelkedő jelentőségű, nemes városi ügy, melynek támogatását mindenféle hovatartozástól függetlenül, nyugodt szívvel vállalhatták fel szűkebb pátriánk hivatalosságai. A PVE tiszteletteljes köszönetét fejezi ki ezúton is Pápa Város Képviselőtestülete minden tagjának a Széchenyi-relief megvalósulása érdekében adott nagylelkű támogatásért. A PVE vállalja, hogy évről-évre koszorúkat helyez el a Széchenyi-emléktábla alá, s rendre emlékezteti Pápa város polgárait, különösen a helyi ifjúságot Széchenyi István gróf elévülhetetlen példáira, lokális kötődéseire.

Pápa Város Képviselőtestületének 2021. novemberi munkaértekezletén született döntés arról, hogy táblát állít Pápa városa gróf Széchenyi István emlékére Kerecsényi Zoltánnak, a PVE ügyvivőjének a kezdeményezésére. A hiánypótló emlékmű helyének a belvárosi, Széchenyi István utcai, ipartestületi székház főhomlokzatát választották. Gróf Széchenyi István alakjának megmintázását Kiss László Zsigmond nyugalmazott református kollégiumi művésztanár vállalta és teljesítette. Egy hiánypótló, pápai Széchenyi-emlék felállításának a gondolata valójában öt esztendővel ezelőtt, 2017 januárjában, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárban, az Egervölgyi Dezső Széchenyi-gyűjteményéből rendezett pápai kiállítás megnyitásakor fogant meg először. A kiállítást dr. Áldozó Tamás polgármester – a PVE akkori Kossuth-emlékprojektjének fővédnöke – nyitotta meg, ahol utalás történt arra, hogy anno Széchenyi is járt Pápán. Aztán Kerecsényi Zoltán további kutakodásait követően az egylet – akkor még Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) néven – 2020. március 15-én, a „legnagyobb magyar” elhunytának 160. évfordulója kapcsán egy kezdeményező-szorgalmazó közleményt adott közre, melynek nyomán 2021 márciusában, dr. Áldozó Tamás polgármester és Kerecsényi Zoltán ügyvivő közös, Kossuth utcai főhajtásán-sajtótájékoztatóján erősödött meg a 2021-es Széchenyi-emlékév, Széchenyi István születésének 230. évfordulója kapcsán egy hiánypótló, pápai Széchenyi-emlék megvalósítása.

Gróf Széchenyi István nagy kortársainak, politikustársainak – mint például Kossuth Lajosnak, vagy Deák Ferencnek – az emlékét nem egy és nem két szobor, emléktábla őrzi Pápán, de Széchenyiét ezidáig egyetlen egy sem őrizte. A most leleplezett dombormű hasonlószerű, mint a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának Jókai Mór utcai épületrészén, az utcanévtáblával együtt látható, 2019 során Jókaink tiszteletére elhelyezett relief.

Pápa kitüntetettje, a széles körben ismert és elismert művésztanár – a PVE lelkes szimpatizánsa, pártolója –, Kiss László Zsigmond alkotásának fókuszában a jellegzetes Széchenyi-alak jelenítődik meg teljes díszben, alatta a Széchenyi által megálmodott Lánchíd sziluettjével. Az alkotás harmonikus, nem szimmetrikus. A gróf felirat kicsit jobbra helyezkedik el az alkotáson; így erősítette az alkotó szobrász a műalkotás harmóniáját, gyengítve az unalmas, művészietlen szimmetriát. Ha a grófi cím középen helyezkedne el, az lenne a hangsúlyos, szembeötlő, fő információ. Bár Széchenyi valóban arisztokrata volt, de elsősorban nem ez a lényeg, hanem az ő hatalmas, páratlan életműve, önzetlen, csupaszív tettei a legfontosabbak, a leglényegesebbek. Így – Kiss László Zsigmond ötlete nyomán – a jeles magyar történelmi személyiség alakja körül megkapó idézetek, „üzenetek” is helyet kaptak: „Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember.”; „Minél magasabban születik az ember, minél gazdagabb, értelmesebb és függetlenebb, annál nagyobbak kötelességei embertársai, hazája irányában.”; „Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk.”; „Akkor élsz, ha másokért élsz.”

A PVE civil társaság ügyvivője a domborműavatás emlékére és köszönetképpen PVE–Széchenyi-emlékplakettet nyújtott át dr. Áldozó Tamás polgármesternek, Kiss László Zsigmond művésztanárnak és dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselőnek. A plaketten egy Széchenyi-idézet áll – „Minden becsületes szívnek legszentebb a hon” – a hit (kereszt), remény (horgony), szeretet (szív) szimbólumával.

(Forrás: PVE-Hírlevél,
fotók: PVE)

------------------------------------------------------------------------------------------

Kerecsényi Zoltán:

Gróf Széchenyi István (1791–1860)

Az 1791. szeptember 21-én világra jövő gróf Széchenyi István ősei harcos katolikusok, a Habsburg-ház politikájának támaszai voltak. Édesapja a Nemzeti Múzeumot alapító Széchenyi Ferenc, édesanyja Festetich Júlia, a keszthelyi Georgikon alapítójának nővére.

Gyermekkorában sokat időzik Nagycenken és Sopronban. Szinte gyermekfővel lép a katonai pályára, 1808-tól huszártisztként részt vesz a napóleoni háborúkban. Aztán nyugati és keleti utazások következnek, angol barátai és olvasmányai hatására ekkor már liberális-humanisztikus elveket követ, de a Habsburg-birodalom polgárának vallja magát.

Magyarországon katonáskodva kerül közelebb a hazai viszonyokhoz. Egyszerű magyar parasztok, illetve egykori nevelője, jószágigazgatója, Lunkányi János és mindenekelőtt barátja, a függetlenségi szellemű református erdélyi arisztokrata, Wesselényi Miklós hatására azonosul nemzetével; világpolgárból magyar hazafi lesz.

1827-ben Felsőbüki Nagy Pálnak az országgyűlés alsótábláján elhangzó beszéde hatására egyévi jövedelmét fölajánlva megveti a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Pesten megalakítja a Nemzeti Casinót, „Lovakrul” (1828) című kötetében népszerűsíti a lóversenyeket. Budapestet – e névalak is tőle származik – az ország gazdasági és szellemi központjává akarja emelni. Saját gazdálkodásában tapasztalja, hogy a hazai modernizáció legfőbb akadálya a tőkehiány és a kötött földbirtok. (Egy bécsi bankház a gazdag nagybirtokos Széchenyi hitelkérelmét alkalmilag megtagadja.)

1830-ban jelenik meg korszakos jelentőségű műve, a „Hitel”. Dessewffy József „Taglalat” című vitairatára válaszul írja a „Világ” (1831), és 1833-ban – a cenzúra miatt külföldön – megjelenő „Stádium” című művét. Javasolja az ősiség eltörlését, a nem nemesek szabad birtokbírhatását, a törvény előtti egyenlőséget, a részleges közadózást, a törvényszékek nyilvánosságát. A harmincas évektől irányítja az Al-Duna szabályozását, kezdeményezi a dunai és a balatoni gőzhajózást, hajógyárat, téli kikötőt, gőzmalmot létesít. Oroszlánrésze lesz az első, Budát Pesttel összekötő híd, a Lánchíd építésének megkezdésében.

Bár Wesselényivel barátsága eddigre elhidegül, személyes népszerűsége tetőpontján áll. Ugyanakkor aggódóan figyeli a reformmozgalom gyors térhódítását, mint kapcsolódnak abba egyre szélesebb tömegek, és mint merülnek fel egyre radikálisabb követelések. Az átalakulás vezetését a nagybirtokos arisztokráciának akarná fenntartani, s illúziókat táplál a Habsburg-kormányzat jó szándékát illetően. Jogos aggodalmakat táplál az orosz nagyhatalom fenyegetésével és a kibontakozó nemzetiségi partikularizmussal szemben. Mindez akkor kerül felszínre, amikor Kossuth Lajos Pesti Hírlapját „Kelet Népe” (1841) című vitairatában hevesen megtámadja.

A kibontakozó vitában Széchenyi elszigetelődik, a reformellenzék egységesen Kossuth mellett sorakozik fel. A forradalomtól rettegő Széchenyi gróf „Politikai program töredékek” (1847) című röpiratában minden korábbinál élesebb támadást intéz az égető társadalmi kérdések azonnali megoldását sürgető Kossuth ellen, de 1848-ban, a sikeres áttörés láttán lelkes nyilatkozatokat tesz, s a Batthyány-kormány közlekedési- és közmunka minisztereként a ’48-as politika tevékeny részesévé válik.

Széchenyi a szó szoros értelmében hívő lélek, minden fontos ügyében Istenhez folyamodik, rendszeres imagyakorlatot végez. Azonban a nyílt, fegyveres összecsapás küszöbén lelki egészsége meggyengül, idegrendszere összeomlik. Egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után a döblingi ideggyógyintézetbe vonul vissza. Csak az ötvenes évek második felében nyeri vissza alkotóerejét. Párbeszédekbe foglalt gyilkos iróniájú vitairatban számol le Bécshez fűződő illúzióival („Nagy magyar szatíra” címmel adja ki Károlyi Árpád). Nyomtatásban is megjelenik (1859-ben, név nélkül, Londonban) „Ein Blick auf den anonymen »Rückblick«” – „Egy pillantás a névtelen »Visszapillantás«-ra” című röpirata, melyben Bach bértollnokkal íratott propagandairatát szedi ízekre. Utolsó kéziratos töredékében („Disharmonie und Blindheit” – „Diszharmónia és vakság”) eljut odáig, hogy 1848/49 tragédiájáért az uralkodóházat tegye felelőssé, és a Kossuth vezette ellenzék tevékenysége iránt is megértést mutat.

A rendőri zaklatások annyira megviselik beteg idegzetét, hogy önkezével vet véget életének 1860. április 8-án. A kortársak politikai gyilkosságra gyanakodnak.


Felhasznált és ajánlott források:

- Ács Tibor: Széchenyi katonaévei. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1994. 35-36. p.
- Csorba László: Széchenyi István. Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest, 1991.
- Gerő András: Szabadság és bátorlét – Gróf Széchenyi István (1791–1860). A Magyar Hitelbank Rt. és a Magyar Távirati Iroda közös kiadása, Budapest, 1991.
- H. Szabó Lajos: Kossuth emlékek Veszprém megyében. Magánkiadás, Pápa, 1997.
- Kerecsényi Zoltán: 210 éve született Széchenyi István – A „legnagyobb magyar”. = Pápai Hírlap, 2001. szeptember 18. 5. p.
- Kerecsényi Zoltán: Büszke pillantás – Széchenyi hídja. = Pápai Hírlap, 2002. április 16. 3. p.
- Kövy Zsolt (szerk.): A Pápai Református Gyűjtemény. Pápa, 1987. 30. p. + a képmellékletből Széchenyi dedikációjának képe.
- Kövy Zsolt: A pápai kaszinó történetéről. = Kövy Zsolt: Egyház és közélet. – II. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1995. 231. p.
- Németh József (fel. szerk.): Üdvözlet a régi Pápáról. Interpress Kiadó, Budapest, 1987. 111., 115. p.
- Reisinger János (szerk.): Merjünk nagyok lenni... – Széchenyi István füveskönyve. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2016.
- Schanz Klára Lujza: Gróf Széchenyi István huszártiszt a napóleoni háborúkban, a 7., az 5. és a 4. huszárezredben a 19. század elején. = A magyar huszárság története. – A lovasműveltség sajátosságai. Budapest-Zürich, 2004. 69. p. (http://mek.niif.hu/06800/06824/06824.pdf – Letöltés ideje: 2022. október 8.) („Az 1809. október l4-én Schönbrunnban megkötött békét követően, szemlegyakorlatra készült a felkelés lovassága 12. ezredének és 1. osztályának egysége Pápán, köztük a két Széchenyi fiú is.”)
- Tarczy Lajos – A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. = https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarczy_Lajos (Letöltés ideje: 2022. október 8.)

Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka hungarikum!

„Amikor valakit elismernek a kiválóságáért, az természetes. Hogy ez az illető életében történjen meg, még olyan is van. De hogy ezt az érintett legnagyobb politikai ellenfele tegye, ráadásul nyilvánosság előtt, és a másik szemébe mondva, az csak egy olyan korszakban fordulhatott elő, mint a reformkor, és egy olyan férfi kellett hozzá, mint Kossuth Lajos.

Az emlékezetes, 1842-es megyegyűlésen Széchenyi így válaszolt későbbi minisztertársának: »Kegyelmed oly magas polcra helyez engem, aminek nem fogok tudni megfelelni.«

Utólag kijelenthetjük: meg tudott. Közismert tettei részletezése nélkül bátran megállapítható, hogy a modern Magyarország alapjait Széchenyi István fektette le. A bohém Stefi grófból, a bécsi bálok gavallérjából lett a Napóleon ellen Lipcsénél hősiesen harcoló katonatiszt, majd a minden áldozatra kész, a legigazabb értelemben vett főnemes és politikus.

Ha létezik tartalom és forma tökéletes egysége a művészetben, akkor Engel József 1880-ban felállított szobra az. A Duna partján, a Lánchíd pesti hídfőjénél, az Akadémia előtt áll 8 méteres gránittalapzaton a 4 és fél méteres bronzalak. Széchenyi díszmagyarban, jobb kezében a Tudós Társaság alapítólevelét tartja. A négy kísérőfigura: Minerva, a kereskedelem, Neptun, a hajózás, Vulcanus, az ipar és Ceres, a földművelés allegóriája.

Hitvallását naplójában olvashatjuk: »Minden erőmmel azon leszek, hogy a haza üdvét szolgáljam.«

A Hungarikum Bizottság gróf Széchenyi István szellemi hagyatékát 2014-ben a hungarikumok sorába emelte.”

(Forrás: Hungarikumok Gyűjteménye – YouTube)

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 21. 20:33, vasárnap | Helyi

Íme a Pápai Játékfesztivál harmadik fellépője!

Legutóbb négy évvel ezelőtt jártak Pápán, akkor nagyon jó koncertet adtak - videó.

2024. Április 21. 11:00, vasárnap | Helyi

Kiszakadt a gólzsák, 14 gólt lőtt a Perutz!

Futballmeccsen meglehetősen ritkán látni ennyire sok gólt, az elmúlt mérkőzéseken tapasztalt rossz helyzetkihasználás most átfordult a csapatnál.

2024. Április 20. 20:54, szombat | Helyi

Bemutatkoztak a Fidesz-KDNP jelöltjei - Videó

Rövid videókban az látható, amint az egyes körzetek jelöltjei felolvassák bemutatkozásukat.

2024. Április 20. 09:18, szombat | Helyi

Később túrják fel a Vásár utcát

Bár április elején azt jelentették be, hogy néhány hét múlva megkezdődik az úttest felbontása és a vízvezetékek cseréje, most mégis úgy döntöttek, hogy a nyári szünetig várnak vele.