Harminc esztendeje pedig annak, hogy a nemrégiben elhunyt dr. Tóth Dezső könyvtáros, lokálpatrióta vezette Szülőföld Baráti Kör kezdeményezésére márványtábla hirdeti a család Pápa melletti emlékezetét hajdani kastélyukon, a várostól alig nyolc kilométerre fekvő Dáka községben, a következő fölirattal: „Gróf BATTHYÁNY LAJOS az első felelős miniszterelnök családjának egykori kastélya. Itt lakott apja hazafias szellemét híven ápoló leánya, a falu jótevője BATTHYÁNY ILONA. Hálás emlékezettel Dáka község lakossága 1989.”

Batthyány Ilona mostani kerek évfordulónapja kapcsán egy kis pápai küldöttség: honismereti klubosok, városbarátok együtt keresték fel a dákai kastélyt, s vittek nemzeti szalaggal átfont koszorút a nagy, szociális érzékenységgel megáldott Ilona grófnő emlékére. A hetven esztendeje szociális intézetként, a Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye dákai telephelyeként funkcionáló, országos műemléki védelmű, klasszicista stílusú kastélyépületben külön emlékkiállítás található a néhai tulajdonosokra való emlékeztetésül. A falakon gazdag képes és szöveges ismertetők segítségével idéződik fel a látogatók számára a Veszprém megyei Felsőörsről származó, eredetileg „Kővágóörsi” nevet viselő nemesi, idővel országos hírűvé és jelentőségűvé váló történelmi magyar család 1850-es évek végétől, a múlt század elejéig Dákához való kötődése, s egykori lakóhelyük utóélete.

A Pápa tőszomszédságában lévő Dákát sokáig a nemzeti ellenállás „sarkcsillagaként” aposztrofálták, – ekképp emlegették. Nem véletlenül! Miután a 170 éve vértanúhalált halt magyar miniszterelnök társa, a reformkor legnépszerűbb asszonya, Zichy Antónia az emigrációból, Svájcból gyermekeivel hazatér, a Dákán megvett kastélyban visszavonultan folytatja életét, a passzív ellenállás élő jelképeként. A kastély egyik szobáját külön szeretett férje emlékére rendezi be. Az 1860-as évektől a nemzeti ellenállás számos tagja keresi fel itt, – zarándokol el ide, Dákára. Jár itt többek között Teleki László, Deák Ferenc és a nemzeti hagyományokat hűen ápoló Vaszary Kolos, a későbbi bíboros is. Utóbbi pápai tanársága idején, diákjai élén vonul Dákára, amikor Pápa és környéke lakossága tisztelgő látogatást tesz a száműzetésből hazatérő Teleki Lászlónál, aki özvegy Batthyányné vendégeként tartózkodik a dákai épületben. Amikor ezt a pápaiak megtudják, azonnal szervezkedni kezdenek, és 1861. február 28-án délután öt-hatszáz főnyi tömeg gyűlik össze a református főiskola új épülete (a mai Nátus) udvarán. Nemzeti zászló alatt vonulnak az Akasztó utcán, a mai Batthyány utcán Dákára (később ezért kapja Batthyány tiszteletére a nevet ez a pápai utca); s útközben a környék lakossága is csatlakozik hozzájuk. A kivilágított dákai kastély előtt Tarczy Lajos pápai főiskolai tanár, volt negyvennyolcas nemzetőr és Vaszary Kolos bencés tanár köszöntő beszédeket mondanak, a tömeg Himnuszt, Szózatot, Rákóczi-indulót, Kossuth-nótát énekel, ami ekkortájt óriási, bátor dolognak számít! Özvegy Batthyányné Vaszary Kolos közreműködésével lesz a pápai bencés gimnázium iskolazászlójának „zászlóanyja”, Jókai Mór író unokahúga, Váli Mari megkeresésére-fölkérésére pedig rendszeres résztvevője és támogatója a Pápai Jótékony Nőegylet báljainak és teaestjeinek.

Özvegy Batthyány Lajosné 1888-as halálát követően a dákai kastély és birtok fiára, Elemérre száll, melyet aztán megvásárol tőle testvére, Ilona. Tervei szerint idővel az épületben egy gyermekotthon kapna helyet.
De ki is valójában ez a kilencven esztendeje elhunyt grófnő?
Batthyány Ilona alig hétéves, amikor elveszíti édesapját. Anyjával és testvéreivel előbb Franciaországba, aztán Svájcba, majd egy rövid zürichi tartózkodás után Genfbe költöznek.
Az 1850-es évek végén hazatérnek Magyarországra, azonban a szabadságharc leverése és a miniszterelnök kivégzése után az osztrák hatóságok ikervári birtokukat és kastélyukat is elkobozzák. Végül anyja 1858-ban megvásárolja a dákai Nádasdy-Festetics-kastélyt, ahol nyugalmas otthonra lelnek. Ilona 1860-ban, tizennyolc évesen megy férjhez gróf Keglevich Béla országgyűlési képviselőhöz. Házasságukból egy fiúgyermek születik. De mivel a házasság megromlik, rövidesen elválik Keglevichtől, majd újra férjhez megy egy földbirtokoshoz, Beniczky Gáborhoz, s egyúttal áttér az unitárius hitre is. Ebből a házasságból egy lánygyermek születik, aki azonban csak három évet él. A házasság a családi vagyon férj általi eltékozlásával tragédiába fullad – Beniczky öngyilkosságával végződik.

Két rosszul sikerült házassága, gyermekének elvesztése, és sok más megpróbáltatás miatt Batthyány Ilona életének hátralévő részében a szegényebb rétegek felé fordul, támogatja cselédeit, alkalmazottait, jótékony akciókban vesz részt, haláláig az édesanyja és Csernovics Emília, Damjanich özvegyének kezdeményezésére életre hívott Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének tiszteletbeli alelnökeként munkál, jótékony egyesületeket, kezdeményezéseket támogat, számos dákai, falusi rendezvényen is részt vesz, az első világégés alatt harcoló dákai katonáknak öt-öt hold földet adományoz; a falubeli lakosság között kisebb földosztást is végrehajt. Dákán túl Cinkotán, az ottani birtokán sem rest, egy árva leánygyermekeket nevelő intézet alapítását találja ki, melyhez saját kastélyának parkjából szorít ki területet; de telket biztosít például a mátyásföldi római katolikus templom építéséhez, valamint egy nyaralótelep létesítéséhez is. Cinkotán az első világháború alatt kórházat is létesít, melyet saját költségén tart fenn; sőt, a sebesült katonák ápolásában saját maga is aktívan közreműködik.
Hűen ápolja egész életén át mártír édesapja emlékét; közéleti tevékenységét teljes mértékben áthatja a magyarság iránti szeretet, a ’48-as gondolatiság, éppen ezért nem csoda, ha mindvégig élesen Habsburg-ellenes, és ezt a nyilvánosság előtt sem rejti véka alá.

Vagyonának nagy részét jótékony célra kívánja hagyni. Lipótvárosi, Klotild utcai házának jövedelmét a budapesti unitárius szegény iskolás gyermekek segélyezésére, dákai kastélyát pedig árva leánygyermekek otthonának létesítésére hagyja. Tervei szerint 120-150 teljesen vagyontalan 3-14 éves leánygyermek kapna otthont az épületben, mely felejthetetlen jó édesanyja emlékére „Batthyány Ilona grófnő – Antónia Gyermekotthona” nevet viselné. Batthyány Ilona halálát követően azonban évtizedekig folyó örökösödési perek törnek ki, végrendeletét rokonai sorra megtámadják, a dákai kastélyt végül Veszprém vármegye veszi meg. 1949-ben szociális otthon létesül az épületben, és az országban harmadikként nyitja meg kapuit 110 fővel, mint vegyes profilú szociális otthon. Az azóta eltelt évtizedek alatt számos fölújítás, férőhelybővítés történt, az egykori kastély környezete új épületrészekkel gazdagodott. Ha nem is teljesen úgy, ahogy több mint kilenc évtizeddel ezelőtt Batthyány Ilona elképzelte, de azért az egykori Batthyány-kastély mégiscsak szép célokat képvisel, otthonául szolgál megannyi gyámolításra szoruló beteg embertársunknak, – hűen a Batthyány Ilona-féle jótékony szellemiséghez.

Kerecsényi Zoltán