A résztvevőket az egyesület ügyvivője, Kerecsényi Zoltán köszöntötte, kiemelve azt, hogy az első felelős magyar miniszterelnök személyében a magyar polgári átalakulás és nemzeti önrendelkezés ügyének egyik legkövetkezetesebb képviselőjére emlékeznek születésének 205. és mártíromságának 163. évfordulója jegyében.

A köszöntő szavakat követően Gosztola István versmondó szavalta el Kozma Andor egykori pápai református kollégiumi diák, költő-műfordító "A karthágói harangok" - című költeményét, mely az 1900-as századfordulón a legszebb hitvallás volt 1848 emléke mellett.

A szavalat után Grőber Attila, az egyesület másik ügyvivője beszélt röviden a kivégzett politikusról. Grőber szerint az egykori kormányfő emlékezete ma is a haza és a haladás ügyét sugallja, s ezen nemes eszmékért érdemes lehet napjainkban is összefogni.

Batthyány Lajos gróf rendkívül büszke, öntudatos és magabiztos személyiség volt, ezt fejezte ki a jelmondata is: "Saját utamat járom." Egyéni képességei, ismeretei és tapasztalatai mellett családi körülményei - a batthyányak történelmi neve, vagyona és hagyományai - szintén jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a főrendi ellenzéket 1839-ben megszervező, majd az 1840-es években az egyesületi mozgalom élére álló főúr 1846-47-ben a magyar liberális reformellenzék pártelnökévé, 1848 tavaszán pedig az első felelős kormány miniszterelnökévé válhatott.

Az Asztaltársaság nem először emlékeztetett Batthyány Lajosra, tavalyelőtt is ide gyűltek meggyújtani mécseseiket, s elhelyezni koszorújukat. Akkor a neves történész, '48/49 nagy tudója, Katona Tamás volt a vendégük, aki külön előadást is tartott Batthyányról és koráról.

A közösség számára a helyi Petőfi-emlékezet fenntartása mellett a többi, helyi kötődésű '48-as emléke - akik a haza és haladás ügyét szolgálták - is fontos, így különösen Batthyányé is, hiszen özvegye Pápától nem messzi, Dáka községben élt a szabadságharcot követő önkény évei alatt.