Forradalom a lelkekben

A pénteki megnyitón dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az '56-os forradalom eseményeit nehéz elmesélni, hisz sokáig mást tanultak a diákok az iskolában és mást hallottak otthon. - De azért is nehéz '56-ról mesélni, mert sok minden történt, nagyon rövid idő alatt. Ha olvasunk az eseményekről, akkor azt látjuk, hogy kormányok, vezetők váltották egymást, fontos és kevésbé fontos események történéseit írják le, de 1956 nem ezen a síkon történt igazán. Az igazi 1956 az emberi lelkekben történt meg - mondta a polgármester hozzátéve, az ehhez hasonló kiállítások nyújtanak segítséget abban, hogy jobban megértsük és közelebb kerüljünk 1956-hoz. - Időutazásra invitál a tárlat, segít átélni a forradalom kezdeti eufóriáját, a változásba, a szabadságba vetett hitet - s ez 1956 valódi története. A tárlat számos művészeti ág segítségével közelíti meg a témát, megmutatja a forradalom tisztaságát, elszántságát, győzni akarását. Így talán mindenkihez közelebb kerülhet 1956 - fogalmazott a városvezető.

Ez volt a mi személyes lázadásunk

Az ünnepségen Vathy Zsuzsa József Attila-díjas pápai születésű írónő két '56-os emlékét idézte fel. Mint mondta, a forradalom napján nem merték kitenni a lábukat a házukból, míg édesapjuk rendőri felügyelet alatt állt. Aztán november 4-én, vasárnapi napon érkeztek meg a szovjet tankok, az egyik a Fő téren állt meg, ágyúját a város felé fordítva. Mint minden vasárnapon, aznap is elmentek a Nagytemplomba misére. A zsúfolásik telt templomban a mise végén felhangzott az ima: "Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk, nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el, szegény magyarokról" - s mindenki - férfiak és nők is - zokogott a templomban.

A másik emléke későbbi, november közepén történt. A város tele volt szórólapokkal, "Éljen Kádár" felkiálltássa. Vathy Zsuzsa, testvére és még néhányan osztálytárs füzetlapokra írtak új plakátokat, "Féljen Kádár!" szöveggel, majd ezeket pápai postaládákba szórták. Ez volt az ő személyes lázadásuk, melyről még otthon sem mertek beszélni - mesélte az írónő.

A JMSZK földszinti közösségi terében kaptak helyet a budapesti események, a lépcsőfordulóban a vidéki nagyvárosok történéseit mutatják be, az emeleti előtér pedig a pápai eseményeket ismerteti.

A tárlat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával jött létre. Az anyagot Kocsis Gyula, a JMSZK kulturális menedzsere válogatta és állította össze. A megnyitón közreműködött Kincses László és Csuti László.

A kiállítás 56 napig, december 1-ig tekinthető meg a JMSZK színházépületében.