Az óvodának, mint intézménynek a legfontosabb célja, hogy minden gyermek számára biztosítsa a fejlődéshez szükséges támogatást, figyelembe véve az ő egyéni igényeiket. Ez folyamatos fejlődést és alkalmazkodást igényel, hiszen a gyermekek és környezeti hatásaik is változnak. Mindezzel kapcsolatban tartottak beszélgetést a Pápai Médiacentrum szervezésében, amelyen Grőber Attila polgármester, Horváthné Végh Judit, a Pápai Városi Óvodák intézményvezetője, valamint Szekeres Petra és Vimmer Lilla gyógypedagógusok vettek részt.

A gyermek legyen a központban

A polgármester az egyeztetést követően úgy fogalmazott, hogy a beszélgetés újfent meggyőzte őt a tekintetben, hogy az óvodáknak innovatív vezetője van, akinek jó szakemberek segítik a munkáját. Hozzátette: szülőként azt várná el az óvodától, hogy helyezze előtérbe az egyéni fejlesztést, a differenciált nevelést. Mindezt úgy, hogy ne mini iskolaként működjön, hanem őrizze meg a játékosságot a gyermekek fejlesztésében. Grőber Attila szerint az is fontos, hogy az óvodákban zajló munkába betekintést nyerjenek a szülők is. – Abban hiszek, hogy ha mindaz az innováció, amiről most szó van, megvalósul, akkor minden szülő azt fogja érezni, hogy a gyermekével egyedi módon bánnak, foglalkoznak és játékos formában, a saját tempójában fejlesztik. Azt várom az óvodákban dolgozó kollégáktól, hogy a szó klasszikus értelmében a gyermek legyen a központban – fogalmazott a városvezető.

Horváthné Végh Judit elmondta, a Pápai Városi Óvodák évek óta elkötelezett a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése mellett, az integrációnak régóta kialakult gyakorlata van az intézményben. Sokféle gyermek jár az óvodákba, akik sokféle ellátást, fejlesztést igényelnek.

Kik azok a külenleges bánásmódot igénylő gyermekek?

A törvény három csoportba sorolja azokat a gyermekeket, akik különleges bánásmódot igényelnek:

- sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő

- illetve tehetséges gyermek.

- Ha nagyon egyszerűen szeretném megfogalmazni akkor azt mondanám, hogy az a gyermek aki nem a korának megfelelően fejlődik. Azaz valamilyen téren máshogy fejlődik ezért különleges bánásmódra van szüksége. Tulajdonképpen a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási nehézség, tehetséges gyermek egy gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít egy különleges bánásmódot igénylő gyermeknek – mondta el az intézményvezető hozzátéve, a sajátos nevelési igényű státusz egy törvényileg meghatározott fogalom. Ahhoz, hogy ezen gyermekek megkaphassák a fejlesztésükhöz szükséges különleges bánásmódot, a szakértői bizottságnak meg kell állapítania, hogy sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő, illetve kiemelten tehetséges-e a gyermek.

Horváthné Végh Judit elmondta, ezen gyermekek integrációja fontos, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb sajátos nevelési igényű gyermek idegrendszere a környezetből érkező ingerek hatására előbb-utóbb telítődik, ezért kezdeményezik egy olyan új típusú csoportszoba létrehozását, ahol nem csupán fejlesztéseket tartanának a szakemberek, hanem adott esetben, megpihenhetnek, elvonulhatnak azok a gyermekek, akiknek erre fokozott szükségük volna a hétköznapok során.

Zöldfa Kuckó, hogy megnyugodhasson az ingerekkel telítődött gyermek

A Zöldfa Kuckó létrehozásában Vimmer Lilla gyógypedagógus tanácsokkal segíti az óvodákat. – Ez a csoportszoba az integrációt segíti elő, fontos kiemelni, hogy nem a gyermekek elkülönítése a célja. Pontosan úgy segítheti a hatékony integrációt, hogy a gyermekek, szükség és igény szerint vehetik igénybe azt, meghatározott időtartamra, majd visszatérhetnek a csoportszobájukba, amint készen állnak arra. A lehető legkülönfélébb helyzetekben válhat előnyössé a Zöldfa Kuckóban való tartózkodás lehetősége. Több, sajátos nevelési igényű/ különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében tapasztalják az óvodapedagógusok, hogy bizonyos helyzetekben vagy foglalkozások alatt/után szükségük van csendes, nyugodt, ingerszegény környezetre, ahol pihenhetnek, játszhatnak, számukra bejósolható környezetben, szakember jelenléte mellett. Az sem elhanyagolható tény, hogy a gyermekek fejlesztése egy számukra kialakított, strukturált, jól felszerelt szobában történik – hangsúlyozta a szakember kiemelve, a hazai színtéren kiemelten szükséges és némileg újszerű változtatásról van szó, amely követendő példa lehet bármely integráló intézmény számára.

A lehető legmagasabb szintű, minőségi pedagógiai munka, elkötelezettség, szakmai tudás bővítése és annak alkalmazása elengedhetetlen. A pedagógusok nélkül a meglevő tárgyi feltételek csak kellékek maradnak. Éppen ezért a pápai óvodákban igyekeznek egy olyan szakmai csapatot létrehozni, amely felkészült, magabiztosan alkalmazza tudását és nagyfokú együttműködésre képes hosszú távon.

Sokat várnak az új rendszertől

Szekeres Petra gyógypedagógus novembertől dolgozik a Pápai Városi Óvodáknál. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek száma évek óta stagnál, ezért az ő megsegítésük is újragondolást igényel. Szekeres Petra szakmai innovációt hozott az óvodákba, amelytől komoly előrelépést várnak, a BTMN-es gyermekek fejlesztésében.

Ezeknek a gyermekeknek a megsegítése mindeddig az óvodapedagógusok által, csoporton belül zajlott. Az új rendszerben szakember (gyógypedagógus) által kibővítve kapják meg abban az óraszámban a számukra előírt fejlesztést, amit a szakértői véleményekben megfogalmazottak alapján rendelkezésre kell, hogy bocsássanak. A szülők esetenként a Pedagógiai Szakszolgálathoz - közismertebb nevén a nevelési tanácsadóba – vitték korábban be a gyermeküket, hogy megkapják az ellátást, ami sok nehézséggel járt számukra. Szekeres Petra azonban helyben, az óvodákban délelőttönként, minden esetben a csoportprogramokhoz és a csoportdinamikához igazodva viszi ki fejlesztésre a gyermekeket.

Ha időben megkapja a gyermek a szükséges fejlesztést, akkor akár tünetmentessé is tehető

Az új rendszer másik alappillére a preventív jellegű ellátás, ami korábban egyáltalán nem is létezett. - Minél korábban ismerjük fel a problémát, illetve kezdjük el a fejlesztést, annál nagyobb valószínűséggel sikerül a gyermekek lemaradásait csökkenteni vagy akár teljesen ledolgozni, mire iskolás korba lépnek. Célunk, hogy az iskolai beválásuk sikeres legyen, illetve képességeik nagymértékben javuljanak. Ha az óvodapedagógus jelzései alapján időben kiszűrjük azokat a gyermekeket, akiknél valamilyen probléma vagy elakadás vélelmezhető, és elkezdjük a személyre szabott terápiáját, akkor valószínűleg a kisgyermek el sem jut el odáig, hogy megkapja a BTMN státuszdiagnózist. Magyarul ők akár teljesen tünetmentessé is tehetők. Nem győzöm hangsúlyozni a prevenciót és a korai felismerést – fogalmazott a szakember.

A szülőket is bevonják

A preventív jellegű ellátásban részesülő gyermekek az óvodapedagógus javaslata alapján kerülnek kiválasztásra. Szekeres Petra saját maga által kifejlesztett teszttel méri fel ezen óvodásokat, majd meghatározza a fejlesztés menetét.

A gyógypedagógus nagyon fontosnak tartja a tudásmegosztást, a szakmaközi együttműködést. Jövőbeni tervei között szerepel előadások tartása óvodapedagógusok számára, melyben a gyermekek képességfejlesztésének a lehetőségeit járják majd körül. Interaktív módon egy workshopot is kapcsolnának ehhez, amelyen bemutatnák a különböző fejlesztőjátékokat. Nyitott alkalmakat is szeretnének tartani, ahol a szülők is betekintést nyerhetnek a foglalkozások feladataiba, hogy megismerjék azokat és ötletet merítve otthon is hatékonyabban segíthessék gyermekeik fejlődését.