A résztvevők itt találkoztak Dr. Jankó-Szabó Sándorné dr. Kis Leona Vilmával, Kis Ernő leszármazottjával, aki a sírnál röviden felvázolta a pápai Kis-család történetét, s a családjukban fennmaradt anekdotákat Kis Ernőről.

A szerény, tisztelgő alkalmon Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő, az „Elsősorban pápai”-Városbarát Egylet ügyvivője emlékeztetett, Pápán 1848-ban e napon tartották az első szabad választásokat, amikoris megválasztották a helyi önkormányzatot.

- Ennek a ’48-as önkormányzatnak a tagjai közül is nyugszanak itt e temető földjében, s nyugszanak itt az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharcban küzdöttek közül is számosan, közülük több tudós ember, a Tudományos Akadémia egykori tagjai is. Nemcsak Pápa, de egyben a nemzet nagyjai is! – emelte ki Kerecsényi, majd felvetette:

- Nem lenne utolsó városunknak kezdeményezni a pápai Alsóvárosi köztemetőből számos, országosan is ismert történelmi-kulturális személyiség (pl. Mándi Márton István, Bocsor István, Tarczy Lajos stb.) nyugvóhelyének a „nemzeti sírkert” részévé való nyilváníttatását. S az „Elsősorban pápai”-Városbarát Egyletnek ezt szándékában is áll kezdeményezni! A „nemzeti sírkert” olyan virtuális jellegű, vagyis nem egy konkrét temetőhöz, illetve temetőrészhez köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjai tartoznak. A nemzeti sírkert része lehet bármely magyarországi sírhely, így akár a pápai temetők közül is több neves személy síremléke. – mutatott rá a városbarát-képviselő, majd Kis Ernő sírobeliszkjénél ismertette a neves halott életpályájának főbb állomásait:

- Kis Ernőnek, a város első helytörténészének, a város első jelentős világi történetírójának, a pápai Kollégium egykori tanárának, igazgatójának nyugvóhelyénél állunk. 160 esztendeje született, és jövőre lesz elhunytának 90. évfordulója. Ízig-vérig pápai volt! Méltatlanul keveset szólunk róla, emlékezünk meg róla, pedig sokat köszönhetünk neki.

Kevesen tudják, hogy hozzá fűződik a pápai Március 15. téri ihászi csata emlékművének a gondolata. Ő találta ki, ő szervezte meg felállítását. Idén 120 esztendős ez a szép belvárosi emlékmű, az 1896-os Millennium óta dísze városunknak.

Kis Ernő Pápán született, s itt élte le életét, édesapja Kis Gábor főgimnáziumi tanár-lelkipásztor és nemzetőr főhadnagy, Pázmándy Dénes országgyűlési elnök futárja volt. Egyik keresztszülője Jókai Mór sógora, Váli Ferenc tanár-lelkész, nemzetőr kapitány volt. Középiskoláit Tatán és Pozsonyban, az egyetemet Budapesten végezte.

Kis Ernő koránál fogva nem lehetett ’48-as honvéd, de a forradalmi hagyományokat fenntartó elődei hatására a ’48-as emlékek legfőbb ápolója volt Pápán. Számos cikket és könyvet írt a szabadságharc Pápa és környéki eseményeiről, köztük Pápa részvételéről az 1848/49-es szabadságharcban, Pápa város fegyveres polgárságáról, a Pápa melletti ihászi pusztán vívott 1849. június 27-i csatáról. De ő írta meg a dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának történetét (1531-1895.) is, valamint Pápa városa és vidéke életének számos területét is feldolgozta.

A Pápai Református Kollégium történelem, földrajz és latin szakos tanáraként munkálkodott, s 1893-1917 között igazgatóként is működött, az új, Március 15. téri kollégiumi iskolaépület alapkőletétele és felépítése és az ő idején valósult meg. Nyugdíjas korában is széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki, tagja volt a Jókai Körnek, sőt az egyesület könyvtárosaként is működött.
71 évesen,1927-ben hunyt el. Nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra a család Alsóvárosi temetői sírboltjában.

A rövid emlék-gondolatokat követően Kerecsényi Zoltán Dr. Jankó-Szabó Sándorné dr. Kis Leona Vilmával koszorút helyezett el Kis Ernő fekete sírgránitoszlopánál, majd a megjelentek elsétáltak Kövy Zsolt volt pápai alpolgármester nyugvóhelyéhez is, ahol szintén fejet hajtottak a 90 éve született, és hat éve elhunyt tudós lelkész emléke előtt is.