A megjelentek Petőfi Sándor előfutára, Vajda Péter (1808–1846) polihisztor leszármazottja, Kovácsné Vajda Edit nyugalmazott ének-zene tanár vezetésével adventi és karácsonyi dalokat énekeltek az evangélikus és a katolikus énekeskönyvből. A Bibliából, Lukács evangéliumából Jézus születéstörténetét Margl Józsefné egyleti önkéntes olvasta fel, Ésaiás, Dániel és Mikeás próféták messiási jövendöléseiből pedig Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő olvasott fel részleteket. Természetesen – az egyleti névadóhoz hűen – Petőfiről is szó esett.

Az alkalmon elhangzott a költő 1846-os „Karácsonkor” című költeménye, s Kerecsényi Zoltán az anno megyénkben, Gyulakeszin elhunyt Vachott Sándorné Csapó Mária (1830–1896) írónőnek, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjének százharmincöt éves emlékirataiból felidézte: Petőfi, mint Vachott Sándor (1818–1861) barátja 1844 karácsonyát náluk töltötte, és segített nekik feldíszíteni a karácsonyfájukat. (Egyébként Vachott 1848-ban Kossuth titkáraként munkált.) Megemlítődött az is, hogy a karácsonyfa első szépirodalmi utalása is egy néhai pápai diákhoz, méghozzá Jókai Mórhoz kötődik; „A koldusgyermek” című, 1854-es elbeszélésében írt róla. Prelekciójában az egyleti ügyvivő a karácsonyfa szimbolikájáról, díszeiről is beszélt, felidézte, hogy például a karácsonyfákra aggatott üveggömbök a bibliai tudás fájának almáira, a tekergő girlandok vagy izzósorok pedig a bűnre csábító kígyóra emlékeztethetik a mai emberiséget.

Kerek 80 esztendeje, 1942-ben jelent meg a 130 éve született Jajczay János (1892–1976) művészettörténész és a 60 éve elhunyt Schwartz Elemér (1890–1962) nyelvész „Karácsony a művészetben” címet viselő kötete a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda gondozásában. Az immár muzeális értékű kiadványt gyűjteményéből elhozta, bemutatta és körbeadta megtekintésre Kerecsényi Zoltán, majd két, számára kedves műalkotásról, Rogier van der Weyden (1399/1400–1464) németalföldi festő „A napkeleti bölcsek” és Agnolo di Cosimo Bronzino (1503–1572) firenzei festő „Pásztorok imádása” című műveiről szólt részletesebben hallgatóságának.

A karácsonyt és az újévet váró kerekasztalon poétai évfordulókról is megemlékeztek az egyletiek. Napra pontosan 25 éve, 1997. december 15-én hunyt el a Pápa közeli Egeralja szülötte, a parasztköltő, képzőművész Szalóky Károly (1911–1997), akiről 1987-es „Új csillag” című poémájának felolvasásával emlékeztek meg. – Ebből az alkalomból a találkozót megtisztelte jelenlétével Szalóky rokona, Varga Lászlóné is. – 85 esztendeje halott József Attila, tőle a „Betlehemi királyok”-at, míg a 145 éve született Ady Endrétől a „Karácsony” című verset olvasták fel. Iszkáz község híres szülötteitől, Ágh Istvántól és Nagy Lászlótól (1925–1978) is elhangzott egy-egy mű; előbbitől az 1980-as „Hányat nézek a naptárban?” - kötetből a regölés ősi szokásáról lévő írásrészlet, utóbbitól a „Játék karácsonykor” című vers.

Az egykori pápai bencés növendék, Hock János (1859–1936) római katolikus plébános, politikus, író 1892-es imakönyvéből is ismertetésre került egy rövid, karácsonyi vonatkozású töredék, de a 85 éve elhunyt Juhász Gyula (1883–1937) „Karácsony felé”-je, Babits Mihály (1883–1941) „Csillag után”-ja, a pápai fölmenőkkel bírt Somogyváry Gyula (1895–1953) „Pásztorsípon muzsikálok”-ja, az 50 éve meghalt Dutka Ákos (1881–1972) „Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban” című, máig nagy üzenetű szerzeménye, továbbá Rónay György (1913–1978) „Csillag-játék”-ja is előadásra került.

Felolvasásokkal, szép gondolatok tolmácsolásával Antal Ferencné, Horváth Lászlóné, Mező Lászlóné, Oláh Sándorné és Váminé Molnár Emma működtek közre. A jelenlévő P. Tófeji Mária Valéria – akivel az Oltalom Rádió Luca-napon készített életút-interjút – saját rigmusaiból nyújtott ízelítőt. A közkedvelt, Pápán élő kortárs költőnőt nyolcvanötödik születésnapja alkalmából kis ajándékcsomaggal köszöntötték fel a résztvevők.

Ugyancsak ajándékcsomagot nyújtottak át Gombásiné Takács Gyöngyinek, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola igazgatójának egész éves, egyletet segítő munkájáért; Mező Lászlóné helyi festőművész, egyleti önkéntes pedig saját, diófapáccal készített alkotását – egy, az iskola Török Bálint utcai épületéről készített rajzát – adta át az intézményvezetőnek a tanintézet idei, 30. újraindulási évfordulója alkalmából.

Mező Lászlóné egy egészen friss munkáját is megmutatta a jelenlévőknek, méghozzá az egylet majdani, 2023-as Ferenczi Sándor – Sigmund Freud emlékezésére szánt, szintén diófapáccal készült grafikáját.

Az egyleti évzáró szeretetvendégséggel fejeződött be. A PVE közössége legutóbb három évvel ezelőtt jött össze hasonló, fehér asztal melletti, karácsonyt és újévet váró programra. 2019 óta, elővigyázatosságokból, a pandémia miatt egyszer sem tartották meg ezt az eseményt, így most volt mit bepótolni a karácsonyi hangulat tekintetében.

Vajda Péter (1808–1846) polihisztor leszármazottja, Kovácsné Vajda Edit nyugalmazott ének-zene tanár adventi és karácsonyi dalokról beszélt, majd meg is énekeltette a PVE önkénteseit az evangélikus és a római katolikus énekeskönyvből.

Kerecsényi Zoltán PVE-ügyvivő a Jajczay–Schwartz-féle, éppen nyolcvan esztendős, muzeális értékű „Karácsony a művészetben” című kötettel.

(Forrás: PVE-Hírlevél,
fotók: PVE)

* December 15. Petőfi Zoltán (1848–1870) színész, költő – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia – születési évfordulónapja.

„Mert van a világnak atyja, / Van egy hű gondviselője, /
Minden ember megláthatja, / Aki el nem fordul tőle.”
(Petőfi Sándor)

Békés 2022-es karácsonyt, reményteljes 2023-as esztendőt
kíván a pápai Petőfi Városbarát Egylet (PVE) civil társaság!