A kedd délutáni programok között egy „Bringás Szomszédolás” elnevezésű elem is szerepelt, melynek keretében kerékpárral keresték fel a korábbi, vagy ma is használatban lévő gyárépületeket. A téma ugyanis az a Pápai Textilgyár volt, amely közel 100 éves sikertörténete ma is aktuális. Polgár Gabriella párhuzamot vont a mai helyzet, és a textilgyár alapításának időszaka közt. Ma a világjárványt követően a gazdaság újraindítása érdekében támogatások és adókedvezmények formájában igyekeznek élénkíteni a gazdaságot, ahogy a századfordulón szintén a gazdaságot stimuláló intézkedések hatására létesült az új üzem Pápán. – A pápai textilgyártás csaknem 100 éves sikertörténete optimistává tehet bennünket. Az így létrejött gyár nemcsak Európában, de a tengerentúlon is sikeres volt, és majdnem 100 éven át biztosított tisztes megélhetést a városban és környékén élő családok számára – mondta el az alkalom megszervezője, akinek édesapja, a program névadója, Polgár László szintén évtizedeken át volt az üzem munkatársa.

A pápai textilgyártást bemutató előadásból kiderült, a Textilgyár nem véletlenül kapott helyet az Erzsébetvárosban. Ennek legfőbb oka a vasútállomás közelsége volt, hasonlóképpen a Dohánygyárhoz, amelyben a körülbelül 1000 fős munkaerő szivart és cigarettát egyaránt készített. – Nem sokkal a Dohánygyár megalapítása után – 1899-ben – a Magyar Királyi Kormány és a Perutz Testvérek Cég között tárgyalások kezdődtek egy pápai pamut-textilgyár megalapításáról. A kormány célja az volt, hogy a főként mezőgazdasággal foglalkozó lakosság egy részét az iparban helyezze el, a Perutz Testvérek Cég pedig a textilgyártásban - főként a monarchia cseh területein - több évtizedes múltra tekintett vissza – hangzott el az alkalmon.

A gyár alapítását a pápai önkormányzat is támogatta, kedvezményesen, vagy ingyenesen biztosított földterületeket az építkezéshez. A 10.000 négyzetméteres üzem alapkövének elhelyezésére 1900 áprilisában került sor, és bő egy évvel később az ünnepélyes átadás is megtörtént. A gyárban kezdetben 250-en dolgoztak, amely szám 1945-re 550 főre nőtt. Az első világháború után egy rövid időre leállt a termelés, majd 1920-tól újraszervezték a gyártást, és a második világégésig fejlődött, bővült a textilgyár, melynek termékei – a hazai piac mellett - Nyugat-Európa mellett Ausztráliában és Dél-Amerikában is keresettek voltak.
1939-ben a pápai textilgyárat hadiüzemmé nyilvánították, majd ’45-ben orosz katonai irányítás alá került, ’48-ban pedig államosították. – A Perutz család tevékenységéről összességében elmondható, hogy rendkívül sokat tettek a gyár dolgozói életkörülményeinek a javításáért. A Kisfaludy utcában tisztviselőtelep épült a munkások számára, majd óvodát is építettek. 1928-ban megalakult a Perutz Sportklub, melyben 1940-re öt nagyobb szakosztály szerveződött. 1939-re elkészült az 1500 fő befogadására képes Perutz-stadion, a munkásházakkal szemben.

A textilgyár sikertörténete az államosítás után sem ért véget, termékei továbbra is keresettek voltak és több díjat is besepertek. A gyár egykori dolgozói mind a mai napig büszkeséggel beszélnek az általuk gyártott termékekről.

Lista kép: Mandadb.hu